FAFŰ - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat harmadik díjas terve

A gyümölcs, a víz és a búza adta a tematikus pavilonok számára a kiindulópontokat Bártfai-Szabó Gábor, Nagy Mariann és Molt Klára tervében. A koncepció megosztott harmadik díjat nyert, a közönségszavazáson pedig a legmagasabb pontszámot érte el.

Magyarország otthona – a Kárpát‐medence – számtalan időbeni, földrajzi és kulturális kötődéssel rendelkezik a közép‐európai régió területeivel és népeivel. Időbeni kapcsolatot jelentenek az elmúlt kétezer év népvándorlásai, birodalmak születése és elmúlása a területen ‐ a római Pannónia tartománytól a magyar honfoglalásig majd az újkori drasztikus migrációs folyamatokig. Földrajzi és kulturális kapcsolatot jelentenek az elmúlt évszáz adokban a magyarok által fenntartott határok folyamatos változása, az adott területek lakóinak együttműködése, a népek közötti együttműködés és a kölcsönös tanulás.

A magyarlakta terület folyók által szabdalt, termékeny föld Európa közepén. A termékenység fizikai és szellemi síkon is értelmezhető. Fizikai síkon tekinthetjük a Kárpát‐medencét egyfajta éléskamrának, mely a megfelelő kezekben termőre fordulva ellátja önmagát, majd a környező országokat a föld kincseivel. Szellemi síkon értelmezve a terület kinevelt és folyamatosan kinevel magából világviszonylatban is jelentős személyiségeket – feltalálókat, művészeket,alkotókat, sportolókat –, akik utat mutatnak nekünk. Az általunk tervezett pavilon együttműködik a környezetével – kert és épület együtt hordozza a mondanivalót –, multiszenzoriális élményt nyújt, minden érzékszervünket megdolgoztatva mutatja meg a látogatónak, hogy állunk most, beszámol a magyarság természeti és kulturális környezetének fizikai és szellemi lehetőségeiről.

A látogató az Expo fedett kelet‐nyugati gyalogos tengelye irányából közelítheti meg a magyar pavilont. Az első látványelem egy zárt tömegű épület, rajta egy befelé hívogató, hat méter magas kapu, mely oldalfala és teteje befelé szűkül, ösztönözve a belépésre. A kapuépítményben a belépő dönthet, tovább halad a belső udvar és kiállítóterek felé vagy betér a kapuépítménybe a recepció, büfé, konferenciaterem és kiszolgáló funkciók kubusába.

Amennyiben az épületbe tér be, ott szakszerű iránymutatást kaphat a kiállítás felépítéséről, használhatja az épület nyújtotta kiszolgáló funkciókat, felmehet
az épület tetején elhelyezkedő kilátóteraszra. A bejárati épületen való átkelés után egy öt méter magas, fűzkötegekből álló mezőben haladhat a három tematikus kiállítási torony felé. Közben a lába alatt különböző minőségű stabilizált és laza agyagfelületek változnak. Az öt méteres fű között elveszik az ember, teljes léptékváltást él meg, a tér megszokott viszonyai felborulni látszanak.

A kiállítási tornyok egymás után vannak felfűzve a közlekedési tengelyre, először a VÍZ kerít hatalmába minket, szembesülünk a gyógy‐ és ivóvizek ízével, illatával, használatával. Ezután belépünk a GYÜMÖLCSÖSKERT pavilonjába, ahol termő gyümölcsfákat tekinthetünk meg kiragadvakörnyezetükből, közben megízlelhetjük a Kárpát‐medence gyümölcseit. Utoljára a BÚZA pavilonjába érkezünk, ahol országunk gabonakincseit vehetjük szemügyre, tapinthatjuk meg, sőt meg őrölhetjük a felsorakoztatott kézi malmokon. Majd innen távozva újra az ötméteres fű között gyalogolhat az ember tovább a kijárat felé.

Bártfai-Szabó Gábor