Nézőpontok/Vélemény

Idővonat

1/14

Collegium Hungaricum, Berlin

Collegium Hungaricum, Berlin
Amikor a torony még megvolt
Makett-tenger az épülő kiállításon
Cella Septichora, makett
Cella Septichora, valóság
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
A 48-as tér
Balatoni nyaraló, Fortvingler-Bulcsú
Collegium Hungaricum, Berlin
Amikor a torony még megvolt
Makett-tenger az épülő kiállításon
Cella Septichora, makett
Cella Septichora, valóság
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
Science Building
A 48-as tér
Balatoni nyaraló, Fortvingler-Bulcsú
1/14

Collegium Hungaricum, Berlin

Idővonat
Nézőpontok/Vélemény

Idővonat

2009.07.23. 05:52

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Berlin, Németország

Építészek, alkotók:
Baliga Kornél

2009. július 3-án ZeitZug/TimeTrain címmel kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán tanuló DLA-hallgatók építészeti munkáiból a berlini Collegium Hungaricumban. A berlini közönség 2009. szeptember 13-ig tekintheti meg az interaktív makettekből és vetített videókból álló kiállítást. Baliga Kornél írása.

2009. július 3-án ZeitZug/TimeTrain címmel kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán tanuló DLA-hallgatók építészeti munkáiból a berlini Collegium Hungaricumban. Az egyetem alkotói műhelyét megismertető tárlatot magyar részről Finta József, német oldalról Peter P. Schweger professzor, az épület tervezője nyitotta meg. A berlini közönség 2009. szeptember 13-ig tekintheti meg az interaktív makettekből és vetített videókból álló kiállítást.


1/14
Collegium Hungaricum, Berlin

Berlin, 2009 július első napjai. Az Unter den Lindenen izzik a levegő a kora nyári napsütésben. Bömböl a zene az Operaház mellett felállított óriás sátorban. Nagy az izgalom, mert a Fashion Week 2010, a nagy nemzetközi divatvásár eseményei zajlanak. A sugárút másik oldalán, a Humboldt Egyetem mellett széles allé vezet  a kisebb házak sűrűjébe. A hársakkal szegélyezett sétány egy hatalmas ablakokkal megnyitott, hófehér kockaházhoz vezet. Olyan mintha kartonpapírból hajtogatták volna óriás kezek. Annyira más, mint a környezete, hogy lehetetlen nem észrevenni. Nagyon más, és mégis odaillő. Ez a Collegium Hungaricum berlini otthona.

Ha kedvünk volna a múltba kalandozni, bizonyára eszünkbe jutna, hogy 1924-ben ezen a helyen nyitotta meg kapuit az első Collegium Hungaricum is Klebelsberg Kunó kultuszminiszter fáradozásának eredményeként egy egyemeletes neoreneszánsz palotácskában, amely a II. világháborúban a földdel vált egyenlővé, és a helyét a 21. század elejéig nem építették be, mígnem a magyar állam 1997-ben visszavásárolta, hogy felépítse rajta a második Collegium Hungaricumot. Tervezője a világhírű magyar származású hamburgi építész, Peter P. Schweger, a Bauhaus magyar tanárai és diákjai emlékére, az ő stílusukban alkotta meg. Bevallottan Moholy-Nagy László és Breuer Marcell előtt tisztelegve. Bennem valahogy mégis inkább Molnár Farkas és a Lejtő utcai villa képe jelent meg.

De nem akartunk a múltba révedni…már csak azért sem, mert homlokzati nagy ablakban itt is felvillan a Fashion Week emblémája, mint a jeles esemény egyik helyszínéé, és a ház körüli nyüzsgés sem kisebb.

2/14
Amikor a torony még megvolt

Az épület előtt derékmagasságú bádogbetűk hirdetik, hogy „Szabadság, Szerelem”. Nekünk ez nem sokat mond, és vélhetőleg a németeknek sem, hacsak nem hordanak maguknál magyar szótárt. Először azt hittem, hogy Pollackosokhoz tartozik, mivel erre az eseményre utaztunk Berlinbe, de hamar kiderült, hogy egy, a berlini fal leomlásához vezető 1989-es magyarországi határnyitásra emlékeztető popművészeti kiállítás.

Közben sokkal izgalmasabb dolog köti le a figyelmemet. Erőtől duzzadó fiatal férfiak – csupa doktorandusz és DLA – termetes neonzöld hasábot cipelnek a bejárathoz, a pécsi székesegyház egyik tornyának makettjét. Innen tudtam, hogy jó helyen járok. Előzetesen informálva voltam ugyanis, hogy a második szintig visszaharapott és hátrahúzott bejárati zónába emblémaként ez az elem lesz felállítva. Hogy miért, miért nem, de a tornyot végül elvitte a cica.

3/14
Makett-tenger az épülő kiállításon

Az első emeleten nagy sürgés-forgás fogad. Igazi „Bauhaus műhely”-hangulat. Diákok és tanárok üvegdobozokba zárt maketteket tologatnak, színes és strukturált fényeffektusokat próbálgatnak ki. Az egyik makett egy parkot ábrázol; kis diódák villannak fel a tárló oldalán elhelyezett gombok nyomkodására... a gyerekek legnagyobb örömére. Tamás Anna Mária és Kovács-Andor Krisztián DLA lelkesen magyarázzák, hogy a 6-os út mentén fekvő, ma nem túlzottan közkedvelt parkot alakítanák át az egyetemisták szabadtéri tartózkodására is alkalmas kertté úgy, hogy egy zöld dombbal kizárnák a főút zaj és porszennyezését. Ugyanők jegyzik a Király utca végében kialakítandó geometrikus formálású Vasarely teret, mely ma méltatlanul elhanyagolt, de átmenetet képezhetne az Európa Kulturális Fővárosának (EKF - Pécs2010) helyet adó városrész és a történelmi városmag között.

