építészet : környezet : innováció

Hétvégi terasz, házzal – a Mecklin-villa a finnországi Naantaliban

Kalandos északi táj, rengeteg napfény, tengeri öböl, panoráma – szerencsés adottságok a hétvégi kikapcsolódáshoz. A Villa Mecklin egy sziklás telken álló épület, melyet faborítású hatalmas terasza tesz egyedivé. Nemes András írása.

Ez a 2008-ban épült nyaraló a dél-finn Velkua szigetvilágban, Naantali kisvároshoz közel, egy Mustaluoto nevű apró, köves szigeten található, Turkutól körülbelül 30 kilométerre. A tájat nagy kősziklák és gyér növényzet – moha, fű, hanga és boróka bokrok borítják. Néhány fa a keskeny sziklahasadékok között összegyűlt humuszos talajban vert gyökeret. Az épület egy ilyen, egyenletlen sziklás telken áll, alacsony lábakon. Európai értelemben vett kert itt nincsen.

Mecklin-villa, fotó: Marko Huttunen

A tervezők, a Huttunen-Lipasti-Pakkanen Architects tényleg mindent kihoztak a vízparti szituációból. A faborítású terasz a 70 négyzetméteres épület körülbelül kétharmadát teszi ki. Ott lóg egész nap felnőtt és gyerek, amikor pedig lemegy a nap, itt lehet tábortüzezni. A tűzrakóhely ötletesen a padlódeszka alá és mögé van rejtve, napközben használható marad az egész padlózat, akár táncparkettnek is.

Mecklin-villa, fotó: Marko Huttunen

Mecklin-villa, fotó: Marko Huttunen

A belső tér kialakítása minimális – itt semmi felesleges tárgyat vagy díszítést nem találsz. Van egy nappali-konyha, egy hálószoba, gyerekszoba, kamra, szekrény, fatüzelésű kályha. A helyi hagyományoknak megfelelően egy saját, húsz négyzetméteres szaunája is van. Ez egy különálló faépület, néhány méterre a szomszédos sziklán és egy vendégszoba is tartozik hozzá, amely szintén kályhával fűthető.

Az épületek helyi faanyagokból épültek. A fafelületek kezeletlenek és idővel természetesen szürkülnek majd. Az oldalhomlokzat végtelenül egyszerű, mégis ritkán látott, karakteres forma, a terasz oldalfalai nagy, hegyes, szürke faháromszöget képeznek. A tetőzet meg tulajdonképpen egy hullámlemezből készült vízelvezető.

Mecklin-villa, fotó: Marko Huttunen

Mecklin-villa, fotó: Marko Huttunen

A tervezők szerint a projekt legfontosabb eleme a helyismeret volt. Ennek érdekében 2004-től hosszas hétvégi kirándulásokat, horgásztúrákat tettek a környéken. Amikor már elég halat fogtak, elkezdtek mérőszalagozni a telken. A munkafolyamatok eltértek az irodai épülettervezés megszokott gyakorlatától. A szabadkézi vázlatok, első látványtervek a helyszínen készültek. Az építkezés is ráérős tempóban folyt – szaunázásra vagy esti tábortüzezésre mindig jutott idő. „A Mecklin-villa lényegében önerőből épült. Szerződésekre és építési dokumentációra nem volt szükség, minden problémát menet közben, a helyszínen oldottunk meg. A szerkezetek a lehető legegyszerűbbek itt.” - mondják az építészek. Valóban inspiráló és örömteli lehet ilyen környezetben, ilyen szellemiséggel építkezni, meglátszik az épületen.

Nemes András

 

vélemény írásához jelentkezzen be »