"Hogyan lehet egy aktív ház vonzó" - interjú Gunther Zsolttal

2011. április 14-én Brüsszelben tartotta alakuló ülését az Aktívház Szövetség (Active House Alliance), amelynek igazgatótanácsába Gunther Zsolt építészt is beválasztották, aki a szervezet munkájáról, a jövőbeli célokról, az aktívház-koncepcióról és saját tapasztalatairól beszélt. Garai Péter interjúja.

2010. június 25-én Koppenhágában megalakult az Aktívház Szövetség (Active House Alliance), amelyben hazánkat Gunther Zsolt, a 3h építésziroda vezető tervezője képviseli. A tervezőket, egyetemeket, kutatóintézeteket, különböző cégeket, kivitelezőket és politikusokat is tömörítő európai szervezet az egyes országok és az érintett tudományterületek, iparágak közötti együttműködést, tapasztalatcserét kívánja elősegíteni, hogy a jövő házai az aktívház-koncepció mentén épülhessek fel.

Mesélj a kezdetekről! Hogyan kerültél kapcsolatba a Szövetséggel?

Az Aktívház Szövetség létrehozásában - a dán parlament mellett - döntő szerepet játszott a VELUX, amely már 2009-ben elindította ModelHome 2020 nevű programját,  amelynek során hat különböző aktív házat építenek fel öt európai országban. A téma már régóta érdekelt engem is, végül ők kerestek meg, hogy hajlandó lennék-e Magyarországot képviselni ebben a szervezetben.

Hogyan foglalnád össze az aktívház-koncepció lényegét?

Az aktív elnevezés kicsit félrevezető lehet, hiszen nem csak a passzív energetikai megoldások meghaladását jelenti, hanem egy komplex, holisztikus szemléletmódot takar, amely az energia-belső klíma-környezet hármasságának egyensúlyát, egységét hangsúlyozza. Az aktív házak többet adnak, mint amennyit elvesznek (ezáltal pozitív az energiamérlegük), egészségesebb és kényelmesebb belső komfortot biztosítanak, valamint pozitív hatást gyakorolnak környezetükre, optimális viszonyban élnek vele együtt - egész életciklusukon keresztül. Tehát nem csak a kiemelkedően jó energetikai jellemzők elérése a cél, hanem emellett a használók igényeihez igazodó belső tér létrehozása, amely nem zárkózik el hermetikusan a környezetétől.

Mik a fő célkitűzéseitek?

Széles körben ismert az Európai Unió ún. 3x20%-os előirányzata hazánk számára. Ez a CO₂-kibocsátás és a fosszilis energiahordozók arányának 20%-os csökkentését, valamint az energiahatékonyság 20%-os növekedését írja elő. Ez utóbbi a legnehezebben mérhető, mert több tényezőből áll össze. Az Aktívház Szövetség a jövőben kiemelt fontossággal kezeli a rekonstrukciók energiahatékonyságának növelését. Hazánkban mintegy 4 millió lakás található, ezek energetikai korszerűsítése óriási feladatot jelent - nemcsak a szakma és az építőipar, de az egész ország számára is.

Hogyan lehet ezt megoldani egy olyan régi épület esetében, mint ahol most is ülünk?

Mivel az energiahatékonyság javítása több elemből áll össze, mindig az adott esetben alkalmazható és gazdaságosan megvalósítható megoldásokat kell kiválasztani. Ebben a Ferenc körúti, nyerstégla-architektúrájú eklektikus bérházban a külső hőszigetelés nem igazán járható út, viszont az ablakcsere megoldható, a megújuló energiaforrásokat felhasználó, korszerűbb fűtési rendszer kialakítható (pl. kondenzációs kazán), továbbá az energiafogyasztó eszközök, világtótestek cseréje is sokat javíthat a végeredményen. Mi ezt a módszert követtük az irodánk felújításakor és az tapasztaltuk, hogy így is elérhető az a bizonyos 20%.

Milyenek a tapasztalatok a megépült aktív házakkal kapcsolatban?

A megvalósult épületek folyamatosan mért működési adatai nyilvánvalóvá teszik, hogy a bármilyen aprólékosan, részletesen kiszámolt, prognosztizált értékek a bonyolult technológia és az előre nehezen modellezhető emberi tényezők miatt mindig elmaradnak a várakozásoktól. Ez az elmélet és a gyakorlat közötti különbséget jól mutatja, valamint azt, hogy a túlságosan összetett rendszerek még nem képesek hozni az elvárt eredményt, nem eléggé kiforrottak, nem tudnak flexibilisen reagálni a hirtelen változásokra. Például a dániai Aarhus melletti, Otthon az életnek (Home for Life) projekt esetében az intelligens vezérlőrendszer fokozatosan "hozzáidomult" a használók igényeihez, életmódjához, a megépülte utáni év végére sokat "tanult", így ekkorra már valóban pozitív lett a ház energiamérlege. Az irány jó, nem óriási eltérésekről van szó, de a hibahatárnál magasabb értékekről. Ezért van nagy szerepe a kísérletezésnek, hiszen nem típusházakat gyártunk, hanem "minden egyes épület egy prototípus". Engem építészként az érdekel, "hogyan lehet egy aktív ház szexi" - hogyan tudok minőségi építészetet, az emberek számára vonzó házat teremteni az energetikai-, és komfortigények teljesítése mellett. Ennek a törekvésnek egyik szép és érdekes példája számomra az ausztriai Pressbaum-ban található SunlightHouse, ahol a tervezők a kompakt formából és a különféle kényszerekből erényt kovácsoltak.

Az Aktívház Szövetség honlapján olvastam, hogy április 14-én Brüsszelben nemzetközi szimpóziumot tartottatok.

Ez az esemény több szempontból is igen fontos volt. A szervezetet most jegyezték be hivatalosan Brüsszelben és ekkor tartottuk alakuló ülésünket is, ahol engem az igazgatótanács tagjává választottak, amely évente négy alkalommal fog összegyűlni. A mostani ülés témája az alapszabály és a munkaterv elfogadása volt, a továbbiakban majd a megvalósult pilóta-projektek működésének kiértékelése, elemzése következik. Április 14-re készült el az ún. Specifikáció 1. kiadása, amely egységes irányokat, műszaki paramétereket határoz meg az elkövetkezendő 2-3 évre az aktívház-koncepció szellemében. Jellegzetessége, hogy a belső téri klíma és komfort elemeit (CO₂-arány, zajvédelem, természetes megvilágítás) a passzívházaknál is komplexebb, átfogóbb módon kezeli. A brüsszeli helyszín szimbolikusnak is tekinthető, az Európai Parlament közelségét kihasználva a jövőben szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió törvényhozásába minél hangsúlyosabban kerülhessen bele a környezettudatos építés gondolata.

Hogyan képzeled el az aktívház-koncepció népszerűsítését hazánkban?

Már egyeztettem Tornóczky Mónikával, a VELUX Magyarország Kft. építészével egy országos konferencia-sorozat szervezéséről, debreceni, győri és budapesti helyszínekkel, Az intelligens háztól az aktív házig címmel. A Szövetség egyébként teljesen nyitott, szívesen várja tagjai, partnerei közé az egyetemek, kutatóintézetek, gyártók, tervezők és a politikai élet képviselőit is, valamint számít a különféle országos és helyi szervezetek együttműködésére is. A Szövetség jelenlegi támogatói között megtalálható a Velux, a Grundfoss, a Somfy, a Wienerberger és a Rheinzink. Természetesen a szemléletváltás folyamatát nem lehet mesterségesen felgyorsítani, egyfajta "tömeges megértetéssel".

A Szövetség honlapján láttam, hogy Szendehelyen aktív családi ház épül, Tőkés Balázs építész tervei alapján.

Erre az oldalra bárki feltöltheti a példaértékűnek gondolt projektjeit, amiket természetesen ellenőrzünk, de nem minősítünk. Ez egyfajta ötlettár, esettanulmányok gyűjteménye kíván lenni és nagyon jók ezek a független, magán kezdeményezések. Ezekből kellene minél több, és akkor talán várhatunk valami változást itthon is - persze ez is éveket jelent.

Ha valaki ilyet szeretne építeni, mekkora többletköltséggel számolhat?

A passzív-, és az aktív házak árát elsősorban a beépített óriási mennyiségű gépészeti berendezés dobja meg, amely jelenleg önálló, egymástól független termékekből áll össze. Ha ezeket sikerülne egy rendszerré szervezni, amely intelligensen, összehangoltan - és ezáltal egyszerűbben - tudna működni, akkor az áruk is jóval alacsonyabb lenne. Ehhez persze a gyártók hajlandósága is szükséges... A vezérlést az épületautomatika teszi nagyon bonyolulttá, a jövő a kezelőfelületek egyszerűsödésének irányába mutat, hiszen nem várható el, hogy mindenki matematikusként és informatikusként értsen ezekhez. Nehéz pontosan meghatározni a gépészet okozta árnövekedést, mert több tényezőtől függ, de nagyságrendileg 30-50%-kal biztosan drágább, egy átlagos családi ház költségeihez viszonyítva.

A bonyolult gépészeti rendszer és a hermetikusan elzárt, művi eszközökkel megteremtett belső légállapot mennyire lehet riasztó az emberek számára?

Az aktívház-koncepció - holisztikus szemlélete révén - épp abban nyújt többet, hogy nem csak az energetikai jellemzőket veszi figyelembe, hanem nagy hangsúlyt fektet a lakók komfortérzetének megteremtésére is. Egy jól megtervezett aktív ház működésében két fő területet különíthetünk el a légkezelés szempontjából: nyáron - természetes módon - éjszaka szellőztetés, nappal hűtés történik, a téli légutánpótlásnak pedig több fokozata is lehetséges. Ezek közül az egyik legáltalánosabb módszer az, amikor a fő helyiségek frisslevegő-befúvást kapnak, a mellékhelyiségekben csak elszívás üzemel. Természetesen ablakot bármikor nyithatok, hiszen ez a természetes komfort része - csak ekkor az intelligens vezérlés is működésbe lép és pótolja az elszökő energiát.

Nagyobb léptékű épületeknél megvalósítható-e gazdaságosan az aktívház-koncepció?

Az eddigi vizsgálatok és kísérletek döntően a családi ház szintjén mozogtak, a legnagyobb megépült példa a Koppenhágai Egyetem Természettudományi Karának épülete, a Zöld Világítótorony (Green LightHouse), amelynek összes alapterülete nem éri el az 1000 m²-t. Az ennél nagyobb léptékű épületek esetében már olyan sok különböző tényező kerül bele a képbe, amit a tudomány jelen állása szerint még nem tud feldolgozni, lekövetni. Ennek a rendszere még nincsen kitalálva, de a jövőben biztosan történnek majd ilyen irányú lépések.

Saját munkáitokban nyílt-e már lehetőség az aktívház-koncepció alkalmazására?

Elsősorban pályázatokon próbálkozunk ezen szemlélet népszerűsítésével, legutóbb a Siófok 320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központra készített koncepciónkat építettük teljes egészében erre az elgondolásra, ahol a ház megújuló energia-termelése látható, nyitott módon tárult volna fel a látogatók számára. Forráshiány miatt sajnos még csak terv szinten létezik a Keszthely mellé tervezett tanösvény és látogatóközpont, amely projekt révén láprehabilitáció is megvalósulhatna a Kis-Balaton egy részén. Jelenleg futó munkáink közül egy gellérthegyi lakóház átalakítása során kísérletezünk az aktív energiatermelő rendszerek lehetőségeivel. A II. kerületbe egy új építésű, 1400 m² alapterületű irodaházat tervezünk (amely nagyobb, mint a dániai Green LightHouse!), ennek a működését aktív és passzív elemekkel kívánjuk biztosítani (nyári éjszakákon hűtő hatású átszellőztetés, levegős hőszivattyú, napkollektorok és PV-cellák).

Mik lennének itthon a legsürgetőbb lépések a környezettudatosság felé?

Fel kell alaposan térképezni hazánk klimatikus viszonyait, amely az utóbbi években egyre szélsőségesebbé kezd válni. A különböző területek éghajlati adottságainak részletes ismerete nagy segítséget nyújthat a környezettudatos tervezéshez. Megújuló erőforrások tekintetében elsősorban a sok napfényre és az óriási geotermikus energia-készletre támaszkodhatunk, a szélenergia csak kisebb jelentőséggel bír. Ennek megfelelően az erőműveinket át kellene állítani a geotermiára a jelenlegi pazarló, korszerűtlen, fosszilis erőforrásokon alapuló működés helyett. A jelenlegi 7%-os részarányt 2020-ig 13%-ra kellene növelnünk, hogy teljesíteni tudjuk a vállalt EU-s kötelezettséget. Ezáltal csökkenhetne hazánk szorongató, egyoldalú gázfüggősége is. Az építkezésekben növelni kell a fa szerepét, amely megújuló anyag, előállítása kis energiaigénnyel jár és újrafelhasználható teljes életciklusa alatt.

Miben látod Magyarországon a legnagyobb akadályokat ennek eléréséhez?

Ma semmilyen támogatás nem igényelhető a passzív-, és aktív házak építéséhez. Az ELMŰ Geo-tarifája sem tökéletes és nem eléggé ösztönző megoldás. A legfontosabb visszatartó erő ezen beruházások költségérzékenysége és a hosszú megtérülési idő. A hatóságok részéről felkészületlenség és hozzá nem értés tapasztalható, amit csak tovább bonyolítanak a magyar bürokrácia útvesztői. A kérdést jelenleg politikai szinten sem veszik még komolyan, pedig ha most nem kezdünk rohamléptekben átállni zöldebb megoldásokra, lehet, hogy már késő lesz!

Milyen fenntartható jövőképet tudnál elképzelni Budapestnek és a városoknak?

Hosszú távon fenntarthatatlan az a jelenlegi trend, hogy mindenki családi házba akar költözni és menekül a nagyvárosokból. A fenyegető erőforrás-válság el fogja lehetetleníteni a hosszú távú szállítást, az ingázó életmódot, az agglomerációs települések nagy részén pedig nem épült elegendő mennyiségű iskola, óvoda, közösségi intézmény. A nagyvárosokban kell élhető környezetet teremteni, egy alacsony energiával működtethető hálózatot kell létrehozni, az ókori Athén, vagy a középkori olasz városállamok mai alternatíváját. A magyar mezőváros ilyen szempontból rossz példa - bármennyire is nosztalgikusan gondolunk rá -, mert extenzív és kevésbé önfenntartó volt. Az évszázadok alatt felhalmozódott tudást nem szabad veszni hagyni, ezt regionális központokban kellene összegyűjteni. A városokat uraló autó-had helyett még több gyalogos-, pihenő-, és zöldterületre lenne szükség, valamint nagyméretű, mesterséges hűtőfelületekre az aszfalt-dzsungelben. Mindenekelőtt pedig életmód-, és szemléletváltásra: "Ne autózz! Biciklizz, sétálj!" Budapest mai formájában és méretében nyilvánvalóan nem maradhat fenn, a peremtelepüléseket le kell választani róla, az energiafaló  lakótelepeket le kell bontani, helyettük a történeti belváros 4-5 emeletes szövetét - megfelelően korszerűsítve - kell élhetővé tenni, amely visszacsábítaná ide az embereket.

Remélem, sikerül minél többet megvalósítani a céljaitokból! Köszönöm a beszélgetést!

Garai Péter

Kapcsolódó oldalak:

Active House Alliance