Jelzésértékű, hogy ez a kiállítás nagyon is „földhözragadt”. Herkules és Anteus harca jut róla eszembe, és én most Anteusnak szurkolok, hogy minél többször érjen a földhöz és merítsen új erőt Gaia energiájából. A kiállítás egyik legfontosabb bemutatott műve a Cella Septichora látogatóközpont (Bachman Zoltán, Bachman Bálint, Kovács-Andor Krisztián és Stocker György), mely a pécsi világörökség ókeresztény sírvilágát köti össze egy modern acél Ariadné-fonállal: úgy merülhetünk alá az évszázadok eltemetett kincsei közé, hogy fejünk mégis fényben fürdik.

 

4/14
Cella Septichora, makett

5/14
Cella Septichora, valóság

 

 

A másik fő mű a jövőbe vezet. A környezettudatos Science Building a Pécsi Egyetem új tudományos kutatóintézete, amely három szinte teljesen egyforma kocka-kubusból fog állni, köztük egy félig földbe süllyesztett babszemmel, a nagyelőadóval. Ez az épületcsoport azonban nem ezért izgalmas. Mindhárom tömbjét más és más módon kívánják klimatizálni. Azért egyformák, hogy össze lehessen hasonlítani az eltérő energianyerési módozatokat. A harmadik tömböt, melyet csak egy hídon át lehet megközelíteni, geotermikus energiával fűtenék, a második alagsorában egy gigaszámítógép ontotta hőt forgatják vissza a rendszerbe, míg az elsőt hagyományos távfűtésre kapcsolják. Lehet majd méricskélni és hasonlítgatni (Bachman Bálint, Hutter Ákos, Rohoska Csaba és Szösz Klaudia). Mindkét művet a Moholy-Nagy terem bejárata előtt elhelyezett makett, valamint több vászonra vetített videó mutatja be.

 

6/14
Science Building

7/14
Science Building

8/14
Science Building

9/14
Science Building

10/14
Science Building

11/14
Science Building

 

 

Expresszív, az építészet eszközeivel létrehozott képzőművészeti alkotás a meg nem épült Horvát Zarándoktemplom, mely Picasso Guernicájának szellemi rokona, a délszláv háború borzalmai elleni tiltakozás. A kisteremben elhelyezett makett két léptékbeli szinten mutatja be a tervezői szándékot. Az épület maga sziklába vájt tér, melyet nyitott bordaívek zárnak. Egy oszladozó mellkas képét idézi: isa pur és homou vogymuk. Belül a keresztút Krisztus töviskoszorújába rejtve. A látomás erejét fokozza, hogy az egész makettet egy lyukacsos szövet takarja, de a stációkat a koszorú közepére helyezett ipari robotkarra szerkesztett kamera pásztázza, és vetíti ki a falon elhelyezett képernyőre (tervezők: Bachman Zoltán, Bachman Bálint, Kistelegdi István, Rétfalvi Donát).

12/14
A 48-as tér

13/14
Balatoni nyaraló, Fortvingler-Bulcsú

A nagyterem aztán tényleg a diákoké. Sok makett pusztán hallgatói vizsgamunka, mások viszont megvalósulás előtt álló, élő feladatokat mutatnak be. Sokuk Pécs városához kötődik, mint a már említett EKF térrendezések. A mecseki bányákért szóló rekviem, a Bányászemlékmű három kockába zárt interaktív mozgó-lebegő  fényjátékával a város érdekes látványossága lehetett volna. Remélhetőleg megépül a Horvát Színház bővítése, mely a kis léptékű épületek közé rejt nagy befogadóképességű nyári színházat a meglévőre merőleges elrendezéssel, úgy, hogy a másik utcáról megközelíthető nyitott nézőtér nem változtatja meg a kialakult történelmi városképet (Zoltán Erzsébet).

Egy mértani test tájba helyezésének érdekes példája a Visegrádi Panorámafürdő, Volentics András diplomamunkája. Hasonló kérdést feszeget a felkopaszodott fenyők közé, cölöpökre épített balatoni nyaraló (Fortvingler Éva és Bulcsu Tamás). Külön érdekesség a római Ponte Leporello terve, mely a Tevere közepén megmaradt, de ma még megközelíthetetlen régi római hídmaradványt köti össze a parttal, bekapcsolva az Örök Város látogatható nevezetességei közé (László Zsolt).

Reménytelen vállalkozás volna, minden egyes mű elemzése, sőt már maga a kiállítás is az volt, ezért sok fontos épület illetve terv csak vetített képeivel jelenik meg. Más műveket csak az elegáns kétnyelvű kiállítási katalógusból ismerhetünk meg, melyhez ötletesen kis névjegyformájú CD-t mellékeltek, így a látogató az élmény haza is viheti.

A Fashion Week 2010 eseménysorába a Pollackosok kiállítása szorosan nem illeszkedett ugyan, az esti divatbemutató annál inkább. Amiért e jeles eseményt keretként mégis az építészeti kiállítás köré illesztettem, egy akaratlan asszociáció. A bemutatkozó magyar divatmárka neve „je suis belle”- „szép vagyok” volt, és az építészet szó mind franciául, mind németül nőnemű. Az építészet szép!

Baliga Kornél
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk