| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Hány oldala van egy térnek?

1/11

felülnézet

térkép

a templom a Tornyai János festőművész által megörökített téglakerítéssel

Bakay-ház

az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter

?>
felülnézet
?>
térkép
?>
a templom a Tornyai János festőművész által megörökített téglakerítéssel
?>
Bakay-ház
?>
az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter
1/11

felülnézet

térkép

a templom a Tornyai János festőművész által megörökített téglakerítéssel

Bakay-ház

az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter

Hány oldala van egy térnek?
Nézőpontok/Kritika

Hány oldala van egy térnek?

2018.05.29. 12:35

Cikkinfó

Szerzők:
Nagy Imre
Kiss Lajos
Szemerey Márta

Földrajzi hely:
Hódmezővásárhely

Vélemények:
4

Vajon szükséges-e és elhelyezhető-e az adott területen, Hódmezővásárhelyen egy városi könyvtár? Milyen válaszokat adtak a tervezők a pályázati kiírásban megjelölt szempontokra? No és sikerült az alapvető városépítészeti elveket érvényesíteniük? Szemerey Márta, Kiss Lajos és Nagy Imre alábbi szövegében erre ad választ a kedves Olvasóknak. 

Városépítészeti meditáció az új könyvtárra kiírt tervpályázat ürügyén

Egyre több pályamű látható a hódmezővásárhelyi új városi könyvtár és tudásközpont építészeti tervpályázatának nyertesei közül. Természetes, hogy az idén februárban zárult tervpályázat díjazásban vagy megvételben részesült pályamunkáinak szerzői örömmel tárják sikerüket a szakma iránt érdeklődők elé. Nem szeretnénk ünneprontók lenni, de úgy érezzük, elkerülhetetlen foglalkozni a pályázat mindeddig háttérben maradt szakmai összefüggéseivel.
Talán nem árt, ha megnézzük a Kossuth tér – a város főtere – teljeskörű urbanisztikai-építészeti adottságait a „másik oldalról" is.

A tér korábban közel szabályos téglalap alakú volt, amit az 1960-as években egy délkeleti melléktérrel bővítettek. A tér jelenlegi nagysága 2.2 hektár. Kiindulópontként érdemes felvetni, hogy mekkora főtér illik egy cca. 45 ezres mezővároshoz. Másképp fogalmazva: ahhoz a városhoz, amelynek területe Budapest után a második legnagyobb az országban. Feltételezhetjük, a kiírók szerint talán túl nagy a jelenlegi főtér, és elég lesz az, ami a „Sarokház" előtti 1.800 m2 nagyságú parkrészlet nélkül marad. Azt is gondolhatták, hogy ez még a 10 százalékot sem éri el, építsük be, miért is ne. Vagy itt sem a méret számít, más szempontok is felmerülnek?


felülnézet
1/11
felülnézet

térkép
2/11
térkép


Ezt a kérdést érdemes a megválaszolás előtt alaposabban is körbejárni, és nagyon röviden összefoglalva megértetni az alapproblémát. Kezdjük az elején. A téren álló református Ótemplom 1723-ban, korabarokk stílusban, erődtemplomként épült, Helbing János tervei szerint. Az 1892-ben épült bazársort 1961-ben bontották le, mellette volt a Bakay-ház földszintes épülete. A kis teresedésen az ún. Bakay-kút állt. Jól látható, hogy az Ótemplom melletti teresedés már elődeinknek is feladta a leckét. A következők ismeretében azt kellene eldönteni, hogy egy mégoly fontos közintézmény érdekében is, a város főtere, kiemelten annak eleve nem nagy, aktív zöldfelülete csökkenjen-e vagy ne. 

A tér déli oldalán az Ótemplom, a város legkorábbi, jelenleg is működő közintézménye, a főtér egyik ikonikus sarokpontja. A térrész keleti lehatárolását az 1960-as évek elején Beszédes Kornél tervezte. A tömeges lakásépítések idején történt beépítést utólag nem etikus bírálni. Különösen akkor, ha ismerjük az adott kor jellemzőit és felismerjük azokat az alkotói törekvéseket, amelyek ma is példamutatók lehetnének. Ilyen a főtér bővítési szándéka, ami a templom „kiszabadításával" párosult, továbbá az a bátor – az eltelt évtizedek alatt igazolódott – városépítészeti gesztus, mely révén megszűnt az itteni „építészeti hiány" és létrejött a határozott/nagyvonalú keleti térfal, a tér egyértelmű lezárása. Az itt születő park az évtizedek alatt egyre jobban beérett, kiteljesedett, a fák mára megfelelő „zöld függönyt" képeznek a négyemeletes sarokház előtt. A melléktér hosszú ideje már a Kossuth tér szerves és pótolhatatlan része.


az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában
5/11
az új könyvtár számára kiszemelt helyszín, a Kossuth tér délkeleti melléktere látható, a jelenlegi állapotában


A legutóbbi események rövid összefoglalása

2017. májusában Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyílt, országos, titkos tervpályázatot hirdetett az Andrássy út Kossuth tér–Batthyány utca közötti szakaszán álló épületek homlokzati megújítására és a városi könyvtár helyére vonatkozó építészeti javaslatok beszerzésére.
A könyvtár részére 3 helyszínt jelölt meg a Kiíró:

  • a Kaszap utca déli végét, a műemléki védettségű „Tájház" mellett,
  • a Mária Valéria utcával szemben beépítetlen területet, továbbá
  • az Andrássy úti áruház és szolgáltatóház jelenlegi területét.

Az ajánlott helyszíneken túl – megfelelő indokok alapján - más helyszínt is választhattak a pályázók. A Bírálóbizottság (BB) – 14 pályamunka bírálatát követően – megállapította, hogy a pályázat eredményes volt, bár kiemelkedő színvonalú, megvalósításra ajánlható pályamunka nem érkezett. A BB öt pályamunka megvételéről döntött.

A könyvtár elhelyezésére a pályázók zöme az Andrássy úti áruház/szolgáltatóház területét javasolta. A BB – különböző szakmai fenntartásokkal – ezt a területet alkalmasnak tartotta és ajánlotta a további tervezés során a könyvtár helyszíneként figyelembe venni. A Kossuth tér délkeleti parkrészletére – az előzetes intenzív (és szakmai szempontból etikátlan) reklámozás ellenére – egyetlen pályázó adott javaslatot. Ezt a pályamunkát a BB mind az elhelyezést, mind az építészeti kialakítást tekintve elhibázottnak minősítette.

2017. decemberében az Önkormányzat újabb nyílt, országos, titkos tervpályázatot írt ki a könyvtár terveire. Váratlan fordulattal a Kiíró egyedül a Kossuth tér délkeleti parkrészletét jelölte meg lehetséges helyszínként. Vagyis – érdekes módon – az előző tervpályázat eredménye ellenére az ott elutasított Kossuth téri helyszín lett a „befutó".

Most nézzük meg, milyen beépítéseket „álmodtak" a kortárs építészek 2018. elején a város főterére kiírt tervpályázat apropóján. Az eredményhirdetést követő kiállításon megtekinthetők voltak a díjazásban és kiemelt megvételben részesített pályamunkák látványtervei, melyek közül egyet-egyet alább közlünk: 

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
6/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán
7/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 2. díj - építész: Vámos Zoltán

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects
8/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: TARKA Architects

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell
9/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, megosztott 3. díj - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly
10/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Szilágyi Balázs, Rónai Károly

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter
11/11
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, kiemelt megvétel - építész: Deichler Tímea, Jakab Dániel, Fejérdy Péter

Mindezek ismeretében döntsön a Tisztelt Olvasó: velünk ért-e egyet (lásd alább), vagy inkább a főtér közparkjának csökkentését és az Ótemplom vizuális „lefokozását" helyesli?

 

Összefoglaló szakmai vélemény

A 38 millió Ft összdíjazással meghirdetett tervpályázat eredményes volt. A beérkezett 34 pályamű fényesen igazolta, hogy a tervezett programmal az új városi könyvtár NEM helyezhető el a megadott területen. Kiválóan mutatják a látványtervek, hogy a tervezők egyáltalán NEM tudtak megnyugtató módon megbirkózni a feladattal. Hiszen világosan látszik, hogy a legalapvetőbb városépítészeti elveket – műemlékek tisztelete, illeszkedés, téralakítás – nem sikerült érvényesíteni a pályázóknak.

Finom jelzés az, hogy az első díjat nem adták ki. Dicséret illeti a zsűrit azért is, hogy éppen azokat a pályaműveket választotta ki díjazásra, megvételre, amelyek ilyen egyértelműen igazolják fenti állítást. A szakmai – építészeti – kvalitás hiánya fel se merülhet, már csak a viszonylag nagy számok törvénye alapján sem. Kizárható, hogy a szemlélettel lenne baj, hiszen számos kiváló oktató tanít egyetemeinken és számos szakmai folyóirat segíti a kollégákat eligazodni abban, mi a valóban értékőrző-értéknövelő környezetalakítás, mi nem.

Az eredményhirdetést követő kiállításon bemutatott pályamunkák megerősítették korábbi meggyőződésünket: ide ilyen méretű és arányú beépítés nem hiányzik. Különösen azért nem, mert volna ennél sokkal kedvezőbb helyszín is a városban. Sőt, nem csak egy van, ahol nem jelentene ilyen megrázó vizuális környezetterhelést a beépítés, ahol szinte hiányzik egy térfalképző új épület.

Szemerey Márta vezető településtervező, Hódmezővásárhely rendezési terveinek készítője 1973-2017 között
szerzőtársak: Kiss Lajos vezető építésztervező és Nagy Imre vezető településtervező

 

Vélemények (4)
gádor
2018.05.30.
07:34

Sajnos, csak kevéssé ismerem a helyszínt, de a fenti szöveg nagyon jól összefoglalja az első benyomásomat a tervekről. Valami furcsa értéknélküliséget érzek bennük, a tervezők által szeretett formák mindenekfeletti uralmát.

Az egy dolog, hogy az illeszkedéssel senki nem törődik, de ezzel párhuzamosan egy olyan idegenség kúszik be a város szívébe, ami szerintem az életben soha nem fog szervesülni... Anélkül meg mi értelme bármit is építeni?

Remélem, hogy fenti soraimmal nem csatlakozom, az általam korábban többször kritizált örök fanyalgók sorába!

Pákozdi Imre
2018.06.03.
05:09

@gádor: Egyetértek, és nem csak azért, hogy ne tartozzam az "örök fanyalgók" sorába. A fentebbi írás ui. meggyőzően érvel amellett, hogy a könyvtár oda rossz helyre kerülne. Nem vigasz, hogy Gereben Péter, Vámos Zoltán és Karácsony Tamás tervei önmagukban szépek. 

Az "örök fanyalgó" minősítés megrögzöttséget sejtet. Pedig a hibák és elkövetőik sokszor makacsabbak, mint a fanyalgók. Példa erre a városligeti projekt szívós, hatalmi szóval történő áterőltetése - de akár az is, ahogy az Építészfórum szerkesztői esetenként a helyesírási és ténybeli tévedéseket kezelik. Az NKE szép, új oktatási épületéről szóló cikkükben pl. - hozzászólásom ellenére - felváltva tévesztik el az Orczy-kert és a Ludovika tér írásmódját. Nem beszélve arról, hogy az Orczy teret továbbra is a Ludovika mellé vizionálják, pedig az a Fiumei út és a Kőbányai út találkozásánál van.

Úgyhogy kérem, bocsássák meg, ha - mint most is - egymást követő hozzászólásokban teszek szóvá, szerintem fontos dolgokat. Szerencsére sok klassz épületet is látunk az Építészfórumon, a téglaépítészeti csodáktól az ellipszis alapú csonka kúpos debreceni templom tervéig. 

gádor
2018.06.04.
07:42

@Pákozdi Imre: Félreértett. Mivel nem ismerem a helyszínt, így az "idevalóságról" nem nyilatkozhatom. Az épületek öncélú formálásával van bajom, éppen azzal, amit Ön dícsért.

Pákozdi Imre
2018.06.08.
07:06

@gádor: Az idegenség már jónéhány évtizeddel ezelőtt bekúszott a város szívébe. Annak a szerencsétlen teleknek a sorsa, ahová hetven éve a mai Bessenyei Ferenc Műv. Központ került, maga az idegenség bekúszásának története. Kérem, olvassák el az "Idősebb Janáky István könyve" c. művet ill. Péterffy Miklós kiváló írását az Építészfórumon ( http://epiteszforum.hu/bessenyei-ferenc-muvelodesi-kozpont ). Itt most nem azt az épületet bírálom, hanem a folyamatot, ahogy akkoriban, várostervezési és építészeti eszközökkel (is) szétaprították a város agyát és szívét: a polgáriságot, az egyházakat, a városképet és a gazdasági virágzást. A folyamatnak pusztán megkoronázása az a művelődési ház. Amelynél még a korabeli és mai építészeti divatkörnyezetek eltérését figyelembe véve is sokkal jobbakat terveztek a mostani, más helyszínű pályázat során az általam felsorolt építészek (Gereben P., Vámos Z., Karácsony T.). Az igazi baj az, amit az alapos helyi ismeretekkel bíró Szerzők (a fenti cikk szerzői) szóvá tettek: a beépítés helyszínének kijelölése, ezzel a város mai legjelentősebb, reprezentatív terének elrontása. A templom és a mögöttes épületek eljelentéktelenítése, a meghitt és beállt növényzetű délkeleti parkrészlet megsemmisítése.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.