építészet : környezet : innováció

Ganz Park - a budai Ganz telep hasznosítása

Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont

Az elmúlt évtizedekben több ízben felmerült már az igény egy olyan kiállításra, mely bemutatja az akár itthon, akár külföldön alkotó magyar személyek találmányait, újításait, módszereit és mindazt, amivel a magyar elmék  elismertséget szereztek, s hozzájárultak a világ szellemi kincsének gyarapításához.

Korábban már több múzeumi és szakmai fórum felvetette egy ilyen bemutató szükségességét, például az MTA Magyarország képe című stratégiai kutatási programja, illetve a közelmúltban megrendezett budapesti UNESCO-világkonferencia. A külföldön élő magyar tudósok világtalálkozói és más hasonló nemzetközi rendezvények is tovább erősítették a megvalósítás igényét. A Céh Rt-t már korábban is foglalkoztatta a Ganz-telep környezete, a hazai ipar-történetben kiemelkedő szerepet betöltő, ugyanakkor ipari funkciója miatt mára a városrész-központi térségtől idegen terület felélesztésének ("revitalizációjának") és hasznosításának lehetősége.

 

A szakmai szándék szerencsésen találkozott a kormányzati elhatározással. A kormány 1130/1999. (XII.21.) határozata a Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont létrehozásával kapcsolatos feladatokról szól:

"1. A magyar államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére alakuljon
Budapesten Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont.

2. A központ területén a 2001. évben olyan kiállítás nyissa meg kapuit, amely bemutatja legjavát annak, amellyel a hazánkban és a külföldön alkotó magyar személyek a világ szellemi kincsének gazdagításához hozzájárultak.

A kiállítás törzsanyaga legyen alkalmas arra, hogy állandó kiállításként fennmaradjon.

3. A Millennium alkalmából létrehozandó országos kiállítás és a kiállítással kapcsolatos rendezvények előkészítésére, megrendezésére, a Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont működtetési, fenntartási teendőinek ellátására a Miniszterelnöki Hivatal hozzon létre közhasznú társaságot, mely feladatait az erre a célra elkülönítendő pénzeszközök felhasználásával oldja meg.

4. A Kormány felkéri a magyarországi közgyűjtemények vezetőit és munkatársait, hogy szakértelmükkel és gyűjteményi anyagukkal segítsék a kiállítás megvalósulását."

A Miniszterelnöki Hivatal alapításában a projekt megvalósítására 2000. februárjában megalakult a Millenáris Programiroda Kulturális Kht.

 
Mint Takács Ákos, a Céh Projekt Kft. ügyvezető igazgatója mondta: "Ez a konszenzusok projektje. Mindenki, akivel csak kapcsolatba kerültünk a tervezés, előkészítés és a  kivitelezés során, szinte kivétel nélkül  segítőkész volt. Ez a terület történeti jelentőségének, a szűkebb és tágabb környék lakosságát szolgáló hasznosítás elveinek, és az épület együttes sajátos hangulatának egyaránt szól."
 
 
A Lövőház utca és a Kis Rókus utca közötti telken az 1890-es évektől egészen a múlt évtizedig ipari termelés folyt. Ez a szennyező, zajos gyár egyáltalán nem illett ebbe a környezetbe, s a Ganz Villamossági Művek felszámolásával egyre inkább pusztulni kezdett a terület.
 

A megindult építkezés nyomán a terület ismét megtöltődhet élettel, és ezúttal nem a kereskedelem, hanem a kultúra által érheti el a terület felértékelődését.


A beruházó Kisrókus 2000 Kft. három céggel áll szerződésben:
A generáltervező Céh Rt-vel, a projektvezető Céh Projekt Kft-vel és a
műszaki ellenőr, illetve lebonyolító Consultant Kft-vel.

A 6 milliárdos beruházás előkészületei '99 tavaszán kezdődtek. El kellett dönteni, hogy mely épületek bonthatók, s melyeket tartsák meg. A felújítandó üzemcsarnokokra az általuk képviselt építészeti érték miatt esett a választás. Az épületek külső homlokzatát eredeti állapotban állítják helyre, ezzel is megőrizve a harmóniát, és felidézve a magyar tudományfejlődés eme fontos időszakát. Amikor ezek az épületek ide épültek (D:1897, B:1911, G és E:1930-as évek), a magyar találmányok - mint például Bláthy Ottó transzformátora és áramforrás-mérője vagy Mechwart András hengerszéke - komoly szerepet játszottak. A terület kiemelkedő városi körzet és az ipar meghatározó szegmense volt.

A részben műemlék gyár területén a kiállításhoz kapcsolódó kulturális programok is helyet kapnak - kellemes környezetben: az épületegyüttes vízfelületekben bővelkedő parkot vesz majd körül. A terület kiürítése után idén augusztus közepétől megkezdődtek a munkálatok. Bár nem a véghatáridőn van a hangsúly, mindenkinek érdeke, hogy hamar elkészüljön a kiállító- és rendezvényközpont. Ezért is volt fontos szempont a kivitelezők kiválasztásánál, hogy ne egy nagy multinacionális vállalkozás kapja meg a megbízást, hanem akár egy-egy épületre is több alvállalkozó jusson - az esetleges csúszások így nem okoznak láncreakciót. A tervezés is több építész, megbízás alapján a Céh Rt. saját, illetve partnertervezői között oszlik meg: B- és C-épület: Wéber József  Ybl-díjas építész; D- és E-épület: Benczúr László Ybl-díjas építész, G-épület: Takács Ákos; mélygarázs: Bozsó Annamária. A munkálatokat  Répay András Tervezési Igazgató és Tóth Attila elnök-igazgató hangolta össze..

A talaj szennyezettsége - a több ezer liter olaj, lakk és más veszélyes hulladék miatt - a vártnál nagyobb volt, így cseréjére 1 méter helyett 1,5-2 méter mélységig volt szükség. Ugyancsak szükséges volt a talajvíz cseréje is a tervezett élő park kialakításához. A park- és kertépítők az építkezés előrehaladtával, később kapcsolódtak be a munkába.

G épület
G épület
 

A Margit körúttól a Marczibányi térig sétány vezet majd, s a belső gyalogos-zóna felől várható fő gyalogosirány vonalában helyezkedik el az ún. közösségi ház, a G-épület, mely információs szolgálattal, jegyváltási, étkezési lehetőséggel, internetes kávézóval és gyermek-játszóházzal központi fogadó funkciót lát el. "Ebbe az épületbe beleszerettem. Ez a legkedvesebb számomra, mivel a többihez képest kicsi, emberibb léptékű, s kellemes atmoszférája megihletett." - nyilatkozta a tervező Takács Ákos, aki a G-épület előtt álló 15-16 méter magas építménykülönlegesség egyik szellemi alkotója is: az erőművek hűtőtornyának mintájára, csupa egyenes alkotókból álló hiperbolikus paraboloid alakú torony fog állni, melyet a víz- és világítástechnika tesz még érdekesebbé.

C épület

 

A rendezvényközpont E-épület színházterme és stúdiója biztosítja a 2001 tavaszától augusztus 20-ig tartó programok - filmvetítések, előadások és egyéb nívós műsorok - helyszínét. E két épület funkciója ideiglenes, a nyári működésre tervezett G-épületben például egyelőre nem lesz fűtés. A jövőre tervezett rendezvénysorozat végeztével esetlegesen szóba jövő üzletpolitikai fejlesztés alapjául kell szolgálniuk ezen épületeknek. A nagy összegű beruházás során megvalósítják a közművesítést és a parkosítást. A cél az, hogy a 6 milliárd Ft megtérüljön, s így egy későbbi területfejlesztési program keretében a rendezési tervnek megfelelően akár igényes lakónegyedet is kialakíthatnak itt, de megmaradhatnak a most tervezett funkciók is.

B épület
D épület
 

A már meglévő és felújítandó D és B épületeket az újonnan építendő C fogadóépülettel kapcsolják össze. Ez a hármas ad helyet a kiállításnak, s innen indulhat ki egy esetleges további kulturális célú bővítés-átalakítás. A kiállítás a magyar szellemi életet, tudományt, műszaki gondolkodást, művészetet, azaz a magyar alkotómunkát hivatott bemutatni. A kiállítás megrendezőit tendereztetéssel választják majd ki. Dr. Gazda István és dr. Frank Tibor témavezetők, illetve munkatársaik készítik elő az interaktív kiállítás anyagát, amely szándékai szerint izgalmas kiállítás-technikai módszerekkel, elektronikus könyvtárral is igyekszik felkelteni a közönség érdeklődését, s a nézőket magukat is a látnivalók cselekvő részeseivé avatni, megmozgatva a bennük is meglévő alkotókedvet és leleményt.

Csordás Izabella

2000.12. 04.

vélemény írásához jelentkezzen be »