Fából épült „panelház” lehet a jövő önellátó, városi tanyája

A Precht építésziroda modul faházakból építene a Jenga nevű játékhoz hasonló módon egy olyan tornyot, amely egyben egy „függőleges konyhakert" is. A „tanyatorony" célja nem csak az, hogy csökkentsék az épület ökológiai lábnyomát, hanem az is, hogy közelebb hozza a természetet a városi emberhez. 

Fei és Chris Precht építészek – akik Penda építésziroda alapítói is egyben – a „The Farmhouse", hevenyészett fordításban „Tanyaház" nevet adták a tervüknek, amellyel a városi, önellátó kertészkedést és a fenntarthatóságot kívánják szolgálni. Az izgalmas terveket elnézve az jut az eszünkbe, hogy ez már nem is tanyaház, hanem valóságos „tanyatorony".

„A Tanyaház projekthez személyes okok vezettek, két éve költözött az irodánk Peking belvárosából az osztrák hegyekbe, ahol megpróbálunk olyan önellátóvá válni, amennyire lehetséges. Az étel nagy részét magunk termesztjük, a többit pedig a helyi gazdálkodóktól szerezzük be. Ez alatt a két év alatt megváltozott a kapcsolatunk az étellel, a kertünkből származ paradicsom egészen más, mint az, amelyeik beutazza a világot, mielőtt a tányérunkra kerül. Tisztában vagyunk azzal, hogy e vidéki életmód nem mindenki számára választási lehetőség, ezért találtunk ki egy olyan projektet, amely a városba viszi az élelmiszertermelést" – írják a projekt weboldalán a tervezők, akik szerint az építészet és a mezőgazdaság közötti kapcsolat visszaállítása egyben az ember és a természet közötti kapcsolatot is visszaállítja.

Az elkövetkező 50 évben több élelmiszert fogunk elfogyasztani, mint az elmúlt 10 ezer évben, és ennek 80 százalékát városban élők – indoklják az építészek, miért keresnek ökológiai alternatívát a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszerre. Az egyik kitörési pont szerintük a helyi élelmiszerek fogyasztása, hiszen ez úton lerövödíthető az ellátási lánc hossza, kevesebb a megtett élemiszer-kilométerek száma és a csomagolással járó hulladék. Egy másik, amit „függőleges gazdaságnak" hívnak, hiszen ezúton megsokszorozható az adott területen termeszthető növények mennyisége, illetve csökkenthető a termőföldhasználat.

A Tanyaház hasznosítaná a növények termesztése során az épület használata közben termelődő hőt és szürkevizet, valamint a komposztálható szerves hulladékokat is, így csökkentve az épület ökológia lábnyomát. A szerkezet azért épül fából, mert a faanyag gyártása kevesebb energiát igényel, mint az acél és a beton, miközben a fák növekedésük során széndioxidot kötnek meg.

A Tanyaház olyan A keresztmetszetű – itthon néha alpesinek is nevezett – fából épült modulházakból épül fel, amelyek tetszés szerint bővíthetők, több emeletnyi magasság esetén az elemekből felépülő – kártyavárakra emlékeztető – diagonális rácsszerkezet viseli a terhet.

Fei és Chris Precht szerint a modernizmus „egyhangú" épületei „elefántcsonttornyok", amelyek csak elvesznek a természettől és semmit nem adnak vissza annak, a népességnövekedés és az urbanizáció egymást erősítő kapcsolata eltávolította az embert a természettől, amely az építészek felelőssége is. Ars poeticájuk szerint az építészetnek is feladata, hogy választ adjon az az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az élelmiszerellátás jelenlegi rendszere jelentette kihívásokra.