építészet : környezet : innováció

Faóvoda a dűnék mentén - a hét nemzetközi eseményei

A korabeli pompázatos metróállomás-építések hagyományait igyekeznek feleleveníteni Moszkvában. Nem csitulnak a kedélyek a chicagói Lucas múzeum körül, tanulmány a kórházépületek jótékony vagy rontó hatásáról és a dűnékkel finoman ritmizáló óvoda Svédországban. A 48. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.

Felelevenedő hagyományok a moszkvai metróban

A moszkvai metró történetében, hosszú idő után először nemzetközi tervpályázaton dől el két új állomás terve. Napokban nevezték meg a délnyugati irányba fejődő 8-as vonal új állomásaira kiírt tervpályázat első nyertesét, a lett székhelyű, nemzetközi színtéren is jól mozgó United Riga Architects (U-R-A) irodát, amely a Novoperedelkino megálló építészeti megvalósítását fogja végezni. A tervpályázat kiírói szerették volna, hogy szakítva az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek többnyire jellegtelen építészeti megoldásaival, a külvárosi panelházas, parkos lakónegyedbe épülő új metrószakasz állomásain visszaköszönjenek az 1930-as és az 1950-es évek földalatti építkezésire jellemző egyedi és nagyszabású megállók hagyománya. A meghirdetett két állomásra közel 100 terv érkezett, majd a szakmai zsűri 10-re szűkítette az esélyes tervek számát, végül közönségszavazás segítségével döntenek a nyertes pályaműről.  A 115.000 lakosú előváros, Novoperedelkino állomásának lett tervére több mint 300.000 szavazat érkezett. Az U-R-A koncepciójának a lényege, hogy a különböző moszkvai hagyományos motívumokkal „átlukasztott” fémlemezekből álló világítórendszerrel tennék kellemesség és látványossá az állomást. A városrész büszke erdejére, így a 2017-re megépülő metróállomáson is szeretnék, ha a különböző levélmotívumok finoman végigszőnék a tiszta és elegáns fémborításokat. A 60x60 centis panelek mögött könnyen karbantartható és cserélhető LED világítást helyeznek el, amik adott esetben különböző színekkel is megvilágíthatják a csillogó, szürke fémfelületeket.

Moszkva - a Novoperedelkino metróállomás tervei

Botrány a chicagói galaktikus múzeum körül

Miután november elején bemutatták George Lucas, a Csillagok háborúja sorozat atyjának saját gyűjteményén alapuló „Narrative Art” múzeumának rendhagyó tervét, azóta egymást érik a botrányok, tiltakozások és viták a nem mindennapi építészeti megoldásokkal kapcsolatban.  Chicagóban, a Michigan tó partjára a pekingi székhelyű MAD építészeti stúdió által megálmodott épület valóban úgy néz ki, mintha Lucas egyik filmjének csillagközi díszlete szállt volna alá. A futurisztikusnak, de egyben időtlennek is mondott, a tetején lebegő koronggal lezárt, nagy tömegű, kupolaszerű építmény a város beépített részének és zöldövezetének határára épülne. A tervezők szerint, a Frank Lloyd Wright és Mies van der Rohe által ihletett épület éppen ezt a kettősségek kívánja visszaadni az azt körülvevő, a chicagói Studio Gang tervezte, egy új gyalogoshidat is magába foglaló parkrendezéssel együtt. Ellenzői éppen a kevés még megmaradt zöldfelület elvesztéséért aggódnak, a park baráti társasága pedig perrel kívánja elejét venni a beépítésnek. Legutóbb viszont Frank Gehry vette védelmébe a projektet azzal, hogy minden rendhagyó épület szélsőséges reakciókat tud kiváltani a városlakókban, de megépülésük után ezek a hullámok idővel lecsillapodnak. Emlékeztetett arra, hogy bilbaói és Los Angeles-i terveit szintén állandóan támadták, de a szokatlan formájú épületeinek átadása után környezetük komoly építészeti – Bilbao esetében emellett turisztikai – értékkel gyarapodott. „Chicago pedig hagyományosan mindig is nyitott volt az építészeti innovációra” – tette még hozzá Gehry.

Chicago - George Lucas múzeumának tervei

Gyógyító kórházépületek

Egy nemrég megjelent tanulmány igyekszik összegezni az elmúlt három évtizedben a különböző, főleg skandináv és angolszász országokban végzett, általában különálló kutatásokat arról, hogy maguk a kórházépületek, a kórházak épített környezete és elrendezése miként erősítheti vagy gyengítheti a gyógyulás folyamatát. Lucy Maddox, brit klinikai pszichológus és író saját kutatásait, proxemikai vizsgálatait vetette egybe az elmúlt időszakban megjelent, a témát érintő munkákkal. Megállapításai szerint a hagyományos, modern kórházépületek belső tereire általában az alacsony belmagasság, vakító fények, zajos padló a jellemző, mindez nyugtalanítóan hat ránk. A túlságosan steril környezet, az otthonosság érzetének teljes hiánya megrémítheti a beteget, ami stresszes állapotot okozhat, lassítva a gyógyulás folyamatát. A kórház helyiségeinek kialakításakor inkább a rugalmasságra kellene törekedni, a magán és közösségi terek megfelelő arányára. Hiszen a beteg gyógyulását a nyugalom mellett az is elősegítheti, ha közben nem zárjuk ki teljesen a társadalmi életből, lehetősége van érintkezni, beszélgetni másokkal. Persze a túlzott zaj sem segíti a gyógyulást, ezért nem árt megfelelő burkolatokat, padlózattal erősíteni a szobákban a jó, pihentető – egyben gyógyító – alvás lehetőségét. Egy svéd tanulmány már az 1980-as években azt is vizsgálta, hogy nem mindegy az sem, mit látunk a kórházi szobánk, folyosónk ablakából. Azok a betegek, akik zárt környezetben voltak, falakat láttak nagyobb mértékben voltak érzékenyek a fájdalomra és lényegesen lassabban gyógyultak, mint azok, akiknek természetes kilátás, lehetőleg zöld, fás környezet látványa jutott. Roger Urlich, egészségügyi épületek kutatásával foglalkozó építészprofesszor szerint a jó kórháztervezéssel ezen kívül jelentős költségek is megtakaríthatóak.

Kórház: steril és ijesztő

Óvoda a dűnénél

A dűnék ritmusát veszi fel az a most elkészült tengerparti óvoda, amit a dán Dorte Mandrup Arkitekter iroda tervezett a svéd Helsingborg közelében található partszakaszra. A hatalmas teret nyújtó part látványába úgy illeszkedik bele az új óvodaépület, hogy a természetes vonalakhoz való alkalmazkodás mellett jól harmonizál a kisvárosi környezet partközeli házaival is. A teljes mértékben fadeszkákkal burkolt, nyers hatású épület a szomszédos tengerparti dűnék formáját kölcsönzi, ami szokatlan, mégis megnyugtató ritmust ad a háznak. Az épület szabálytalan formáját oldalról és felülről is nagyfelületű ablakok törik meg, így belülről minden irányba a nyitottság érzetét adja, a gyerekek és gondozóik megnyugtató tág, kék horizontot kapnak mind a tenger, mind az ég felé. A jól elhelyezett üvegfelületek az év nagy részében több oldalról természetes világítást biztosítanak. A fa anyaghasználata pedig konzekvensen vonul végig az épület külső és belső részén, bútorzatán, illetve az udvaron található játszótéren egyaránt.

Helsingborg - óvoda

7 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »