építészet : környezet : innováció

Hollandia: táj, város, építészet — Kerékgyártó Béla írása 'A holland sorozat elé'

Bevezetés az új sorozathoz: válogatást indítunk az írásokból, amelyek a műegyetemi DLA képzés 2008 tavaszán megtartott Hollandia: táj, város és építészet című kurzusához kapcsolódva születtek.

Vági János tanulmányával sorozatot indítunk azokból az írásokból, amelyek a műegyetemi DLA képzés keretében 2008 tavaszán megtartott Hollandia: táj, város és építészet című kurzushoz kapcsolódva születtek. A kurzust – Szántó Katalin urbanista és Vukoszávlyev Zorán építészettörténész részvételével – e sorok írója szervezte és vezette. Két holland vendég is tartott előadást: Cor Wagenaar építészet- és kultúrtörténész, valamint Kas Oosterhuis építész, az ONL iroda vezetője.

A kurzus főként a két meghatározó hollandiai város, Amszterdam és Rotterdam tekintetében adott áttekintést a területi és városfejlesztési folyamatokról, bemutatta a modern holland építészet fő korszakait és irányait, és kiemelten foglalkozott a '90-es évek, illetve a jelen folyamataival. Az előadás-sorozatot négynapos tanulmányi kirándulás követte Utrechtbe, Hilversumba, Amszterdamba, Ypenburgba és Rotterdamba.

Mindezen háttérhez kapcsolódva a résztvevőknek lehetőleg saját kutatási témájukhoz is kötődő feladatot kellett választaniuk, a félév és a kirándulás során anyagot és szempontokat gyűjteniük, majd tanulmányt készíteniük.

A mesterképzésben (DLA), a doktori képzéshez (PhD) viszonyítva, a hangsúly nem annyira az öncélként tekintett – az elérhető források minél szélesebb körű feltárásán és elméleti-történeti feldolgozásán alapuló – kutatáson van, mint inkább a problémaérzékenységen, az információk, ismeretek kreatív alkalmazásán, saját alkotói gondolkodásra, illetve munkára vonatkoztatott feldolgozásán. A különbség azonban a legalapvetőbb szinten csak iránybeli, hiszen az akadémiai fokozat elnyerésére készülő, illetve azt megszerző mesterjelöltektől is elvárható az önálló tájékozódás, az ehhez szükséges források és szellemi-kommunikációs technikák ismerete és alkalmazása. Egyrészt azért, mert a képzés egyik alapvető és kimondott célja az egyetemi oktatói utánpótlás nevelése (a DLA hallgatók kezdettől fogva részt vesznek az oktatásban; a mai tömeges építészképzés elképzelhetetlen az ő közreműködésük nélkül). Másrészt ezek a készségek és jártasságok fontosak a tervezői munkában is, a tervek, koncepciók, munkák bemutatásában, illetve az építészeti problémák kulturális nyilvánosságban történő képviselete szempontjából is.

A sorozatban szereplő írásokat többnyire a féléves dolgozatok közül választottuk ki, de két esetben olyan külsősöktől származnak, akik a kurzuson nem, de a kiránduláson részt vettek, és megírták tapasztalataikat. A dolgozatokat átdolgozott, kiegészített formában közöljük. A szövegek műfajilag és megközelítésmódban is jelentős mértékben eltérnek egymástól, a közlés kritériumául egyedül egy bizonyos minőségi szint elérése szolgált.

 

Vági János: Skizománia — Rem Koolhaas Kunsthalja ideológia és gyakorlat között
Vági János: Skizománia — Rem Koolhaas Kunsthalja ideológia és gyakorlat között

 

Ha kortárs holland építészet, akkor mindenekelőtt és még mindig Rem Koolhaas. Koolhaas az egyik, ha nem a legnagyobb hatású kidolgozója annak a holland és a nemzetközi építészetben is elterjedt alkotói stratégiának, amelyben a tervezés és az önmegjelenítés elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ez a globális médiakultúrához kapcsolódó jelenség azonban nemcsak megjeleníti, hanem el is fedi az építészeti teljesítményt, illetve alkotást. Vági János ezt a skizofrén helyzetet próbálja feldolgozni a rotterdami Kunsthalról szóló tanulmányában, amikor egyszerre viszonyul külső elemzőként az épülethez, illetve használja fel Koolhaas önmegjelenítő módszerét.

Teljesen más problémáról szól és más megközelítésben íródott Valkai Csaba tanulmánya, a sorozat következő részében. A szerző DLA témája az építészeti kiegészítések és hozzáépítés problémaköre, s ezekhez keresett holland példákat. Meglepve konstatálta, hogy ez nem is olyan könnyű feladat, ami különösen feltűnő, ha a holland építészeti termelés elképesztő mennyiségére és ütemére gondolunk. E jelenség okainak kutatása messzire vezető, önálló kutatást igényelne. Valkai Csaba munkájában példák gyűjtésére, csoportosítására és rövid elemzésére korlátozódott.

A sorozat e két tanulmányt követő, Amszterdammal foglalkozó darabjaihoz külön írok majd rövid bevezetőt.

Kerékgyártó Béla

vélemény írásához jelentkezzen be »