építészet : környezet : innováció

Helyes Gábor válasza Ertsey Attila az "Építészetkritika intellektuális ketrece" c. esszéjére

A „Magyar szerves építészet Wright tükrében” című tanulmányomban arra mutattam rá (elismerem, nem kevés leegyszerűsítéssel), hogy a magyarországi szerves építészet Wright-ból csak néhány dolgot érez sajátjának(...) Helyes Gábor írása.

A „Magyar szerves építészet Wright tükrében” című tanulmányomban arra mutattam rá (elismerem, nem kevés leegyszerűsítéssel), hogy a magyarországi szerves építészet Wright-ból csak néhány dolgot érez sajátjának: a hely és a táj szeretetét, meg a nemzetközi stílus iránti ellenszenvet, miközben elveti az áramló terek találmányát, a modern építészet absztraháló képességét, a technológiák iránti elfogulatlanságot, és ami a legfontosabb, a tér szabadságát a forma felett.

Ez szíve joga. De az organikus építészet ideáját, nevét nem Steiner vagy Makovecz, hanem Wright mondta ki először, sok száz épületével megvilágítva annak eszméjét. Ez nem szerzői jogi, hanem tartalmi kérdés. A hangsúly egy nagyszabású, új ideán van, amely messze túl mutat Wright mégoly gazdag életművén. Egy idea teljes, oszthatatlan entitás, melyet nem foszthatunk meg alapvető elemeitől, csak ha feláldozzuk.

Mindez semmi esetre sem a Wright-i építészet minőségi felértékelése, vagy ha úgy tetszik, a magyar szerves építészet lekicsinylése, csupán tárgyszerű megkülönböztetése két irányzatnak. Nem írhatja ki egy mozgalom Wright nevét és az „organikus” önmeghatározást a zászlajára, miközben valami azzal ellenkezőt tesz. Még akkor sem, ha sok részletében közösek a céljai a wright-i eszmeiséggel. Leginkább azért nem organikus építészet sem a dobozba zárt modernizmus, sem a tradicionális japán építészet, sem az Arts-and-Crafts, sem az eget a földdel egyesítő archaikus építészet, mert a Tér mindegyikben a Forma foglya, következménye. És fordítva, a térnek csak a modern korban lehetővé váló primátusa teszi organikussá pl. Aalto, Scarpa, Scharoun, Domány Ferenc vagy a kortárs Henning Larsen Wright-tól merőben különböző építészetét.

Számomra ugyanis bármely építészet origóját a térhez fűződő viszonya adja meg.

Wright is elsődlegesen a teret tervezi meg, a Természet formáiban is meglévő, általa Princípiumok-nak nevezett szellemi-geometriai lényegre koncentrálva. E Princípiumok adják a közös nevezőt a Természet formái és egy organikus épület dinamikus, lélegző terei között. A Princípiumok megértése és alkotó erővé válása egyben a normál tudatú megismerhetőség, az intellektus határát jelenti. Ezen a határon túl nem látok, erről nincsenek személyes tapasztalataim, amikre építészként hitelesen támaszkodhatnék.

Az antropozófus építész számára, aki a formára koncentrál, Wright megmaradt az "ásványi" szinten, míg ő talán "növényi", "állati", "emberi" sőt "angyali" formájú épületek tervezésében láthatja feladatát. Ezen az alapon persze Wright nagyszerűen beilleszthető egy antropozófiai rendszerbe, mint nagy előd, egy remek "null-pont". Csakhogy az Organikus Építészet nem formai kérdés.

A magyar szervesek, nagyon helyesen, eredendően Élő építészetnek definiálták magukat, ami egy korrekt meghatározás, ha a megszakított történelmi tudat folytonosságáért tett áldozatos erőfeszítéseiket tekintjük. Ehhez kívánok további sok sikert!

 

Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org
 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »