Közélet, hírek

Helyszíni riport a 2005-ös Rotterdami Építészeti Biennáléról

1/19

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/19

Helyszíni riport a 2005-ös Rotterdami Építészeti Biennáléról
Közélet, hírek

Helyszíni riport a 2005-ös Rotterdami Építészeti Biennáléról

2005.05.27. 13:57

A kurátorok hangsúlyozták, hogy az idei Rotterdami Biennále - szemben az elsővel, amit a mobilitás téma köré szerveztek - nem kíván konklúziókkal szolgálni, de mindenkit a saját áradás-története megalkotására invitál.

Mire Olvasóink e szöveget egerükkel legörgetik, a holland herceg már megnyitotta a második Rotterdami Építészeti Biennálét, ami addigra - reméljük - teljes pompájában áll már a két helyszínen: a NAi-ban (Holland Építészeti Intézet) és a kikötői Las Palmasban. Most azonban - néhány órával a megnyitó előtt - egyelőre csupán a sajtónak szánt megnyitó szavakkal, a kiállítások kurátoraival és néhány exkluzív, pre-vernissage fotóval ismertethetjük meg Önöket, hiszen a kiállításokon még bőszen dolgoznak a szorgos holland installáló kezek.

Az idei biennále címe The Flood - Az áradás.

Az áradás mint lokális holland jelenség és mint világjelenség, ami katasztrófát, ám ugyanakkor optimizmust is hordoz - az áradás tabula rasát, szabadságot, újrakezdést hoz - mondta Adriaan Geuze, a biennále kurátora. A kiállítások többsége erre az évszázados lokális helyzetre reflektál: a Polders című a termőterület tengertől való elhódításának kultúrtörténete a 14. századtól napjainkig. A Three Bays - Három öböl kiállításra Velencét és Tokiót hívták meg, hogy kialakulásukat összehasonlítsák Amszterdaméval és felleljék a hasonlóságokat. A Flow - Áramlás olyan nemzetközi projekteket mutat be, amelyek engedik érvényre juttatni a víz dinamikáját. A Las Palmasban a Water Cities - Vízi városok kiállítás a hasonlóságokat és különbségeket keresi a történelem során, számtalan múlt-, jelen- sőt jövőbeli városmodell bemutatásával. Végezetül a biennále leginkább kész kiállítása a Mare Nostrum, ahol a turizmus által a vizek mentén generált problémákat, kulturális és építészeti jelenségeket mutatja fel néhány ország.


2/19

3/19

4/19

5/19



Aaron Betsky, a NAi igazgatója szerint "Hollandia építészet", hiszen az ország 70%-a emberi kéz által tervezett. Ezt a 70%-ot jelképezi a Polders kiállítás. Adriaan Geuze elmondta, hogy a kiállításokat nemcsak az építész szakmabelieknek szánják, hanem a politikai és gazdasági döntéshozókat is megpróbálják elérni, hogy a víz ügyét globális tervezési stratégia keretében kezeljék. Végül a biennále természetesen a hétköznapi embernek is szól.

A Polders kiállításhoz egy 3.8 kg-os katalógus készült, amely felsorolja mind a 3.500 feltárt mélyföld-történetet, és mintegy 250-et ezek közül kultúrtörténeti kontextusban be is mutat, sajátos megközelítésmódot nyújtva a holland kultúra megértéséhez. A kulturális kontextusban fontos szereplő például Karl Linné és a Boney M., de a gumicsizma feltalálása sem maradt ki.

A kurátorok hangsúlyozták, hogy az idei Rotterdami Biennále - szemben az elsővel, amit a mobilitás téma köré szerveztek - nem kíván konklúziókkal szolgálni, de mindenkit a saját áradás-története megalkotására invitál.

szöveg: Somlyódy Nóra
Fotó: me>mo, Somlyódy Nóra


6/19

7/19

19/19

8/19

9/19

10/19

11/19

12/19

13/19

14/19

15/19

16/19

17/19

18/19


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk