| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Helyes Gábor válasza Ertsey Attila az "Építészetkritika intellektuális ketrece" c. esszéjére

1/2

Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org

Hirdetés
?>
Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org
?>
1/2

Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org

Helyes Gábor válasza Ertsey Attila az
Nézőpontok/Kritika

Helyes Gábor válasza Ertsey Attila az "Építészetkritika intellektuális ketrece" c. esszéjére

2010.04.02. 11:07

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Helyes Gábor

Vélemények:
2

A „Magyar szerves építészet Wright tükrében" című tanulmányomban arra mutattam rá (elismerem, nem kevés leegyszerűsítéssel), hogy a magyarországi szerves építészet Wright-ból csak néhány dolgot érez sajátjának(...) Helyes Gábor írása.

A „Magyar szerves építészet Wright tükrében" című tanulmányomban arra mutattam rá (elismerem, nem kevés leegyszerűsítéssel), hogy a magyarországi szerves építészet Wright-ból csak néhány dolgot érez sajátjának: a hely és a táj szeretetét, meg a nemzetközi stílus iránti ellenszenvet, miközben elveti az áramló terek találmányát, a modern építészet absztraháló képességét, a technológiák iránti elfogulatlanságot, és ami a legfontosabb, a tér szabadságát a forma felett.

Ez szíve joga. De az organikus építészet ideáját, nevét nem Steiner vagy Makovecz, hanem Wright mondta ki először, sok száz épületével megvilágítva annak eszméjét. Ez nem szerzői jogi, hanem tartalmi kérdés. A hangsúly egy nagyszabású, új ideán van, amely messze túl mutat Wright mégoly gazdag életművén. Egy idea teljes, oszthatatlan entitás, melyet nem foszthatunk meg alapvető elemeitől, csak ha feláldozzuk.

Mindez semmi esetre sem a Wright-i építészet minőségi felértékelése, vagy ha úgy tetszik, a magyar szerves építészet lekicsinylése, csupán tárgyszerű megkülönböztetése két irányzatnak. Nem írhatja ki egy mozgalom Wright nevét és az „organikus" önmeghatározást a zászlajára, miközben valami azzal ellenkezőt tesz. Még akkor sem, ha sok részletében közösek a céljai a wright-i eszmeiséggel. Leginkább azért nem organikus építészet sem a dobozba zárt modernizmus, sem a tradicionális japán építészet, sem az Arts-and-Crafts, sem az eget a földdel egyesítő archaikus építészet, mert a Tér mindegyikben a Forma foglya, következménye. És fordítva, a térnek csak a modern korban lehetővé váló primátusa teszi organikussá pl. Aalto, Scarpa, Scharoun, Domány Ferenc vagy a kortárs Henning Larsen Wright-tól merőben különböző építészetét.

Számomra ugyanis bármely építészet origóját a térhez fűződő viszonya adja meg.

Wright is elsődlegesen a teret tervezi meg, a Természet formáiban is meglévő, általa Princípiumok-nak nevezett szellemi-geometriai lényegre koncentrálva. E Princípiumok adják a közös nevezőt a Természet formái és egy organikus épület dinamikus, lélegző terei között. A Princípiumok megértése és alkotó erővé válása egyben a normál tudatú megismerhetőség, az intellektus határát jelenti. Ezen a határon túl nem látok, erről nincsenek személyes tapasztalataim, amikre építészként hitelesen támaszkodhatnék.

Az antropozófus építész számára, aki a formára koncentrál, Wright megmaradt az "ásványi" szinten, míg ő talán "növényi", "állati", "emberi" sőt "angyali" formájú épületek tervezésében láthatja feladatát. Ezen az alapon persze Wright nagyszerűen beilleszthető egy antropozófiai rendszerbe, mint nagy előd, egy remek "null-pont". Csakhogy az Organikus Építészet nem formai kérdés.

A magyar szervesek, nagyon helyesen, eredendően Élő építészetnek definiálták magukat, ami egy korrekt meghatározás, ha a megszakított történelmi tudat folytonosságáért tett áldozatos erőfeszítéseiket tekintjük. Ehhez kívánok további sok sikert!

 

Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org
1/2
Henning Larsen: Koppenhágai Operaház 2005. forrás: en.wikipedia.org

 

Vélemények (2)
Kristiansen76
2010.04.02.
14:23

Kedves Ertsey Attila!  

(Ide írom, mert az Ön cikkéhez nem enged hozzászólást a rendszer)

 

Mindig érdeklődéssel olvasom a színvonalas vitákat bárhol, így itt az Építészfórumon is. Helyes Gábor írása és az arra adott válasza is ebbe a körbe tartozik. Ugyanakkor némi hiányérzetet, zavart is tapasztaltam magamban, és ennek részben az Ön válaszának visszatérő „érveléstechnikai” ugrásában látom az okát (természetesen a bennem lévő, eléggé el nem ítélhető korlátok mellett).

Mire gondolok? A szöveg át van szőve egyfajta felsőbbrendű, látnoki-kinyilatkoztató attitűddel, a tények és magyarázatok közé kevert „ad hominem” érveléssel, amely szerint aki bizonyos dolgokat nem (a szerzővel azonos módon) lát (legyen az akár Wright, Helyes Gábor, vagy csak szegény egyszeri olvasó), az személyében sajnálatos módon korlátozott: bár a „szellemi világ kapuján dörömbölhet”, „nem tud átlépni a küszöbön, át az érzékfeletti megismerésbe”, nem érti az „ideák világát”, megtorpan az „imaginatív megismeréstől karnyújtásnyira”, nem tud túllépni az „érzékszervi megismerésen”, nem látja, mi van „odaát” (!), azaz „megismerési impotenciában” leledzik, miközben az, aki ezeken túl (odaát) van, a Mester, ő már tisztán „szellemi megalapozottságú építészetet” nyilvánít meg, „szellemi látással” rendelkezik, „nem ért félre dolgokat”, hanem eljut a „természet káoszba belenyúló formáló erőinek, a tér törvényeinek, a kozmikus ritmusoknak a megértéséig”, képes és hivatott „a fizikai világot közvetlenül átszellemíteni”, az „emberi Közép eszméjét megjeleníteni”. Hmm… Hacsak úgy nem…

Az a baj ezzel a közlésmóddal, hogy készséggel elhihető, vagy ugyanilyen könnyen el is vethető. De nem cáfolható és nem igazolható – tehát vitában használni nem elegáns. Olyan ez, mint amikor egy hívő igyekszik vitában meggyőzni Isten létéről egy ateistát (és viszont), ami lehetetlen. A hitbeli kérdésekben ugyanis az emberi törekvés ugyan szükséges vagy legalábbis lehetséges, de nem elégséges: van egy határ, ahonnan egy ugrás következik: ez történhet látomás, megvilágosodás vagy beavatás által. És az én Mesterem azt tanítja, hogy ha egy Beavatott vagy Megvilágosodott egy szennyezett tudatú keresőt akar a Tudás útján vezetni, akkor mindig annak az alacsonyabb szintjéhez kell igazítania mondanivalóját, nem a saját emelkedett világához, mert különben félő, hogy az nem fogja megérteni. És ezért esetleg becsapva, sőt megalázva érzi magát, mert az orra alá dörgölték szellemi éretlenségét.

Én több éve szívom magamba egy, a jógát megalapozó ősi műveltség szellemi tanítását - és meggyőződésem, hogy bármely vallásban vagy komolyan vehető szellemi iskolában való elmélyülés ugyanahhoz a középponthoz gravitálja az embert -, így nem ismeretlenek számomra az Ön által használt fogalmak. Sejteni vélem, hogy a válaszcikkében használt nagy szavak nem csak szóvirágok, hanem valódi tartalom van mögöttük. Ezért kérem arra, hogy ha már az Építészfórumot méltónak találta arra, hogy itt jelentesse meg írását, fejtse ki sokat ígérő téziseit olyan formában is, amit egy átlagos fórum-olvasó is be tud fogadni, és urambocsá’ vitatni, vele kapcsolatban pro és kontra érveket felhozni lehet esélye.

Mert én úgy gondolom, építészetről vitatkozni lehet is, érdemes is – hiszen mindannyian ezért vagyunk itt, nem?

Maradva őszinte tisztelője:

Dudics Krisztián

Ertsey Attila
2010.04.06.
07:29

@Kristiansen76: Kedves Krisztián!

Ez a fórum nem alkalmas annak kifejtésére, amit kér tőlem. Írásomban törekedtem arra, hogy olyan módon fogalmazzak, ami egy mai, előítéletmentes, józan gondolkodású ember számára megérthető. Én sem vagyok beavatott. Amiről beszélek, ahhoz nem hit, hanem megismerés által jutottam, ami mindenki számára járható út. Ha az, hogy magas követelményeket támasztok egy Makoveczről szóló vita során, az nem jelenti felsőbbrendűségemet, a színvonalat a téma követeli meg. Ezt az utat Ön is bejárhatja, de ezen nem hiszem, hogy segítene egy fórumon történő levelezés, vagy vita.

Ajánlom figyelmébe az Országépítő és a Szabad Gondolat folyóiratokat, ahol olvashat e témákról bővebben. Ha ebben kéri segítségemet, szívesen megteszem, személyesen.

A kapu előtt dörömbölők zörgessenek és ajtót nyitnak.

Üdvözlettel

Ertsey Attila

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.