Hogyan lehet csökkenteni a szén-monoxid mérgezések számát, és a Heller Program

Komlós Ferenc előadása a 18. Fűtés- és Légtechnikai Konferencián

(Kivonat: 18. Fűtés- és Légtechnikai Konferencia, Budapest, 2006. május 10-12.)

Az építés célja, hogy az ember mindennapi életéhez megfelelően komfortos (fűtött, hűtött, szellőztetett) környezetet biztosítson, ezért az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden fogyasztónak és felhasználónak érdeke.

Magyarországon jelentős számban üzemelnek elavult karbantartatlan fűtőberendezések, a hozzájuk tartozó égéstermék elvezetőkkel, kéményekkel, elhanyagolt állapotú épületekben.

A biztonságtechnika megvalósításának mindig az ember szolgálatában kell állnia, mert célja az élet és az anyagi javak védelme. Ebben a tevékenységben nem szabad elfáradni, és mindig újra kell kezdeni a munkát, a minél hatásosabb megoldások kialakítása és megvalósítása érdekében.

A technika fejlődése ma más, emberközpontú, környezetkímélő hőtermelő berendezéseket igényel és nagyságrendekkel kevesebb nyitott rendszerű, életveszélyes kéményt. Az állampolgárnak alkotmányunkban rögzített joga van „a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez". Meg kell alkotni az élet védelméről szóló törvényt, a halálesetek megszüntetése, a külső-belső légszennyezettségből adódó betegségek visszaszorítása, a munkavédelmi óvintézkedések bevezetése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében.

Figyelemmel a munkahelyteremtésre; a megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételére; az energiatakarékosságra; az energiahatékonyság növelésére; az EU energiapolitikájában és energiastratégiájában foglaltakra; a klimatizálás (légkondicionálás, illetve a fűtés és hűtés) elháríthatatlan igényére; az exportképességünk növelésére; az energiafüggetlenségünk növelésére és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásra, a döntéshozók részére továbbá javaslom a Heller László tervet az NFT II.-be. A terv lényege, hogy hosszú távon a földgáztüzelésű- kazánokat és -bojlereket valamint villanybojlereket váltsa fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyú. Magyarországon kell gyártani, és magyar munkaerővel kell a konkrét helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, elsősorban hazánkban és Közép-Kelet-Európában. Majd a későbbiekben továbbfejlesztése is itthon történne.

Néhány ábra, összetett és vonalas vázlat teszi szemléletesebbé a dolgozatot. A javaslatok időszerűségét a döntési állapotba való hozást az EU Épületenergetikai Direktívájának bevezetése indokolja.

A teljes írás PDF formátumban a csatolt dokumentumban olvasható.