építészet : környezet : innováció

GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve

Németh Roland a hazánkban még kevésbé ismert biomimetikus építészet nyomdokain haladva alakította ki diplomatervének koncepcióját: egy belvárosi biogáz üzem koncepcióját készítette el a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a csatornarendszer szennyvizét több lépcsőben, organikus módon hasznosítja, elektromos energia- és hőtermelés mellett komposztföldet is adva. Mindezt egy egyszerű, letisztult épületben, amely ipari funkcióján túl oktató- és innovációs központ szerepét is betölti, újraélesztve környezetét is.

Belvárosi biogáz üzemet tervezni elsőre bizarr ötletnek tűnik, azonban elhatároztam, hogy olyan diplomatervet készítek, amely egyszerre hasznos gazdaságilag, és képviseli azt a fajta biomimetikus építészetet, amely nem ismert az itthoni építészeti párbeszédben (pl.: Francois Roche, r&Sie(n), Amid*cero9), valamint valóban megvalósítható legyen, ne csak egy műszakilag lehetetlen álom maradjon.

De miért is kell egyáltalán biogáz erőmű a belvárosba? A szennyvíz hosszú utat tesz meg a külvárosi szennyvíztisztító üzemekig, a biogázt csak részben lehet kinyerni a létrejövő szennyvíziszapból, így egy fűtésre és áramtermelésre alkalmas értékes nyersanyagtól fosztjuk meg a várost. Megfelelő szagtalanítással, és teljesen zárt rendszerekkel a kellemetlen szaghatás is megelőzhető, és így egy, a városhasználók számára is érdekes, oktató jellegű és energiát termelő műtárgy jöhet létre.

 

GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
 

 

A szennyvíz a nagykörúti főgyűjtőből kerül be a Markusovszky térre, ahol az „organica waters” szennyvíztisztítási eljárása alapján élő növények segítségével működő, túlnyomással felfújt (teniszcsarnok-szerű pneumatikus) fóliasátrakba telepített egzotikus növények végzik a tisztítást. A létrejövő iszap kerül be a főépületbe, ahol a fermentor tartályban válik szét biogázra és kirohasztott iszapra. Az iszap átkerül a víztelenítőbe, ahonnan már földnedvesen kerül le a komposztálóba, ahol egy hónapos periódus után az épület lábánál (a házi komposztáló felnagyított másaként) kiszedhető. A létrejött komposztföldet a tér dombjainak létrehozására lehet fordítani az évek során.

Ki szeretne egy biogáz üzem mellett lakni? És annak ki örülne, ha a közeli parkot szennyvízteleppé alakítanák át? Ebben az esetben azonban egy értékes városi táj jön létre, zugokkal, ösvényekkel, amit a teret benépesítő fák helyzete határoz meg. Így egy valóban hibrid - természeti-városi - egység jön létre, ahol nincs különbség üzem, infrastruktúra, játszótér, park és innovációs központ között. Mindezt az Üllői út és a Ráday utca között, a Corvin negyed szomszédságában elterülő, rendezetlen Markusovszky téren képzeltem el.

Ez az épület egy állat, egy élő szervezet, hiszen emésztési folyamat zajlik benne; bejut az iszap - az étel; a gyomorban - fermentorban - szétválik hasznosítható gázzá és haszontalan iszappá; a megmaradt, még meleg iszapból a víztelenítő tartály és a hőcserélő nyeri ki az értékes vizet és hőt; ezután kerül a nedves föld a komposztálóba, ahol stabilizálódik. A végtermék az ártalmatlan komposztföld, amit a park dombjainak kialakítására használhatnak.

 

GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
 

 

Mi lesz a gázból? A környékbeli lakásokban rántott húst süthetnek fölötte ÉS az üzem saját gázmotorja elektromosságot és hőt termel belőle. Mi lesz a hővel? Az üvegházakat lehet vele fűteni, így egyenletes maradhat a növényzet és a mikroorganizmusok tisztítási hatásfoka. A maradék gáz tározókba kerül. Így egy élő egészet alkot a ház, a parkkal, a fákkal, de egész Budapesttel is, hiszen a csatornahálózat táplálja.

Miből van mindez? A fő épület harántirányú vasbeton lemezek közé helyezett elemekből áll. Az elemek: fermentor tartály, víztelenítő, komposztáló, generátorház, közönségforgalmi tér. A ház külső, lekerekített dobozszerűségét oldja az üresen maradt tereket elfoglaló, fedett-nyitott terasz, amely az egyetlen megnyitás a házon (az ajtókon kívül). Az üzemtérben nem tartózkodnak huzamosan, csak ellenőrzik az automatikus rendszereket (gáztisztítás, földosztályozás). A közönségforgalmi térben a látogatók betekintést nyerhetnek az üzem folyamataiba és kiállítást tekinthetnek meg a környezettudatos technológiákról. Az egész közösségi tér átlátszó polikarbonát fallal rendelkezik, így bármelyik irányban be lehet nézni az üzemtérbe. Az épület külső burkolata lőtt beton, amelyre szintén lőtt technológiával kerül fel a zártcellás PUR-hab, amely a víz- és hőszigetelést is ellátja. Így a furcsa, sima és zárt alakot egyszerű, ma is használt technológiákkal is el lehet érni, amelyek összhangban vannak az épület formájával, de ugyanakkor akár holnap megvalósíthatóvá teszik.

 

GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve
 

 

Összességében a terv az emberekhez akarja közelebb hozni az egyébként rejtett infrastrukturális elemeket, amelyek még energiát is termelnek és alkalmazkodnak mind az épített, mind a természeti környezethez.

Németh Roland Dániel
2012. 07. 27.   

Interjú a Tilos Rádión a diplomatervről és a biogázüzemekről általában


GAZ belvárosi biogáz üzem – Németh Roland diplomaterve

Németh Roland

Diplomaterv konzulensek:
Építészet: Vannay Miklós
Épületszerkezetek: Horváth Sára
Tartószerkezetek: Cséfalvay Gábor
Építéskivitelezés: Lepel Adrienn
Épületgépészet: Gyurcsovics Lajos
Elektromosság: Némethné Vidovszky Ágnes
 
Nem hivatalos konzulensek:
Biogáz termelés: Román Pál, FCSM Rt.
Organica szennyvíztisztítás: Kovács Róbert, K+F igazgató, Organica Waters
Csatornázás: Knolmár Marcell, egyetemi tanársegéd, BME Vízi Közmû és Környezetmérnöki Tanszék

bruttó szintterület: 2041 m2
tervezés éve: 2012
 

 

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »