Felkerült a térképre – Budapesti épületekkel indul az Építészfórum kortárs építészeti térképe

Közel 200 épület, 400 alkotó, 600 hozzá tartozó cikk, 1000 átolvasott szöveg: az Építészfórum térkép funkciója elindult. Elsőként a szerkesztők budapesti épületek közül válogatták ki, hogy mi kerüljön fel a kortárs építészet térképére. 

Célunk: Az Építészfórum 2020-ban ünnepli 20 éves működését. Ennek kapcsán átnéztük az archívumunkat: hatalmas kincset, komoly adattárat örököltünk meg elődeinktől, amelynek elindítottuk felújítását, rendszerezését, technikai átdolgozását. Fontos számunkra, hogy a nálunk publikált anyagok jól áttekinthető módon mindenki számára elérhetővé váljanak, így segítve az építészek, az egyetemisták, a kutatók és az építészet iránt érdeklődők munkáját. A térkép létrehozásával az is célunk, hogy az építészet megélhető élményként, bejárható környezetként, megtapasztalható valóságként legyen az alapja az építészetről való közbeszédnek. Ehhez nyújt a térkép praktikus segítséget. 

Milyen is ez a térkép és hogyan érhető el? Az Építészfórum felületén, a jobb oldali sávban megjelenik automatikusan a térkép részlete, ami önmagában is böngészhető. Az alkotásokat jelölő pontokra kattintva az épület jellemző képe válik láthatóvá, tovább lépve a hozzá kapcsolódó cikkeket látjuk. Ez néha egy írás, más esetben akár több tucat szöveg is lehet: vannak olyan helyek, ahova az Építészfórum időről-időre visszajár.

A hivatkozott cikkekben is megjelenik egy címke, ami a térképre átmutat, így egy-egy épület pontos fizikai helye gyorsan megnézhető.

Tervezők: A térképet a honlapunkat is tervező Polgárdi Ákos és Rubik Ágnes (Submachine) tervezték, a fejlesztést a Leogroup készítette el. Munkájukban fontos szempont volt, hogy okostelefonon is jól működjön a felület, hiszen a városban sétálva ez ad segítséget ahhoz, hogy egy jeles épületre ráismerve információkat kapcsoljunk hozzá.

Az archívum mélye: Bár egyszerűnek és természetesnek tűnhet, hogy az archívumunkban lévő anyagokat szeretnénk újra meg újra megmutatni és egy térképre felrakva láttatni, ennek a feladatnak a megoldása számos technikai, módszertani és elméleti kérdés elé állított minket. Számunkra is meglepő volt megélni a „régi" anyagok láttán, hogy milyen mértékben változott meg a digitális kultúra, nemcsak a technológiát értve ezalatt, hanem a publikációk iránt támasztott elvárásokat és szokásokat is. Az első épületeket gyakran képek vagy akár szöveg nélkül mutatta be az Építészfórum: az online felület inkább volt portfólió, mint komoly tartalmat közreadó felület. A közölt adatok gyakran hiányosak voltak, így a fotósok vagy a társalkotók neve csak elvétve jelent meg a cikkekben. Az elmúlt nyolc hónapban sokféle kutatást végeztünk, sokféle korrekciót hajtottunk végre. Ennek ellenére, biztosan sokféle adat még nem áll rendelkezésünkre: az esetleges hiányok vagy téves adatok jelzésére a szerk@epiteszforum.hu címre várjuk a kommenteket. 

Az első ház: A térképre felkerült legkorábbi alkotás Reimholz Péternek a Várban lévő HAPIMAG irodaháza, amely 2000-ben készült el. A hozzá tartozó publikációt alapító főszerkesztőnk, Vargha Mihály írta Budapesti Építészeti Nívódíj bírálatként, a zsűri egyöntetű ajánlására kapott ez az épület akkor Nívódíjat. Az írás az Építészfórumon 2000.10.28-án jelent meg. A mostanság a várról folyó diskurzushoz érdekes újraolvasni a 20 évvel ezelőtt írott méltató szavakat, amelyet Vargha így zár: „Úgy cakkumpakk jó az egész. Díjat érdemel. Csak a bennem lévő anglomán kisördög mondja azt, hogy less is more." Ugye milyen érdekes távolság húsz év? 

A válogatás módja: Sütöri Laura szerkesztőt kértük meg arra, hogy vegye kézbe, szűrje meg, és ahol szükséges alakítsa át a Budapesthez kötődő építészeti publikációkat. Ez a gyűjtés volt az alapja a szelekciónak. Munkáját a teljes szerkesztőség segítette. Szeptember eleji határidő és száz épület volt a kitűzött célunk: örömmel írjuk, hogy 193 épületet tudtunk eddig felrakni a térképre. Válogatásunk a múltból még így sem teljes, és mint minden tükör, torzít is. Elsőként is fontos hangsúlyoznunk, hogy csak a nálunk publikált munkák közül válogathattunk: természetesen feltűnt számunkra is egy-két fontos épület hiánya. Egyes esetekben találtunk jeles épületre mutató szövegrészletet, de a képanyag hiányzott hozzá, más esetben egy írásban több épület között történik egy alkotásra utalás. Ilyen volt például szintén Vargha Mihály által írt kritika, amely Nagy Tamás Hungarokontroll székházát és Balázs Mihály PPK ITK egyetemi épületét együtt méltatta, de ahol a képek teljesen hiányoztak. A hiányzó adatokat, problémás helyzeteket egyenként orvosoljuk: most is több építésztől várunk képanyagot, ezzel frissítjük az archívumot.

Épületkategóriák: A válogatás nemcsak területileg, hanem funkció szerint is törekedett a többszínű, arányosan eloszló, kiegyenlített reprezentálásra. A lista összhangban áll az oldal struktúrájával, ami alapján nyolc kategóriába sorolhatók a kiválasztott épületek: örökség (rekonstrukció, felújítás), középület, lakóépület, irodaépület, ipari és kereskedelmi épület, köztér, emlékhely, illetve infrastruktúra. A szándékunk elsődlegesen, hogy a városban sétáló ember építészet iránti érdeklődését tudással támogassuk meg. A kitüntetett helyen lévő épületekre így nagyobb fény vetült. Ugyanakkor kifejezetten törekedtünk arra, hogy eldugottabb helyen lévő fontos alkotásokra felhívjuk a figyelmet.

Középületek: Legnagyobb számban a középületek kategóriában szerepelnek alkotások a válogatásban. Ezt részben az archívumban fellelhető nagyszámú középület okozza, részben a felülreprezentáltság tudatos szerkesztői és kommunikációs döntés eredménye. Mivel a térkép létrejöttének egyik fontos célja, hogy sétára hívja az érdeklődőket, ezért olyan épületeket mutatunk be előszeretettel, amelyek megközelíthetők, bejárhatók. Funkciójukat tekintve a középületek erre a legalkalmasabbak, hiszen a legtöbb esetben nyitva állnak a látogatók előtt. 

Lakóépületek: A publikusság, bejárhatóság szempontja különösen nehéz helyzet elé állított minket: mi legyen a sorsa a sok-sok kiváló lakóépületnek? Az Építészfórumon nagyon sok példaértékű építészeti alkotás családi ház. Ezeknek az épületeknek a címét és a tulajdonos nevét jellemzően nem közöljük. Lakóépületeket ezért a válogatásunkban sem – azaz csak nagyon ritkán, jellemzően társasházak, önkormányzati tulajdonú épületek és lakóparkok esetében – szerepeltetünk.

Örökségi épületek: Szintén megválaszolandó kérdés volt, hogy egy kortárs építészeti térképen szerepeljenek-e örökségi épületek? Úgy gondoljuk, hogy az örökséghez való építészeti viszony egy kortárs kánon összeállításánál sem figyelmen kívül hagyható, ugyanakkor a válogatás számos dilemmára adott okot. A vizsgálat első fázisában csak olyan helyreállításokat szelektáltunk, ahol az épület többlettartalommal gazdagodott a kortárs beavatkozás során, a mai jelleg közvetlenül tettenérhető az épületen vagy a belső téralakításban. A válogatás előrehaladtával ez a szemlélet azonban alakult, mivel egyértelművé vált, hogy nemcsak új értékek létrehozásával gazdagodhat az épület, hanem az évekkel rárakodó sallangok eltávolításával is. Ezért olyan felújítások és rekonstrukciók is szerepelnek a végső listán, melyek ebből a szempontból érdekesek.

Parkok, közterek: Az épületek mellett a térképen parkok, közterek, tájépítészeti alkotások és emlékhelyek is megjelennek, mert a várost járó ember számára ezek fontos, karakteralkotó elemei a környezetnek. Ebben a kategóriában ugyanakkor még kevés munkát tudunk megmutatni. Ennek oka, hogy 2010 előtt ez a terület még egyáltalán nem is szerepelt az Építészfórum felületén. A közterek és tájépítészeti alkotások a tájépítész szakma erősödésével, önazonosságának kibontakozásával, így a 2012-ben az Év Tájépítésze Díj megalapításával, kapott fokozatosan nagyobb és nagyobb hangsúlyt. Hasonlóan sajátos a viszony a kisléptékű, ideiglenes, formatervezés és építészet határán egyensúlyozó munkák esetében is, melyekre főként emlékhelyek, köztéri beavatkozások között lehet példát találni. A lista kapcsán célzott keresést folytattunk ebben a két kategóriában, de alulreprezentáltságukból adódóan csak kevés találati eredményt hozott, vagy ideiglenességüknél fogva már nem látogathatók ezek a művek. 

Az ipari- és kereskedelmi épületek kategóriából is csak kevés épületet lehetett a listán elhelyezni és az infrastrukturális beruházások (pl. 4-es metró) is csak esetenként jelennek meg a felületünkön.

A térkép funkciója: A térkép tehát sokféle új feladatot lát el: egyfelől a várost járó ember tájékozódását támogatja az építészet kulturális terében, másfelől a megjelenő fontosabb alkotásokat saját helyszínéhez, fizikai kontextusához köti, harmadrészt szolgálja cikkeink tematikus rendszerezését, az épületekhez való kapcsolását, azaz vizualizálja az archívumunkat. 

Bővülő felület: A közeljövőben a szerkesztőség évente több, előre kijelölt alkalommal hoz döntés arról, hogy milyen új épületekkel bővíti ezt a felületet. Ez a növekedés kétirányú: egyfelől területi, mert szándékunk, hogy a térkép fejlesztése az egész országra kiterjedjen. Városról-városra járva tervezzük feldolgozni az archívumot. A növekedés másik iránya az új publikációkból következik: a jelenkor legfontosabb munkáit időről-időre feltesszük a térképre, így a 2020-as év munkáit az év végén fogjuk áttekinteni. Ami biztos: a Média Építészeti Díján a nemzetközi zsűri által kiválasztott épületek természetesen automatikusan felkerülnek a kortárs építészet térképére. A legutolsó beválogatott művek most a tavalyi finalista épületek, így a Vizafogó Tagóvoda és a MOME épületei. Idén is lesz Média Építészeti Díja, mi készülünk: várjuk továbbra is a már publikált anyagokhoz a nevezést, szeptember 15-ig az angol nyelvű leírásokat és az esetleges új publikációkat.

Reméljük, hogy a térkép hasznos és sokak által használt fejlesztésünkké válik és elősegíti az építészetről való gondolkodást.

Az Építészfórum szerkesztősége

A térkép az NKA támogatásával valósult meg.