Átkeretezett világ: a Vizafogó Tagóvoda felújítása és bővítése az ARCHIKON tervei alapján

A 13. kerületben folyamatos az óvodák felújítása és építése. Az ARCHIKON tervezőiroda régóta van jelen a kerületben: elsőként az Ákombákom, majd a számos díjat nyert Meséskert ovi tervezésén dolgoztak, 2019 szeptemberében a Vizafogó Tagóvoda készült el. A lakóteleppel egyidős házgyári panelépület felújítása átlényegíti az adottságokat, az intézmény innovatív pedagógiai módszerű munkájának teremt ideális téri körülményeket egy lakótelep kellős közepén.  

Emlékezetes középülettel a legtöbben 3 éves korunk környékén találkozunk először. Az óvoda, mert hogy erről van szó, a szónak abban az értelemében emlékezetes hely, hogy már emlékszünk rá, mert hogy kiváló, azaz emlékezésre méltó óvodába sajnos csak kevés gyerek jár. Pedig a 3-6 éves kor nagyon fontos időszak a világ felfedezésében. Ez az az időszak, amikor tágulni kezd a tér, sok dimenzióssá válik, érdekessé, felfedezni való hellyé alakul a környező világ. A test körüli közvetlen zónától indulóan az érdeklődés egyre messzebb visz a saját szoba, a másik szoba, a kapcsolódó helyiségek, az egész ház, a körülötte lévő udvar, a szomszédság, a környező város irányába.

Az óvoda ilyen értelemben is meghatározó helyszín: hangok, szagok, fények, színek, tárgyak, távolságok, átlátások, térkapcsolatok kapcsolódnak érzésekhez: a biztonsághoz vagy a bizonytalansághoz, az otthonossághoz vagy az idegenséghez, a tér felfedezésének a képességéhez vagy kudarc élményhez. 

A Vizafogó óvodáról azért hálás feladat írni, mert úgy gondolom, megnyugtató, jó helye lesz tanárnak, nevelőnek és gyereknek egyaránt. Egyszerű, meglévő adottságokból építkező, átlátható, ugyanakkor izgalmasan összetett épület lett, amiről joggal feltételezhető, hogy szép emlékként él majd használóiban tovább.

A panel lakótelepekkel és intézményeikkel kapcsolatban inkább lesajnáló, negatív vélemények hangzanak el, pedig ez méltatlan általánosítás. Ebben a helyzetben biztosan az. A Vizafogó lakótelep számos szempontból ideális hely Budapesten. A 13. kerületben a Népfürdő, Dunavirág, Párkány és Viza utcák által közrefogott terület fejlesztése a 70-es évek végén indult el, a Vizafogó a szocialista panel program utolsó hullámában épült, első fázisát 1982-84, a másodikat 1989-ben fejezték be Bene László és Szentmártoni Ferenc tervei alapján. Az igen jó elhelyezkedésű lakótelep központi részében a lakásokkal együtt megépültek a szociális intézmények is egy sorra felfűzve, a környező forgalmas utaktól izolálva.

A lakónegyed belső parkos részében iskola, óvoda, bölcsőde és játszótér is található. A közel negyven év alatt a fák megnőttek, az épületek viszont már felújításra szorulnak. A 200 gyereket befogadó óvoda férőhelybővítés nélküli felújítása 3 évvel ezelőtt indult el. Kialakítása kétféle szempontból is egy folyamat részeként értékelendő: egyrészt illeszkedik a kerület felújítási programjába, másfelől, mivel az ARCHIKON Építészirodának ez a sokadik óvodatervezése, építészeti szempontból is fejlődéstörténet.

A kerület három óvodáját az épület egyik tervezőjével, Pólus Károllyal jártam végig, közben az építészi attitűd változásáról és a specifikus tervezési kötelezettségekről, a szabályozás nehézségeiről beszéltünk. Az elmúlt évek egyik tanulságként az átalakítás kapcsán a meglévő, felújítandó épülettel való viszonyukat említette, a korábbi komplex újjáépítéstől eljutottak a fenntarthatósági szempontból jobban indokolható megtartó-átalakító magatartásig. A Vizafogó Tagóvodánál ez azt jelenti, hogy a meglévő panelépület jelentős részét megtartották. Az adottságokat hosszan elemezték, elsőként azt akarták megfigyelni, hogy mi az, ami jól működött az épületben. Számos pozitívumot azonosítottak, így a kompaktságot, a keletre történő tájolást, és a kertkapcsolatot. A párhuzamos épületrészek oldalfalán is vannak ablakok, ennek köszönhetően a szárnyanként és szintenként két foglalkoztatószoba (összesen 8 terem) természetes megvilágítása jól megoldott.

