Épületek/Középület

Felhőkarcoló-vita Prágában és Londonban

1/1

A The Tulip látványterve, London (forrás: fosterandpartners.com)

Hirdetés
?>
A The Tulip látványterve, London (forrás: fosterandpartners.com)
1/1

A The Tulip látványterve, London (forrás: fosterandpartners.com)

Felhőkarcoló-vita Prágában és Londonban
Épületek/Középület

Felhőkarcoló-vita Prágában és Londonban

2019.04.04. 16:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Foster + Partners

Földrajzi hely:
London, Prága

Vélemények:
3

A történelmi látkép védelme nevében tiltakoznak Londonban és Prágában felhőkarcolók építésére kiadott engedélyek miatt. Londonban a Foster + Partners tervezete 305 méter magas „the Tulip" épületnek a Tower látképére gyakorolt hatása kelt aggodalmakat, Prágában pedig az UNESCO és az ICOMOS szakértői vizsgálják, hogy a Pankrác negyedbe tervezett több épület mennyire fogja zavarni az Óváros védett látképét.

Az UNESCO az elmúlt években többször bírálta Prágát a tervezett felhőkarcolók miatt, mivel a cseh főváros vezetése korábban nem vette figyelembe a bírálatokat, és csak diplomáciai nyomásra volt hajlandó engedélyezni a szakértők prágai vizsgálatait – hivatkozik az MTI a Právo cseh napilapban megjelent információkra. Szintén a cseh lap írja, hogy a közelmúltban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) szakértői azt vizsgálták a helyszínen, hogyan védi Prága vezetése a város történelmi központját, illetve hogy az megfelel-e továbbra is az UNESCO világörökségi listáján való nyilvántartásnak. „A cseh fővárosban hiányoznak az új építkezéseket megfelelő módon szabályozó komplex előírások, amelyek figyelembe vennék a történelmi műemlékek védelmét is. A kiszivárgott értesülések szerint az új városfejlesztési koncepció magas, illetve nagy tömegű épületek felépítését engedélyezné a belvárosban is" - írja közleményében az Arnika cseh civil szervezet. A Pankrác negyed a történelmi városközponttól délre fekszik, a már majdnem elkészült Tower nevű épület magassága 104 méter, holott az ajánlások 70 méterben maximálnák azt, a helyzet hasonló a Kavcí hory és a Zizkov kerületekben is. A prágai Óváros és látképe 1992-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Eközben Londonban Duncan Wilson a Historic England (teljes nevén Historic Buildings and Monuments Commission for England, gyakorlatilag a brit örökségvédelmi hivatal) vezérigazgatója szerint a a Foster + Partners tervezete 305 méter magas „the Tulip" épület rongálná London és a Tower történelmi látképét, amely már a Walkie Talkie megépülésével is sérült, azonban hatalmas szégyen lenne megismételni ezt a hibát. A „Tulipán" terveit nemrég hagyta jóvá a londoni Cityt irányító City of London Corporation tervbizottsága 18-7 arányban.

Forrás: MTI, The Guardian

Vélemények (3)
Gulyás András
2019.04.05.
07:06

Pedig micsoda harmónia, illeszkedés, arányérzék, mértékletesség jellemzi a Temze partját Londonban! (https://goo.gl/maps/8gEGFSG9eDs)

London elrettentő példa lehetne Budapest számára is, de úgy tűnik nem az (lásd Kopaszi-gát). Az egészben az a borzalmas, hogy elég néhány év ahhoz, hogy tönkrevágjanak egy városképet vagy várost mértéktelen, divatos épületekkel, utána pedig legalább egy generáció éli le életét a vizuális és egyéb szempontból hazavágott környezetben. Mi tudná ezt megállítani? Jogszabályok, közösségek, szakhatóságok - de egyikből se állunk túl jól. 

 

Yan Gable
2019.04.07.
08:25

@Gulyás András: London Eye? Hayward Gallery? Waterloo bridge két oldala? Budapest szebb...

Pákozdi Imre
2019.04.04.
20:45

Minden, a toronyházak és a felhőkarcolók építésével kapcsolatos városépítészeti szempontot tanultak az építészek, akár Prágában, akár Londonban, akár Budapesten fejtik ki áldásos tevékenységüket. Vizsgáztak belőle. Továbbá, Budapesten egyértelműen, de szinte biztos, hogy Prágában és Londonban is, a tervezés és az engedélyezés - mind szakmailag, mind a hivatali hatáskör tekintetében - építészek kezében van. Úgyhogy a toronyházakról és a felhőkarcolókról szóló "vita", szebben szólva "diskurzus" csak egy célt szolgálhat: az egyetemen tanult, és a szaksajtóban számtalanszor igazolt városépítészeti normák fellazítását, korrumpálását és ennek legalizálását a profit és az egyéni dicsőség érdekében. És persze, a városkép és az azt övező természeti környezet kárára.

Jellemző erre, hogy Prágában ott a szabály, de a helyi hiénák csak-csak bepróbálkoznak. London belvárosa kicsit más megítélés alá esik. London síkságon terül el, és még a nagy víz sincs olyan távol, tehát akár indokolt is lehetne az építészeti hangsúlyképzés, manhattani vagy chicagói módra. Más kérdés, hogy az a néhány angol úr, aki az elmúlt évtizedek toronyház-építési mozgalmát szabadjára engedte, nem figyelte meg, hogy London belvárosa - ellentétben New Yorkéval, Chicagóéval vagy Los Angelesével - történelmi hely, tele a múlt dicsőségét idéző épületekkel, utcákkal, tömbökkel. Londont azok cseszték el, aki majmolni kezdték azt az Amerikát, amely még préri volt, amikor Londonban már a Parliament ülésezett :-).

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.