Három régi, kettő új

A Király Gyógyfürdő szárnyai jellemzően egy-egy jellegzetes és karakteres tér köré szerveződnek, így a török medencetér, a barokk udvar, valamint a klasszicista kert meghatározó hangulatú elemei a térszervezésnek. Gereben Péter és Marián Balázs DLA a fürdő rekonstrukciójára és bővítésére kiírt tervpályázatra beadott munkájában ezeket az elemeket hangsúlyozza, de kiegészíti további két térrésszel is. 

Beépítési javaslat ismertetése

Program

A kiemelkedő jelentőségű épületegyüttes komplex rekonstrukciója és bővítése (török fürdő további medencék, wellness- és kültéri elemekkel) a meglévő értékek maximális figyelembevételével, illetve az építéstörténetileg értéktelen (utóbbi évtizedekben épült) részek elhagyásával. További funkcionális szempontok a főbejárat áthelyezése Ganz utcai megközelítéssel, új úszómedence kialakítása, cipős- és mezítlábas, illetve közönségforgalmi- és kiszolgáló területek elválasztása.

Koncepció

Az ókori rétegekre épült épületegyüttes három karakteres periódusban érte el mai formáját (török-kor, barokk-kor, klasszicista), és ennek megfelelően kisebb átfedésekkel, de három jól elkülöníthető szárnyra osztható az épületegyüttes. Célunk a több évszázad alatt kialakult összetettség és korok közötti rétegzettség hangsúlyozása, a különböző terek egyedi hangulatának megtartása és a rekonstrukcióval, valamint a bővítéssel ezek fenntartható és hiteles helyzetbehozása, ami segíti és továbbélteti az épület eredeti rendeltetését is.

Az egyes szárnyak jellemzően egy-egy jellegzetes és karakteres tér köré szerveződnek, így a török medencetér, a barokk udvar, valamint a klasszicista kert meghatározó hangulatú elemei a térszervezésnek. A bővítéssel két új, meghatározó szerepet betöltő teret is létrehozunk: részben a hátsó üres telekrészen egy felülről megvilágított fedett, oszlopos medenceteret, részben pedig a Fő utca és Ganz utca találkozásánál kialakult definiálatlan sarok lehatárolásával egy, a török fürdőhöz közvetlenül kapcsolódó pihenésre szánt ’titok kertet’. Emellett a török fürdőtér rekonstrukciójával, a barokk udvar lefedésével és kapcsolódó tereinek megtisztításával, valamint a klasszicista kert és oszlopcsarnok finomhangolásával, új előcsarnok- és közlekedési rendszer létrehozásával olyan kiemelkedően erős és összetett atmoszférájú tércsoportulások jönnek létre, amelyek továbbörökítik a több évszázados fürdő értékeit és ’szellemét’, valamint a mai összetett használati elvárásoknak is kompromisszummentesen képes megfelelni.

Megközelítés

A Király Fürdő fő megközelítése a Ganz utca felőli klasszicista-kori épület felől történik, éppen ezért ötletpályázati szinten javaslatot adunk az épület előtti tér rendezésére, a Ganz utca rendezésére is. Amellett, hogy jelenleg a Ganz utcai közpark kialakítása az épület bejáratát nem jelöli ki megfelelően, városépítészeti és tájépítészeti szempontból sem méltóan használja ki azt a lehetőséget, amit e műemléki környezet teremt. Javaslatunk a Ganz utca folytatásában két egységes fasor telepítése (pl. kőris, juhar, hárs), amit jellemzően burkolt felületű közpark övez - természetesen a kizárólagos gyalogos forgalom megtartásával. Emellett a fürdővel átellenben lévő templom körül a terepszint magasság különbségeit kihasználva nagyobb intimitású, sűrű növényzettel körbevett templomkert létrehozását javasoljuk leülő felületekkel. Ez a kialakítás részben szervesebben örökíti a város kialakult szerkezetét, valamint nagyvonalú átjárhatóságot és feltárást is biztosít, és rendezi azt a jelenleg igen zavaros építészeti és tájépítészeti összképet, ami a Ganz utcai bejárat környékét jellemzi.

Bejáratok

A Király Gyógyfürdő tereinek megközelítése alapvetően három irányból történik:

• a közönségforgalmi főbejárat a Ganz utcai felőli klasszicista-kori épületrészbe került, annak északi traktusában a meglévő belső válaszfalak részleges elbontásával, valamint belső hossz főfalában lévő belső nyílászárók szemöldökének a megemelésével egy az előcsarnok funkcióját ellátni képes téregyüttes jön létre jegypénztárral, büfével és a cipős közönségforgalom keveredés nélküli biztosításával
• személyzeti- és kiszolgáló forgalom bejárata Fő utca kocsibehajtó felől történik, oly módon, hogy a közönségforgalmi- és kiszolgáló területek teljes mértékben elválasztottak
• emellett a klasszicista szárny cipős közönségforgalmi területére (nyugati oldal) a szomszédos hotelből is nyílik bejárat, így ez sem okozza a különböző minőségű forgalmak keveredését, hanem az innen érkező vendég rögtön az öltöző területre, és onnan a fürdőtérbe érkezik.

Belső közlekedés

A klasszicista szárny északi előcsarnok traktusából a vendégek a nyugati szárnyon keresztül jutnak el mind a családi-, és akadálymentes öltözőkbe, mind pedig a kabinos területekre, amelyek a telekhatár mentén a nyugati oldali épülettraktusok földszinti és emeleti szintjein helyezkednek el. A személyzet a Fő utcai kocsibehajtón keresztül közelítik meg az új épületszárny pinceszinti és emeleti szintjeit, ahol kiszolgáló területek, valamint az emeleten az irodák helyezkednek el. A közönségforgalmi- és kiszolgáló területek elválasztottak, ugyanakkor az emeleten lehetőség nyílik az irodák felől a cipős a közönségforgalmi területek megközelítése, így akár az előcsarnok közvetlen elérésére is, a közönségforgalmi és mezítlábas területek zavarása nélkül. Az eredeti Fő utcai bejárat elveszti bejárat korábbi funkcióját, terei közönségforgalmi terekké válnak.

A tervezett elrendezés által A Ganz utcai közönségforgalmi bejárattól a Fő utcai személyzeti bejáratig a telekhatár mentén lévő traktusokban a személyzet által átjárható cipős forgalom jön létre, és a közöttük lévő területek tisztán mezítlábas közönségforgalmi területek lehetnek. A Fő utcai kocsibehajtó lehetőséget biztosít zárt árufeltöltésre, ami sem az utcai, sem a Fürdő forgalmát nem zavarja, továbbá adott estben 3-4 személygépkocsi elhelyezését is megoldja. Ugyanakkor közönségforgalmi területek részére gépkocsi elhelyezést a telken belül nem biztosítunk, mivel az a műemléki érdekek és optimális terület felhasználási szempontok sérülése nélkül nem alakítható ki.

Építészeti kialakítás, funkciók, funkcionális kapcsolatok, fürdő működtetés leírása

Török fürdő

Az eredeti funkció megtartása mellett alapvetően a szükséges rekonstruálást további feltárások (régészeti feltárás, falkutatás, szakrestaurátori kutatások, faldiagnosztika) eredményeinek alapján végezhető el. Régészeti, restaurátori és építéstörténeti kutatások eredményei befolyásolhatják az alaprajzi elrendezést és a homlokzati színezéseket. A török fürdőt két további termálvizes medencével bővítjük az északi traktusban. A déli szárnyba (tehát már a barokk épületrészben) kerül a török fürdő előtere zuhanyzókkal és - a gőzkamrához, valamint a szaunához kapcsolódó - hideg vizes medencével. A koncepció lényeges része az egyes kiegészítő elemek (korlát, ivókút, pad, természetes nagytáblás kőfelületek, eróziónak és korróziónak ellenálló anyagok, feliratok, zuhanyzó, lábvíz, világítás stb.) méltó kialakítása az egységes összkép érdekében.

Török kert

A Fő utca és Ganz utca sarkán, a török-kori és a barokk-kori épületek között kialakult térség városépítészeti, tájépítészeti, műemlékvédelmi szempontokból is definiálatlan, fenntarthatatlan és méltatlan. Koncepciónk egy a külső telekhatáron húzódó, vastag - a kialakuló kert felé ülő funkciójú falbélletekkel és keskeny résekkel tagolt - fal létrehozása, amelynek felső síkja a barokk épület alsó párkánya alá kerül. A kertbe a török fürdő előterén újonnan létrehozott falnyíláson keresztül lehet kijutni, ami ezáltal közvetlen térkapcsolatba kerül a gőzfürdővel is. A térelhatárolóként és zajvédőként is funkcionáló fal belső oldali mélyedései, bélletei leülésre, a török-kori műemlék külső szemlélődésére is alkalmas amellett, hogy az fallal körülvett ’titok kert’ sajátos miliővel gazdagítja a fürdőzés élményét. A fal anyaga hosszított arányú világosszürke égetett kerámia, amelyre mind a közterület, mind pedig a kert felől borostyán növényzet fut (ugyanakkor az épületegyüttes többi homlokzatán minden fútónövény megszüntetendő). A kertben a meglévő magas törzsű, egészséges fát megtartjuk és középen további árnyéktűrő erdei aljnövényzet (pl. páfrány, árnyliliom) foltszerű telepítését tervezzük, a falak mentén nagytáblás kőlap járófelület kerül.

Barokk-kori épület

Az épületszárnyban a legnagyobb beavatkozás, hogy az udvar utólagos egyszintes hozzáépítéseinek eltávolítása mellett üvegbordával alátámasztott üvegtetővel fedve belső térré válik. A térben ’pálmaházat’ alakítunk ki magas páratartalmat kedvelő beltéri növények telepítésével, az udvart feltáró és átjáró közlekedőterületek biztosítása mellett. A Fő utcai bejárat megszűnésével a belső téri büfé terei kerülnek méltó helyzetbe, amit az udvart körbevevő pihenő funkciójú boltozatos térrészek egészítenek ki. A büfé és a fürdő területéhez tartozó fogyasztótér tölgyfa felületű bútorai a boltozatos térben olyan szabadonálló elemek, amelyek kiemelik a műemléki tér finom arányait. A Király Fürdő belső forgalmi rendszer átalakításának következtében ebben a szárnyban a XX. század elején létrehozott két acéllépcső funkcióját vesztette, így az eredeti lépcső megtartása mellett a két lépcső megszűnik, és az áttört födémű térrész ismét boltozatos födémet kap. Az emeleti szinten az udvar köré szervezett közlekedőről feltárva kiegészítő fitness és wellness funkcók kerülnek, továbbá közvetlen átjárás létesül az új szárny felé is.

Klasszicista-kori épület

A főbejárat átkerülésével az eredeti harántfalas, cellás kialakítás az előcsarnok esetében átalakul egy egybefüggő, ugyanakkor beülő falfülkékkel tagolt térré. Az akadálymentes megközelítést is biztosító bejárat egyik oldalán a büfé, a másik oldalán a jegypénztár, kölcsönző, fürdő bejárat helyezkedik el. Az előcsarnokban lévő elemek (bejárati lépcső, büfé és jegypénztár) kialakítása – a barokk-kori épületszárnyban található büfé ’dobozhoz’ hasonlóan – olyan bútorszerű térelemek, amelyek hagyják a tér eredeti értékeit érvényesülni. Az udvar felőli harántfalak nyílás szemöldökmagasságai az udvart körülvevő oszlopcsarnok magasságával kerülnek egy szintbe. Az épületszárny nyugati oldalán elválasztott rendszerű (cipős – mezítlábas) forgalom valósul meg úgy, hogy a szomszédos hotelből érkező vendégek is közvetlenül az öltözőkhöz érnek.

A déli szárny hosszfőfalas traktusa szakaszosan megnyílik, így közvetlen átjárhatóság és vizuális kapcsolat jön létre az új medencetér, valamint a klasszicista-kori kert külső medencéi között. A déli szárnyban további vizes funkciók (szauna, gőz, jakuzzi, vizesblokk stb.) létesülnek. A déli szárny emeleti tereit az új épületszárny galériás közlekedője tárja fel és köti össze mind az öltöző blokkal, mind pedig a barokk szárnnyal. A keleti szárny a múzeum tere közvetlen kert kapcsolattal. A kertben a kültéri medence létesül a programban szereplő bárpulttal, továbbá napozó területek biztosításával. Koncepciónk fontos eleme a kert térelhatárolása: az általunk bizonytalannak ítélt és hozzátoldás érzetét keltő oszlopok közötti parapetes térelhatárolási megoldás helyett az oszlopokról leválasztott, azok mögé húzott üvegezett térelhatárolás szabadítja ki, és teszi könnyeddé az egységes oszlopcsarnok megjelenését.

Új épületszárny

Az új szárny építési helye a meglévő gépház bontásával alakul ki. A háromszintes (pinceszint, földszint, emelet) épület középpontja a boltívekkel záródó pillérekkel határolt új úszómedence tér, amit a medence körbejárhatóságát biztosító közlekedők, és amögött egyéb kiszolgáló funkciók egészítenek ki. A medencetér a medence feletti nyitható üvegtetőn keresztül kap természetes megvilágítást, az épületrész egyéb terei szintén felülről (lépcső, öltözőfolyosó) vagy a belső átriumon keresztül (irodák) megvilágítottak.

Gereben Péter, Marián Balázs DLA