Érték volt az is, hogy az épület a hátsó udvar felé fedett terasszal kapcsolódott. Ez az egyszintes, műanyag hullámlemez lefedésű építmény ugyanakkor csak a földszinti gyerekek számára nyitotta meg az épületet és minősége sem volt jó, így csak gondolatiságában került átemelésre, bontása után helyére új terasz került. Fontosnak gondolom, hogy az ARCHIKON építészei az épületről szerzett pozitív értékítéletüket felvállalták, beavatkozásukra tovább-építésként tekintettek. Ennek is köszönhetően az építészeti folytonosság megélhető a látványos felújítás ellenére is, ami a helyi lakosokban feltehetően hozzájárul ahhoz, hogy befogadják az átalakítást, magukénak érezzék a lakótelep közepén az épületet.

A régi épületben felmerültek a használat nehézségei, ezért az átalakítandó részek egyfelől a két szimmetrikus szárny közötti bejárati/lépcsőházi résznél jelentkeztek, ezt a központi közlekedő magot elbontották, helyette új érkezőteret, akadálymentes közlekedőteret és a bejárat mögött egy átriumot terveztek. A kiszolgáló helyiségek, így mosdók, öltözők, előterek tércsoportja körül koncentrálódott a problémák másik típusa: ezek a terek szűkösek, szerepük kifejezetten alárendelt volt. A 80-as években a csoportszobákban folyó tevékenységet tisztelték meg terekkel, a mai pedagógiában azonban a megérkezésnek, szülőtől való elválásnak, saját szekrénybe való pakolásnak, a mosdóban töltött időnek sokkal jobban értékelt a fontossága, a nevelésben lévő szerepe, így építészetileg is pontosabban és elegánsabban megformált tereket igényelnek ezek a tevékenységek is. 

Az építészeti tervezésnek tehát a megtartás volt a kiindulása és a megfigyelés az alapja. Ennek köszönhetően az építészeti válasz képletszerűen egyszerű, arányos és lényegi. Az ovit tulajdonképpen egy traktussal eltolták a kert irányába, tehát a keleti homlokzat kitolódott, így minden funkció eggyel kijjebb költözött. Ennek köszönhetően a 2 foglalkoztató szoba előterében (a hajdani szobák helyén) tágasabb térben, egyedi fa bútorok között kényelmesen öltözhetnek át a gyerekek. Az oldalsó falakon lévő ablakoknak köszönhetően ezek a belsővé vált helyiségek is fényesek. Az ablakok tengelyében állva szép pillanat volt meglátni, hogy a házon keresztirányban teljesen átlátni.

Az átalakítás másik szembeötlő jellemzője az a kétszintes, faszerkezetű fedett-nyitott tér, ami átmenetet képez a belső tér és az udvar között és aminek köszönhetően minden csoportszoba rányílik a külső térre. Kint és bent finom átmenetekkel átjárható. A fa, amely mind a bútorokban, mind a burkolatokban, nyílászárókban és béletekben természetes formában jelenik meg, a teraszon kifejezetten uralja az összhatást. A két szint közötti lépcső és a csúszda érzékelteti, hogy a felnőttek és a gyerekek számára is praktikus, kreatív és átgondolt téri és tárgyi megoldásokban gondolkodtak a tervezők. A teraszok aktív helyek, ahol készségfejlesztő játékok is vannak, de ami a legfontosabb: olyan szabad tér ez, ahol szaladni vagy elmélyülten játszani is lehet. A szabad levegőn töltött minőségi idő egy ilyen építészeti megoldásnak köszönhetően jelentősen megnő és bár az oviban van tornaszoba, saját készítésű mászófallal, sószoba és különböző fejlesztő helyiségek, a csoportszobák kapcsolása a külső térhez önmagában is az egészséges életet segíti elő.

Számomra a legfontosabb élmény ebben az óvodában a tágasság és a természetesség érzékelése volt, ami egy eredetileg kisméretű panel ovi esetében meglepő és fontos eredmény. Az épület külső héja, egy különböző sűrűségű faszerkezet eleve izgalmas optikai helyzetet teremt. A benne nyíló kivágások jó arányú képkeretek, amelyekben most nyáron a lombos fákból alakul kompozíció, de télen feltehetően a környező 11 emeletes házak jelennek meg benne. Ez az ovi – csakúgy, mint az ARCHIKON többi óvodája – törekszik arra, hogy a külvilág és a belső tér közötti optikai kapcsolatot megteremtse, ami szerintem lényeges állásfoglalás amellett, hogy a kisgyerekkor bár védett helyszíneken, biztonságos otthonterekben zajlik, de jó, ha a természetes, hétköznapi valóságba illeszkedik. Az összefüggések megértése, a környéken való tájékozódás, a kint és bent, az épített és természeti környezet közötti kapcsolat megtapasztalása ebben az érzékeny fejlődési időszakban alapvető fontosságú.

A Vizafogó ovi kapcsán jó szívvel írom le, hogy az épített környezeti nevelésben a leghitelesebb és leghatásosabb eszköz maga az épület, tehát az a téri helyzet, ami a gyerekeket, fiatalokat és persze a nevelőket, tanárokat körbeveszi. Pedagógia és építészet inspiráló módon történő összekapcsolásának jó példája ez a szeptemberben átadott intézmény. Egy épületről szóló kritika tárgya jellemzően az épület, de a sikeres átalakításának első feltétele nem az építész, hiszen „sohasem az építész épít, hanem mindig egy közösség" (Golda János) hanem a megbízó, aki jelen esetben a XIII. kerület. Erdélyi Nóra, a kerületi egyesített óvódák igazgatója elmondta az épületlátogatáskor, hogy a kisgyermekkorban történő fejlesztésben, a sajátos képességű gyerekek integrálásában a különböző fejlesztőpedagógiai módszerek mellett a környezetnek is kiemelt fontosságot tulajdonítanak. A természettel való szoros kapcsolat megteremtését, a gazdagon felfedezhető téri helyzetek, a nyugodt otthonterek, a közösség kialakulását támogató helyek és az elegáns méretű találkozási pontok megteremtését a megépült óvodában a pedagógiai program részeként is említhetjük.

A Vizafogó óvoda ma olyan hely, ahol irigylésre méltó körülmények között vannak a gyerekek, akik nem mellesleg mind valamilyen halacskás csoportba, így cselle, kölönte, süllő vagy pisztráng terembe járnak. Mesélik, hogy a szülők elsőként értetlenkedtek, hogy miért a sok hal, hogyan lesznek ezek megjegyezhetők, de a nevelők elmagyarázták a névadás mögötti koncepciót. A Vizafogó, mint terület a Dunához kötődik: a lakótelep a városnak azon a részén van, (a terület a nevét is onnan kapta) hogy a Fekete-tenger felől a vizák hajdanán a Dunának eddig a pontjáig jöttek fel, ez volt az ívási területük.

A víz ezért az óvodának kiemelt tematikája: játékos helyzet is, tavacska az újonnan kialakított átrium térben vagy akvárium sokféle hallal az előtérben, de egyben a környezettudatos építéshez és a fenntarthatósághoz kapcsolható program is. Szürkevízhálózatról talán a nevelők és az ovisok szülei is ebben a középületben hallanak elsőként. Az ovisok minden esetre már egy olyan intézményben kezdik meg oktatási éveiket, ahol a felelősségteljes gondolkodás a jövőről már az épület kialakításában is adottság. Az építészek gondos, minden bútorra, dekorációra kiterjedő figyelmének köszönhetően a vizafogói gyerekek példaértékű épületben szocializálódnak. Öröm, hogy egy ilyen színvonalú intézmény önkormányzati fenntartásban, lakótelepi környezetben valósulhatott meg. Ettől lesz ez az épület más értelemben is példaértékű.

szerk: sk 

Többek között a Vizafogó Tagóvoda is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.