építészet : környezet : innováció

Hány oldala van egy térnek?

Vajon szükséges-e és elhelyezhető-e az adott területen, Hódmezővásárhelyen egy városi könyvtár? Milyen válaszokat adtak a tervezők a pályázati kiírásban megjelölt szempontokra? No és sikerült az alapvető városépítészeti elveket érvényesíteniük? Szemerey Márta, Kiss Lajos és Nagy Imre alábbi szövegében erre ad választ a kedves Olvasóknak. 

Városépítészeti meditáció az új könyvtárra kiírt tervpályázat ürügyén

Egyre több pályamű látható a hódmezővásárhelyi új városi könyvtár és tudásközpont építészeti tervpályázatának nyertesei közül. Természetes, hogy az idén februárban zárult tervpályázat díjazásban vagy megvételben részesült pályamunkáinak szerzői örömmel tárják sikerüket a szakma iránt érdeklődők elé. Nem szeretnénk ünneprontók lenni, de úgy érezzük, elkerülhetetlen foglalkozni a pályázat mindeddig háttérben maradt szakmai összefüggéseivel.
Talán nem árt, ha megnézzük a Kossuth tér – a város főtere – teljeskörű urbanisztikai-építészeti adottságait a „másik oldalról” is.

A tér korábban közel szabályos téglalap alakú volt, amit az 1960-as években egy délkeleti melléktérrel bővítettek. A tér jelenlegi nagysága 2.2 hektár. Kiindulópontként érdemes felvetni, hogy mekkora főtér illik egy cca. 45 ezres mezővároshoz. Másképp fogalmazva: ahhoz a városhoz, amelynek területe Budapest után a második legnagyobb az országban. Feltételezhetjük, a kiírók szerint talán túl nagy a jelenlegi főtér, és elég lesz az, ami a „Sarokház” előtti 1.800 m2 nagyságú parkrészlet nélkül marad. Azt is gondolhatták, hogy ez még a 10 százalékot sem éri el, építsük be, miért is ne. Vagy itt sem a méret számít, más szempontok is felmerülnek?


felülnézet

térkép


Ezt a kérdést érdemes a megválaszolás előtt alaposabban is körbejárni, és nagyon röviden összefoglalva megértetni az alapproblémát. Kezdjük az elején. A téren álló református Ótemplom 1723-ban, korabarokk stílusban, erődtemplomként épült, Helbing János tervei szerint. Az 1892-ben épült bazársort 1961-ben bontották le, mellette volt a Bakay-ház földszintes épülete. A kis teresedésen az ún. Bakay-kút állt. Jól látható, hogy az Ótemplom melletti teresedés már elődeinknek is feladta a leckét. A következők ismeretében azt kellene eldönteni, hogy egy mégoly fontos közintézmény érdekében is, a város főtere, kiemelten annak eleve nem nagy, aktív zöldfelülete csökkenjen-e vagy ne. 

A tér déli oldalán az Ótemplom, a város legkorábbi, jelenleg is működő közintézménye, a főtér egyik ikonikus sarokpontja. A térrész keleti lehatárolását az 1960-as évek elején Beszédes Kornél tervezte. A tömeges lakásépítések idején történt beépítést utólag nem etikus bírálni. Különösen akkor, ha ismerjük az adott kor jellemzőit és felismerjük azokat az alkotói törekvéseket, amelyek ma is példamutatók lehetnének. Ilyen a főtér bővítési szándéka, ami a templom „kiszabadításával” párosult, továbbá az a bátor – az eltelt évtizedek alatt igazolódott – városépítészeti gesztus, mely révén megszűnt az itteni „építészeti hiány” és létrejött a határozott/nagyvonalú keleti térfal, a tér egyértelmű lezárása. Az itt születő park az évtizedek alatt egyre jobban beérett, kiteljesedett, a fák mára megfelelő „zöld függönyt” képeznek a négyemeletes sarokház előtt. A melléktér hosszú ideje már a Kossuth tér szerves és pótolhatatlan része.


az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában


A legutóbbi események rövid összefoglalása

2017. májusában Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyílt, országos, titkos tervpályázatot hirdetett az Andrássy út Kossuth tér–Batthyány utca közötti szakaszán álló épületek homlokzati megújítására és a városi könyvtár helyére vonatkozó építészeti javaslatok beszerzésére.
A könyvtár részére 3 helyszínt jelölt meg a Kiíró:

  • a Kaszap utca déli végét, a műemléki védettségű „Tájház” mellett,
  • a Mária Valéria utcával szemben beépítetlen területet, továbbá
  • az Andrássy úti áruház és szolgáltatóház jelenlegi területét.

Az ajánlott helyszíneken túl – megfelelő indokok alapján - más helyszínt is választhattak a pályázók. A Bírálóbizottság (BB) – 14 pályamunka bírálatát követően – megállapította, hogy a pályázat eredményes volt, bár kiemelkedő színvonalú, megvalósításra ajánlható pályamunka nem érkezett. A BB öt pályamunka megvételéről döntött.

A könyvtár elhelyezésére a pályázók zöme az Andrássy úti áruház/szolgáltatóház területét javasolta. A BB – különböző szakmai fenntartásokkal – ezt a területet alkalmasnak tartotta és ajánlotta a további tervezés során a könyvtár helyszíneként figyelembe venni. A Kossuth tér délkeleti parkrészletére – az előzetes intenzív (és szakmai szempontból etikátlan) reklámozás ellenére – egyetlen pályázó adott javaslatot. Ezt a pályamunkát a BB mind az elhelyezést, mind az építészeti kialakítást tekintve elhibázottnak minősítette.

2017. decemberében az Önkormányzat újabb nyílt, országos, titkos tervpályázatot írt ki a könyvtár terveire. Váratlan fordulattal a Kiíró egyedül a Kossuth tér délkeleti parkrészletét jelölte meg lehetséges helyszínként. Vagyis – érdekes módon – az előző tervpályázat eredménye ellenére az ott elutasított Kossuth téri helyszín lett a „befutó”.

Most nézzük meg, milyen beépítéseket „álmodtak” a kortárs építészek 2018. elején a város főterére kiírt tervpályázat apropóján. Az eredményhirdetést követő kiállításon megtekinthetők voltak a díjazásban és kiemelt megvételben részesített pályamunkák látványtervei, melyek közül egyet-egyet alább közlünk: 

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Gereben Péter, Marián Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter

Mindezek ismeretében döntsön a Tisztelt Olvasó: velünk ért-e egyet (lásd alább), vagy inkább a főtér közparkjának csökkentését és az Ótemplom vizuális „lefokozását” helyesli?

 

Összefoglaló szakmai vélemény

A 38 millió Ft összdíjazással meghirdetett tervpályázat eredményes volt. A beérkezett 34 pályamű fényesen igazolta, hogy a tervezett programmal az új városi könyvtár NEM helyezhető el a megadott területen. Kiválóan mutatják a látványtervek, hogy a tervezők egyáltalán NEM tudtak megnyugtató módon megbirkózni a feladattal. Hiszen világosan látszik, hogy a legalapvetőbb városépítészeti elveket – műemlékek tisztelete, illeszkedés, téralakítás – nem sikerült érvényesíteni a pályázóknak.

Finom jelzés az, hogy az első díjat nem adták ki. Dicséret illeti a zsűrit azért is, hogy éppen azokat a pályaműveket választotta ki díjazásra, megvételre, amelyek ilyen egyértelműen igazolják fenti állítást. A szakmai – építészeti – kvalitás hiánya fel se merülhet, már csak a viszonylag nagy számok törvénye alapján sem. Kizárható, hogy a szemlélettel lenne baj, hiszen számos kiváló oktató tanít egyetemeinken és számos szakmai folyóirat segíti a kollégákat eligazodni abban, mi a valóban értékőrző-értéknövelő környezetalakítás, mi nem.

Az eredményhirdetést követő kiállításon bemutatott pályamunkák megerősítették korábbi meggyőződésünket: ide ilyen méretű és arányú beépítés nem hiányzik. Különösen azért nem, mert volna ennél sokkal kedvezőbb helyszín is a városban. Sőt, nem csak egy van, ahol nem jelentene ilyen megrázó vizuális környezetterhelést a beépítés, ahol szinte hiányzik egy térfalképző új épület.

Szemerey Márta vezető településtervező, Hódmezővásárhely rendezési terveinek készítője 1973-2017 között
szerzőtársak: Kiss Lajos vezető építésztervező és Nagy Imre vezető településtervező

 

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »