Érzelmeket ébresztő minimalizmus – Avanto Architects iroda, Finnország
Fa, Aalto, modernizmus. Ezek a szavak juthatnak leghamarabb eszünkbe, ha Finnországról vagy a finn építészetről van szó. Pedig napjainkban gyökeres változások zajlanak a fiatal építészeknek köszönhetően, akik már más szemléletet képviselnek. Ilyen például az Avanto Architects, melynek munkáit, hozzáállását, valamint az alapítókat, Ville Harát és Anu Puustinent Nemes András cikkéből ismerhetjük meg.
Az Avanto Architects építészirodát 2004-ben hozta létre Ville Hara (1974) és Anu Puustinen (1974), a Helsinki University of Technology-n végzett építészek. Elsősorban kisebb léptékű munkákat, családi házakat, pavilonokat csináltak eddig, miközben begyűjtöttek jó néhány nemzetközi díjat. Határozott gyakorlatuk van szakrális terek tervezésében és a fa építészeti alkalmazásában.
Négyszögletes villa (2010)
A víkendház egy erdei tó területén épült, motorcsónakkal lehet csak megközelíteni. Kereszt alakú alaprajza négy egyenrangú erdei kilátással kecsegtet. A külső faborítás sötétfekete színű, így az épület belesimul a tájba, a fák között eltűnik a tóparti tekintetek elől, a fekete szín ugyanakkor maximálisan magába nyeli a hőt. Elvileg a csapadék miatt nyeregtető lenne itt kézenfekvő, a tető mégis lapos. Az építészek szerint ez ironikus jelentéssel bír: a lapostető ugyanis sokkal „letisztultabb" – ez pedig a modern építészet megkerülhetetlen kliséje.
Nagyon szimpatikus a lakótér kialakítása. A belső teljesen nyitott, nincsenek szobák, térelválasztó falak segítségével minden funkció jól meghatározott. Hálószoba, nappali, étkező és konyha – mindegyik szárny más időben kap természetes megvilágítást a nagyméretű, padlótól-plafonig húzódó ablakokon keresztül. A hófehérre festett fal a ház minden zugában tükrözi a napfényt. Az épület kiválóan szigetelt és off-grid, azaz nem kapcsolódik semmilyen energiahálózatra. Modern formavezetésű dán fakályhákkal fűthető, elektromos áram nincs, az energiát a világításhoz napelemek biztosítják. A legtöbb bútor egyszerű egyedi kivitelezés, a tér annyira üres, amennyire csak lehet.
Északi szokás szerint a nyaraló mellé egy 24 négyzetméteres fürdőház is épült, fatüzelésű szaunával. Folyóvíz sincs, a vizet nyáron a tóból hozzák, télen hóból nyerik. A villa a fenntartható nyaralóház pompás alternatívája a legtöbb finnországi víkendházhoz képest, amelyeket egész évben árammal fűtenek, hogy a vízcsövek ne fagyjanak be. A kiskertben zöldséget termesztenek itt, a Vaskivesi-tó pedig híres fogas- és süllőlelőhely.
A vidéki élet drámaian különbözik a hektikus városi léttől. Pihenés a természetben – annak minimális tönkretételével. Álmosító kényelem és könnyed szórakozás helyett transzcendentális állapot. Ehhez a környezettudatos, békés visszavonuláshoz persze bizonyos életszínvonal valamint éber tudatállapot is szükséges.
építészek: Ville Hara és Anu Puustinen, Avanto Architects
megrendelő: az építészek családja
elhelyezkedés: Virrat, Finnország
építés: 2010
terület: 78 m2
költségvetés: 150.000 €
munkatársak: Konstru Oy / Jorma Eskola, Virtain Sähkötyö Oy / Väinö Sipilä
Kyly szauna (2009)
A szauna is nagyon fontos a finnek számára – nemcsak izzadás meg mosakodás, hanem a relaxálás és az elmélkedés rituális színtere. Kyly a fürdés ősi karéliai szava, ez a prototípus pedig a Habitare 09 design pályázat díjnyertes terve – a tradicionális finn szauna modern interpretációja. A szauna 5x6 méter alapterületű, vastag fahasábokból készül, amely remekül tárolják a hőt. Ház a házban elven különböző kisebb tereket foglal magába. Ez egy labirintus, ahol a különböző lehetőségeket kipróbálva (öltöző, izzadó, fürdő, hűsölő) egyre mélyebbre haladunk a tűzközpontba.
Az egész szerkezet könnyen szétszedhető és újraépíthető. A masszív fa textúrája, illata és akusztikája intenzív érzéki élményt nyújt – egy nyugodt erdei fészek atmoszféráját. Szaunakoncepciójukat bemutathatták a 2010-es sanghaji világkiállítás finn pavilonjában. Ott nagyobb lett a szauna alapterülete és kevesebb a különálló belső terek száma, de maradt a tömör fastruktúra és a térszervezés elve.
tervezési év: 2009
terület: 30 m2
munkatársak: Kari Virtanen, Asami Naito, Jonna Käppi
Kupla (Buborék), a Korkeasaari állatkert kilátója, Helsinki (2002)
A kilátó tervével Hara megnyert egy diákok számára kiírt pályázatot a Helsinki Építészeti Egyetemen. A tíz méter magas torony egy dombtetőre épült, ahonnan szép kilátás nyílik a tengerre és Helsinki belvárosára. Az építmény messziről is jól látszik, így a Korkeasaari-sziget egyik jól felismerhető új mérföldköve lett.
A csavart héjszerkezet 72 laminált falécből áll és 600 csavarkötés tartja össze. A héjrácsot először 3D-ben modellezték, ám azt követően a kétméteres makett megépítése sokkal tanulságosabb volt. A HUT Wood Studio-val együttműködve a diákok a projekt során alapos tapasztalatokat szereztek a könnyű faszerkezetek tervezésében és kivitelezésében. A kilátót egy nemzetközi workshop keretében, három hónap alatt építették fel az építészhallgatók. A csavart térforma érdekében a lenolaj alapú fabalzsammal kezelt faléceket gőzöléssel hajlították meg.
De hogy miért buborék? Az organikus formát a környező sziklák ihlették. Hara szerint a nyugati kultúra a szögletes formákat részesíti előnyben, de a természetben görbék a vonalak, oválisak a formák, az ilyen szerkezetek ráadásul hatékonyak és tartósak, érdemes újra meg újra visszakanyarodni hozzájuk.
A Vantaa-i temető Szent Lőrinc kápolnája (2010)
A tervezők 2003-ban megnyertek egy nyílt építészeti pályázatot a Vantaa-i temetőben található Szent Lőrinc kápolnára, amelyet 2010-ban szenteltek fel. Vantaa ősi történelmi kegyhely, a kápolnatervezésnél fontos szempont volt, hogy ne nyomja agyon a falusi miliőt, illetve hogy a környezetére jellemző építőelemeket használjon. Így esett a választás a tégla, kő, patinás réz és fa kombinációjára.
A tervezők szándéka az volt, hogy a temetési szertartás békéjén és méltóságán túl a gyászolók a szobákban és udvarokban különböző állapotokat élhessenek át. A látogatók a rituálé során az egyik térből a másikba haladnak, miközben a falfelületek minősége, illetve a fényhatások változása is más és más érzelmi hatást válthat ki. A projekt neve polku (út), amely a halálból az örökkévalóságba való utazást jeleníti meg, vagyis olyan útról szól, amely bár nem tudni hová, de folytatódik.
Építészeti felfogásukról
Nem tartják fontosnak a felismerhető, saját stílusjegyeket. Szerintük minden terv és kivitelezés egyedi. Egy épületet környezete, feladata és megrendelője határoz meg, nem pedig az igény, hogy az építész lerakja saját kézjegyét. Saját értelmezésükben anti-építészetet művelnek. Ahogy az ismert francia tervező, Matali Crasset, ők is szülésznőkhöz hasonlítják az építészeket.
Anti-építészeti attitűdjük gyakran megjelenik tervpályázati megoldásainkban. 2005-ben részt vettek egy nemzetközi pályázaton, amelyet a thaiföldi kormány írt ki egy a cunami áldozatainak állítandó emlékműre. Ajánlatuk lényege nem is a könnyed trópusi bambuszépület terve volt, hanem az, hogy egy új szokás bevezetését, a megemlékezés személyes aktusát javasolták. A helyszínen mindenki szedjen össze egy bambuszlevelet, hajtogassa hajóvá, majd eressze az óceánba. Ez az alternatív megközelítés a pályázaton „csak" második helyezést ért.
Az Építészfórum villámkérdéseire Ville Hara válaszolt
Mit jelent a nevetek?
Az Avanto, egy finn irodalmi kifejezés, jelentése lyuk a jégben. Ez kifejezi építészeti filozófiánkat.
Kifejtenéd ezt?
Munkáik a kísérletezésen alapulnak. Nem épületeket hozunk létre a szó fizikai értelmében, hanem olyan tereket, amelyek érzelmeket váltanak ki, amelyek arra bátorítják az embereket, hogy bennük haladva felelős és emocionális válaszokat adjanak. Az építészet generálja a pozitív változást, arra törekszik, hogy javítson az életszínvonalunkon. Partnereink is szeretik a természetet, és remélik, hogy a jövő generációinak is megadatik ez az élvezet, ezért a fenntarthatóságot a lehető legtágabban értelmezzük. Gondos tervezés, magas színvonalú kivitelezés, beolvadás a környezetbe – ezek a legfontosabb sarokpontok, amelyekre munka során emlékeztetjük magunkat.
Hogyan jellemeznéd a munkamódszereteket?
Mindent közösen csinálunk, Anu és én. Komolyan vesszük a munkahelyi egyenlőséget. Kis iroda vagyunk, összesen négyen. Szeretnénk megvetni a lábunkat itt, Finnországban.
Zenét hallgattok munka közben?
Most éppen egy pályázaton dolgozunk késő estig, ilyenkor Madonna szól!
És miért tervezel ilyen üres nyaralóbelsőket?
Nem szeretem, ha sok szemét van körülöttem. Szép környezetben sokkal zavartalanabbul tudok összpontosítani a természetre, ami a legfontosabb dolog.
Hogyan jellemeznéd a finn építészet helyzetét: pezsgés vagy recesszió?
Ahogy egész Európára, ránk is jellemző az instabilitás, az anyagi bizonytalanság.
És kreatív szempontból?
Finnországot Alvar Aalto és a modernizmus határozta meg, de most drámaian megváltozik az építészeti közeg. Rengeteg fiatal építész teljesen más dolgokkal áll elő, és ez nagyon üdítő.
Hogyan látod magatokat a finn vagy északi építészeti tradícióban?
Nehéz megmondani. A hátterünk bizonyára befolyásol minket, ugyanakkor munka közben nemigen gondolunk ilyesmire. Mindenesetre a finn építészetre, ahogy ránk is, jellemző a fa használata és a természetközeliség.
Nemes András
10:13
Nekem a címmel van bajom. Mit jelent az építészetben a minimalizmus? Emlékeim szerint a minimalizmus eredendően egy 60-as évekbeli képzőművészeti irányzat (a képzőművészet ugye nem azonos az építészettel), ami arra kereste a választ, hogy mik azok a minimális eszközök, amivel az adott információ - képzőművészeti téma - még közvetíthető. Az építészetet többek között az különbözteti meg a képzőművészettől, hogy csak annyi eszközt alkalmaz, ami a szükséges információ közléséhez szüksége, se többet, se kevesebbet - vagyis a minimalizmus, mint építészeti kategória értelmetlen. Ugyan úgy értelmetlen, mint azt mondani, hogy "mediterrán", "bauhaus stílusú", stb. Honnan jönnek ezek a kategóriák? Bizonyára egyrészt abból az alapvető építészeti kulturális tudatlanságból, ami mondjuk ahhoz hasonlítható, ha valaki nem tud különbséget tenni barokk zene és a rock között, másrészt abból, hogy nem vagyunk tisztába saját reális életmódunkkal és ezt formai ideákkal próbáljuk pótolni. Tipikus az az értetlen arckifejezés ami kiül a leendő építtető arcára, mikor azzal jön, hogy "szeretnék egy minimalista házat" és én megkérem beszéljen arról, hogyan szeretne élni. A kategóriák terjedésének van egy jelentős marketing szerepe is, amit talán úgy lehet jellemezni, mikor unatkozó háziasszonyból "dizájnerré" avanzsált lakberendező a legújabb "trendi" hülyeséget kategóriákkal tudja egy sznob közönségnek eladni. Miért írom ezt itt ? Mert állítólag ez egy építész szakmai fórum és bosszantó, hogy ilyen kategóriákat használnak. Ez után pedig nem lehet csodálkozni azon, hogyha egy távoli földrajzi környezetben és más életfelfogáshoz tartozó házat elemzés nélkül formai benyomások alapján ítélnek meg. Huszti István
10:44
@HI: Ezt inkább érzem szőrszálhasogatásnak ;-). Míg a minimalizmus meghatározásán is lehetne tűnődni (a wikipédia egyértelműen a képzőművészet mellé teszi az építészetet és a zenét IS), addig nem biztos hogy érdemes egy ilyen általános fogalom esetén annak abszolút konzekvens használatát elvárni. A minimalizmushoz hasonlóan a „modern” is többhasználatú fogalom: az építészettörténet (jellemzően) a huszadik század elejének szellemi irányzatát érti alatta, de nem kap pofotn az sem aki egy mai telefont a tavalyelőttihez képest „modernebb” formatervezésűnek tart. Azt gondolom hogy a szövegkörnyezet jellemzően elegendő támpontot ad a fenti esetekben az esetleges félreértések elkerülésére – ha viszont kizárólagosan konzekvens szóhasználatot várunk el a világtól általában, akkor javaslatot kéne tenni az adott fogalmak alapjelentésének kiváltására. „Az építészetet többek között az különbözteti meg a képzőművészettől, hogy csak annyi eszközt alkalmaz, ami a szükséges információ közléséhez szüksége, se többet, se kevesebbet” – ha ez így lenne (szerencsére nincs így), akkor nem beszélhetnénk stíluskorszakokról, alig-alig kapna terepet a reprezentáció, és építészeti alkotásaink nagyon nagy része meg sem valósulhatott volna. Minden híd és minden csarnok az ott és akkor legtakarékosabb és legolcsóbb fedést használná, minden családi ház egyféle (teszem azt faszerkezetű készház) lenne… és így tovább. A fenti (formai) különbségtételnél hozzám sokkal közelebb áll Frampton meghatározása, aki az építészetet a benne zajló ÉLET okán különbözteti meg a képzőművészetektől: "Az építészet, a többi művészeti formától eltérően, elválaszthatatlanul összefonódott az életvilággal. E tekintetben legalább annyira a kultúra és az élet kerete, mint amennyire a kultúra hordozója és megtestesítője, ezért nem indokolt minden további nélkül a képző- illetve szépművészetek körébe sorolni. Ha az építészetet szobrászattá egyszerűsítjük, az nemcsak formai szempontból jelent redukciót; ennek folytán az épület annyira öncélúvá válik, hogy művészetnek talán megfelel, de építészetnek aligha." (Kenneth Frampton)
12:54
@mB: Sokszor vitázom mB-vel (és viszont), néha rossz hangon is. Ezért örülök, amikor olyat ír, amivel teljesen egyetértek, sőt amiből tanulok. Ez a fenti is ilyen írása, köszönet.
12:55
@mB: Frampton meghatározását teljesen elfogadom, ez nem mond ellent szerintem az általam leírtakkal. (A Wikipédia meghatározását a minimalizmusra hibásnak tartom.) A kategóriákat én nem azonosítanám a stíluskorszakokkal, azoknak helye van, mert azok egy kor szellemiségének jelei és az építészetnek meg kell jeleníteni a szellemiséget (itt megjegyzem későbbi félreértések elkerülése miatt, hogy nem az antropofóziai szellemre gondolok). A kategóriáknak többek között az a bajuk, hogy formai jegyekké merevednek és nem az adott hely (kor) szellemiségét tükrözik. Nem csak valós térbeli formákra kell gondolni, lehetnek viselkedési formák, vagy műszaki paraméterrendszerek is (pl. passzívház). Ezen fogalmak, mint kategóriák helyettesítésére pedig nincs szükség az építészetben, egyszerűen nem kell használni. Semmi esetre nem mondanám ezeket a dolgokat szőrszálhasogatásnak. Én a kategorizálásokat alapvető problémának látom. Nem azt akarom mondani, hogy nem szükséges a rendszerezés, teljesen helyes pl. azt mondani, hogy "vázas" épület, mert a kategória mögött valós építészeti tartalom van, de a minimalizmus mögött nincs, ugyanis ezzel azt is feltételezem, hogy van olyan épület is, ami a szükségesnél több elemet alkalmaz, de akkor az a kérdés, hogy az építészet fogalom csak pozitív értelmű lehet-e? Elfogadom, hogy lehet olyan logikai struktúra, amiben az építészet nem feltétlenül pozitív fogalom, de én a pozitív értelmezést tartom helyesnek. Jelen esetben a címben lehetne egyszerűen azt írni, hogy "Érzelmeket ébresztő finn pihenőház"- így nem merülne fel, hogy a házat a "minimalista" kategória szerint értékeljük, ami értelmetlen. A konkrét ház megértéséhez még írnék valamit. Volt szerencsém rövid időt eltölteni Finnországban ilyen helyen. Amire rájöttem, hogy ott az életteret lezáró "vallumot" (Hajnóczy)másként értelmezik, mint mi. A vallum valahol ott van, ahol a környezettel való kommunikáció határa van, nem a ház falánál. Erre van egy finn vicc is. A finn favágó látja, hogy a közelében lévő folyóban faforgácsok úsznak. Kenuba pattan, egy hétig evez felfelé, mikor meglátja másik favágót, kiszáll és agyoncsapja. Mikor hazaér, csak ennyit mond - nem bírtam elviselni, hogy beférkőznek az életembe. Huszti István
16:19
Hihetetlenül fárasztó minden egyes alkalommal kihámozni a hozzászólások közül az olvasásra érdemeseket. Akinek nincs érdemi mondanivalója, annak nem kötelező kommentelni. Ha mégis megteszi, legalább vegye a fáradtságot arra, hogy érdemi kritikát vagy dícséretet fogalmaz meg. Egyébként kíváncsi lennék, hogy beszélt-e valaki a villa tulajdonosával? Szeret-e lakni benne, tud-e ott pihenni? Mivel minden ember más, el tudom képzelni, hogy valaki jól érezné magát benne, valaki pedig nem. Akkor mi értelme arról vitatkozni, hogy ez az épület jó-e vagy rossz? Ha a megbízó elégedett akkor jó... ha nem, akkor nem.
17:08
@denever: Hihetetlen fárasztó minden egyes alkalommal elolvasni a cikkeket... "megrendelő: az építész családja"
17:24
@csoszka: talált-süllyedt. a mondanivalómat azért még fenntartom.
04:14
@denever: Ha farasztja hat ne olvassa, nem kotelezo. Azért, mert ont farasztja, mas mar el se mondhatja a véleményét?
18:26
@sponcsak: Erről nincs szó! Mondja el a véleményét! ...csak adjuk meg azt a tiszteletet, a tervezőknek, a cikk írójának, meg az olvasótársaknak, hogy szánunk egy kis időt arra, hogy komoly véleményt nyilvánítsunk. (megérthető álláspontokkal, gondolatokkal) Csoszka ezt megtette, köszönet neki. Bevallom kicsit idegesen fogalmaztam meg az első sorokat, mert nagyon sok cikknél veszem azt észre, hogy olyan hangnemmel kritizálnak másokat, ami szerintem nem méltó. Nem a véleménnyel van gond, hanem a megfogalmazatlanságával, lekezelőségével. "vacak konténer" - szerintem ez lekezelő hangnem. Pl. egy tanár nem engedhetne meg ilyen hangnemet a diákjaival szemben egy tervezési konzultáción. Ebből nem lehet tanulni, fejlődni, változtatni. A diák nem értené, hogy miért beszél így vele a tanár, akire jó esetben felnéz, és nem értené meg azt sem, hogy hol hibázott a tervezés folyamán. Ha egy ilyen lekezelő hangnemű, konkrét kritikát mellőző lefitymálást összehasonlítunk egy jól megfogalmazott kritikával, pont ugyanarra az eredményre jutunk mint mikor összehasonlítunk egy jól és alaposan megtervezett házat egy vacak konténerrel. Ha leírja valaki, hogy mit nem tart jónak az adott épületben, abból egyrészt mindenki okulhat, másrészt alapot ad az ellenérvek megfogalmazására, értelmes és előremutató vitát indítva.
08:45
@denever: Mindent a kedves kommentelőért! A cikk szerzőjeként írtam Ville Harának, az építésznek és szembesítettem őt a házával kapcsolatos számos kifogással, kérdéssel:- Sok véleményt írtak az építészfórum kommentelői a négyszögletes villáról: "építészeti remek" "sznobok által imádott minimalizmus" "vacak konténer"...- A sznobizmustól ez a ház nagyon távol áll. Minimális költségvetéssel készült a legolcsóbb anyagokból. A minimalizmus viszont szándékos: a természet itt olyan gyönyörű, hogy én nem akarok versenyezni vele. Ez az épület annyit jelent, hogy: nézd a természet!- Az egész magyar építésztársadalom aggódik, hogy a tulajdonosok tudnak-e ott pihenni, meglelik-e nyugalmukat? - Az épületet a családomnak terveztem, és igen - nagyon szeretik!- Igen ám, de belső tér minden irányba óriási üvegfelületekkel van megnyitva, nincs egy védett, nyugalmat sugalló része a háznak!- Miért kellene itt elbújni? A legközelebbi szomszéd 1 km-re található.- Miért a nincs ez a nagy alapterület jobban szeparálva? Ez így csak két főnek alkalmas, mint csoszka régi garzonja.- Van még két kutyánk is, és ők nem szeretik az szeparálást...;)- Hol az ülőgarnitúra, itt a fapadlón kell ülni?- A képek a teljes berendezés előtt készültek.- Ja igen, még valami, hol a WC?- Van egy hagyományos pottyantós budi a kertben, hogy ne használjunk vizet. Minden, ami ott összegyűlik, komposzt lesz a kertinövények számára
11:13
@nemesandras: Nagyon jó! :-)
12:39
@nemesandras: Köszönjük!!!
12:47
@nemesandras: Kedves nemesandrás, nagyon klassz, hogy megkérdezte a tervezőt. Más kérdés, hogy szerintem a válaszok jobbak, mint a ház.
13:23
@nemesandras: én is köszönöm az utánajárást!
14:05
Az a vikendhaz nem semmi. Olyan vacak konténerben én semmi esetre sem aludnék, akkor inkabb mar egy sator.
16:23
@sponcsak: Szerintem mindenképpen építs bele a sátradba egy kandallót is, ha egy ilyen erdőben ütöd föl... :) Persze lehet, hogy a trollok jól bírják a hideget... Különben a cikkben szereplő Építészeti Remek és egy vacak konténer között kicsit nagyobb a különbség térélmény szempontjából (surlófények, átlátások, közvetlen természeti kapcsolat, ilyesmi...), mint a világlegcsudibb aranydubajos,1000 csillagos+ mindenes szállója és egy trollsátor között...
14:19
@halottember: Ha nekem nem tetszik a sznobok altal imadott minimalizmus, akkor én mar troll vagyok? Te meg egy beképzelt alak vagy, az abszolut igazsag és joizlés birtokosa.
14:46
@sponcsak: Sponcsaknak van öntudata, nagyon helyes :)) Ez a nyaraló tényleg egy közhelygyűjtemény, és erre a szöveg még rá is erősít: "A külső faborítás sötétfekete színű, így az épület belesimul a tájba" - azt hittem azért, mert ez a divat (egyébként milyen a világosfekete?) "Elvileg a csapadék miatt nyeregtető lenne itt kézenfekvő" - csak az nem divat... "A belső teljesen nyitott, nincsenek szobák" - az alaprajz szerint ez két embernek készült, a garzonomban nekem sem volt több ajtó! "A legtöbb bútor egyszerű egyedi kivitelezés, a tér annyira üres, amennyire csak lehet" - ülőgarnitúra is csak az alaprajzon van, persze a hóban is jó lehet üldögélni, és a kályhát kívülről is látják :) A belső tér óriási üvegfelületekkel van megnyitva, de az egésznek az lesz az eredménye, hogy nincs egy védett, nyugalmat sugalló része a háznak, minden forog, mozgásban van, bizonytalan. Szerintem fotózni való ez a ház, nem pihenni benne.