építészet : környezet : innováció

Fagyártmány üzem Tégláson

Két megye, két térség - az Észak-Hajdúság, és a Dél-Nyírség - határára települne az a faüzem, amelyet Marsiné Komor Anita diplomamunkájában megálmodott a Téglás városhatárában álló ipari parkba.

Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentős nagyságrendű erdőtelepítés történt. Ennek elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú területeken van realitása. Így Hajdú-Bihar megye északi része és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye homokos területei adják a telepített erdők 90%-át országos átlagban.

Ezért témaválasztásomat is az erdőgazdálkodás területén megjelenő új ipari igény – a fagyártmány előállítás – motiválta. Helyszínválasztás tekintetében pedig a két megye határán lévő Téglás városát jelöltem meg. A város külterületén lévő HAJDU Ipari Park lehetőségei mutattak optimális helyszínt erre a célra.

Ezekre a kihívásokra ad választ a tervanyag.

Köszönetet mondok azoknak az embereknek, akik – saját szakterületükön szakmájuk, hivatásuk kimagasló képviselői – segítették a munkámat.
Különösen kiemelt köszönet illeti:

Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék: Dobai János DLA és Szűcs Gábor DLA
Épületszerkezettani Tanszék: Dr. Fülöp Zsuzsanna PhD
Szilárdságtani és Tartószerkezettani Tanszék: Dr. Geszler Rudolf
Építéskivitelezési és szervezési Tanszék: Huszár Zsolt
Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék: Dr. Filetóth Levente és Gyurcsovics Lajos
Nyírerdő Zrt. – Bíró Imre erdészeti igazgató Baktalórántháza

ELŐSZÓ

Nagy múltra tekint vissza az a Hajdúsági Ipar Művek (HIM), melynek területei és épületei valaha nyüzsgő ipari életnek adtak otthont és megélhetést biztosítottak háromezer embernek. Ez a terület mára csak a megmaradt épületei között járva emlékeztet bennünket a valaha volt nagy ipari életre. Az épületek jelentős része üresen áll. A vezetés azonban úgy döntött, hogy a hely adottságait és a terület képességeit kihasználva új lehetőségek után kutat. Így alapították meg a HAJDU Infrastruktúra Zrt.-t. 

Az autópálya fejlesztések, a vasúthálózat rendkívüli közelsége, illetve az országhatár mind lehetőséget adnak e cél elérésében. A környező településeken egyre inkább igényként megjelenő ipari parkokkal szemben óriási előnyt jelent a már meglévő infrastruktúra, és különböző igényeknek megfelelő épületek megléte. Ezt az igényt felismerve az ipari park vezetése úgy döntött, hogy „megnyitja kapuit” és egy versenyképes ipari parkot hoz létre.

Földszinti alaprajz

Az elmúlt években Magyarország területén kb. 20.000 ha erdőt telepítettek és újítottak fel. Ennek a területnek kétharmada Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található. Mivel az erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek és vállalkozások bizakodva tekintenek a jövő felé ezen iparág felfutásával kapcsolatosan és a HAJDU Infrastruktúra Zrt. jelentős erdő területtel is rendelkezik, kézenfekvő volt egy fafeldolgzó üzem létesítésének gondolata.
Az üzem kapacitását tekintve egy 5-6.000 m3/év feldolgozási kapacitással indul, mely a későbbiekben fejleszthető 20-25.000m3/év kapacitásig.

A kapacitás függvényében a tervezett épület a fagyártmány üzem kategóriájába tartozik majd. A megrendelő elvárásai alapján cél volt egy olyan komplex épület kialakítása, mely magában foglalja az egész üzem működéséhez és működtetéséhez szükséges egységet. A marketingtől a raktározásig, a beszállítástól az önfenntartó üzemelésig.

A tervezett beruházási helyszín az Észak-Hajdúság és Dél-Nyírség határán fekszik. Jellegzetesen a lágy (nyár, éger) és kemény lombos (akác, tölgy) fafajok térségi erdőségeinek középpontjában. A tervezett fagyártmányok is e fafajok feldolgozott anyagai.

Az erdészeti rönkök, kivágások jelentik a fagyártmány üzem alapanyagát, melyet a térségben működő erdészetek, erdőbirtokossági társulatok és magánerdő gazdaságok biztosítják.

Látványterv

HELYSZÍN BEMUTATÁSA

A telek – amelyre a fafeldolgozó épül – egy teljesen üres telek az Ipari park déli részén. A kiválasztott ingatlan az erdőterületek szélén található. Közvetlenül az iparvágány mellett, minden szükséges közművel és szilárd burkolattal ellátott saját használatú úttal. A kültéri világítás csak az úton és az iparvágány másik oldalán lévő rakodási területen került kiépítésre.

A telek választásnál lényeges szempont volt az iparvágány közelsége és annak a technológiára, az üzem hatékonyságára gyakorolt hatása.

A tervezett létesítmény egy, az ipartelepen belüli saját használatú út mellett épül szabadonálló formában. A telek északi hosszanti oldala mentén az iparvágány, déli és nyugati oldalán a környező erdő területek, szemben – azaz a keleti oldalon – pedig egy ugyancsak nem rég létesült raktár épület található. Az épület tájolását nagymértékben meghatározza az üzemi technológia gépeinek elrendezése. Ennek tekintetében a csarnok hosszfala kelet-nyugati tájolású, igazodva a telek formájához. Emiatt a fedeles csarnok a fejépülettel (továbbiakban épület) hossztengelye kelet-nyugati tájolással a saját használatú út tengelyére merőlegesen helyezkedik el. Az épület a technológiai útvonalaknak megfelelően lett megtervezve.

A terep sík, a talaj a dél-nyírségre jellemző homokos talaj. A talajvíz szintje mélyen van, így az épületet talajnedvesség ellen kell szigetelni. Az épület üzemi és irodai része egyetlen épülettömegben található, az üzemrész két emelet magas, egy légterű csarnok, míg az irodarész földszint + emelet kialakítású, szerkezetében követi a csarnok vázrendszerének kialakítását.

Zajhatás

Az Ipari parkot nyugatról a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal határolja, illetve a köztük lévő erdős, ligetes terület. Északról a Bököny-Téglás közti közút. Utóbbit leginkább a környéken és a szomszéd településen lakók használják, forgalma a reggeli és a késő délutáni órákban a legnagyobb. Az ebből származó zaj nem nagy mértékű és mivel az épület az úttól távolabb helyezkedik el, nem éri nagy zajhatás. A vasútvonal túloldalán családi házas övezet található. Az épület működéséből fakadó zajhatás – a viszonylag nagy távolság miatt – csekély mértékű.

Látványterv

Épített környezet

A telket nyugatról – a fentebb már említett – vasútvonal határolja, melynek túloldalán családi házak helyezkednek el. Északról mezőgazdasági területek, délről pedig természetvédelmi terület. Keleti oldalán egy másik ipari létesítmény határolja. Az Ipari parkban számos más ipari jellegű épület található, melyek egy részét ma is rendeltetése szerint használnak, de vannak olyanok is melyek teljesen használaton kívül vannak.

Közműhálózat

Az Ipari park minden közművel rendelkezik, azokat minden egyes ingatlanhoz kiépítették.

ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS

Mivel a telken szabadon álló épület tervezhető, így az épület elhelyezése és kialakítása egyrészt igazodik a telek alakjához, másrészt a technológiai szempontokhoz. De az épület koncepcióját alapvetően a technológia alakította. Az épület két hajós, egy nyitott és egy zárt csarnok részből áll. A zárt rész két végén földszinti és emeleti szintből, a középső részén egy két szint magas földszintes részből áll. A bejárati részben, a földszinten kaptak helyet, a technológiához kapcsolódó műhely és raktár, a szociális kiszolgáló, az előtér és a függőleges közlekedést biztosító helyiségek. Az emeletre kerültek az igazgatási és üzemeltetési részlegek.

A földszinti nagyobb előtér kialakítása azért vált szükségessé, mert a környező országokkal folytatott és kormányzati szinten is egyre inkább támogatott határon átnyúló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének elősegítése - megköveteli annak a lehetőségnek a biztosítását, hogy a termékpalettát reprezentatív körülmények közt bemutathassák, vagy nemzetközi szakmai rendezvényeket szervezhessenek. A faipar számára pedig további fontos szerepet jelent a nyugat-európai EU-tagállamok magyar faipari termékek iránti kereslete, különösen Ausztriában és Németországban.

A csarnokterekben csak a feldolgozást és az alapanyag, illetve a készáru mozgatását biztosító helyiségek találhatók.

Az épület végén a földszinten a technológiával összefüggő hulladék tárolását és feldolgozását biztosító helyiségek és az épület fűtését, melegvíz ellátását biztosító kazánház, míg az emeleten egy nyitott gépészeti tér került kialakításra. Beruházói döntés alapján az épület megvalósítása egy kivitelezési ütemben készül el.

Az alaprajzi kialakításban fontosnak tartottam a rönktér és a technológiai felhasználás minél közvetlenebb kapcsolatát, a tárolás és a szállítás lehetőségeinek egyszerű kialakítását.

A szociális helyiségek és az irodák elhelyezésénél szempont volt a minél csendesebb és nagyobb természetes megvilágítással rendelkező hely megtalálása az épületben. Így kerültek ezek a helyiségek az épület naposabb déli és keleti oldalára. Az épületen megjelenő lécburkolat pedig segít ezen helyiségek árnyékolásában is.

Homlokzat

A homlokzatburkolatként megjelenő lécburkolat csak az épület külső, zárt épülettömegén jelenik meg. A zárt és a nyitott épületrészek közti falra nem fordul be. Ez számomra azt jelzi, hogy az épület itt „nyitott” maradt a funkció számára, közvetlen kapcsolat tud kialakulni a külső és a belső tér között. A homlokzaton megjelenő burkolattal további célom az volt, hogy közelebb hozzam a funkciót az épület megjelenéséhez.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »