építészet : környezet : innováció

Itató szabadstrand Mosonmagyaróváron - a Mosoni-Duna partjának rendezése, Holényi Géza diplomaterve

Holényi Géza diplomatervében komplex fejlesztési koncepciót dolgozott ki a mosonmagyaróvári Itató szabadstrand területére, amely alapos kutatómunkával, környékbeli hasznosítási példákkal és rendszerelvű szemlélettel párosult. Az évtizedek óta elhanyagolt, különleges adottságokkal bíró helyszín vízparti sávjába azonos formálással és anyaghasználattal kidolgozott  büfé- és kiszolgáló épület, valamint hajótároló és evezősklub együttese került, amely nemcsak a helyi igényeket elégíti ki, hanem a jövőben várható növekvő látogatottságot is képes befogadni.

Témaválasztás

Diplomatervem témáján egy évvel ezelőtt kezdtem el gondolkodni - konkrét célom, helyszínem, elképzelésem nem volt, csak egy dologban voltam biztos: olyan feladatot szeretnék választani magamnak, amelyben van társadalmi felelősségvállalás, illetve egy fennálló hiányt, problémás helyzetet próbál orvosolni. Mosonmagyaróvári lakosként kiskorom óta járom és ismerem a Szigetközt, itt érzem igazán otthon magam, ismerem a régió múltját és jelenét.

 

Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
 

 

A magyaróvári Itató szabadstrand a hajdani duna-menti csónakház- és strandrendszernek az egyik utolsó, városi tulajdonban lévő, nem privatizált darabja, amely egy szabadstrandnak, illetve két evezősháznak ad otthont. A kondíciók az elmúlt cca. 50 évben csak kis mértékben változtak és ez a helyzet sport szempontjából elkeserítő. A szabadstrand 4-5 évvel ezelőttig siralmas képet festett. Sportkedvelő magánemberek saját tőkéjéből nőtt ki a jelenlegi egyesület, amely a sportolói utánpótlást biztosítja. 5 millió Ft-ból néhány öltöző-dobozt, egy röplabdapályát, illetve játszóteret alakítottak ki, a városi lakosság pedig hirtelen újra a birtokába vette, felismerte a lehetőséget, hogy nem csak magántulajdonú telkeken és stégeken élvezhető a dunai élet. Ez a folyamat azóta is tart, a régi állapotok között, így tulajdonképpen a szemem előtt volt a feladat, csak észre kellett venni.

A feladatot mint megoldandó problémák láncát értelmeztem. Az óvári szabadstrand elmúlt 30 éve nem sok változást hozott. Az egykoron (cca. 50 éve) virágzó vízparti terület egy nagy rendszer elemét alkotta a Mosoni-Duna vonalán, alatta és felette végig a különböző gyárak, üzemek, a kórház csónakházai álltak, ahol a dolgozó ember kipihenhette fáradalmait, sportolhatott, főzhetett családjával és barátaival. A "rendszerváltás" privatizációs szele ezt a területet is elérte, a part menti területek gyorsan felaprózódtak és  magánkézbe kerültek. A jelenlegi utolsó lépés a Duna-Lajta torkolatban egykor állott szovjet laktanya kiárusítása volt, ahol most építészetileg és városépítészetileg egyaránt értékelhetetlen lakópark pöffeszkedik, tönkretéve és kisajátítva az egyik stratégiai jelentőségű vízparti területet.

A funkciók és a használat, a belőlük fakadó igények, valamint a terület ismeretéből meghatározható, hogy mi az, amire itt szükség lenne. Diplomatervemmel az volt a célom, hogy alapvető hátteret biztosítsak az ezen a partszakaszon felmerülő igényeknek /strand, sport, turizmus/, kombinálva ezt a hosszú távú, városépítészeti tervekkel.

Kutatómunka

A tervezést egyhónapos kutatómunka előzte meg, amelynek eredményeként készült egy diplomakötet, amiben összegeztem a különböző irányokban végzett kutatások eredményét. Ezt a füzetet magamnak készítettem, ebben dokumentáltam a beszélgetéseket, fontos információkat, rajzaimat, skicceimet.

A kutatást távolról indítottam. Megnéztem, hogy a különböző szomszédos népek hogyan használják ki a Duna és a Fertő-tó biztosította lehetőségeket. Ezután a Szigetköz történelmi, biológiai adatainak, illetve jelenlegi turisztikai /kerékpáros és vízi/ adottságainak komolyabb megismerésével folytattam. Megvizsgáltam a város és a tervezési helyszín pozícióját ebben a nagy rendszerben, hogy milyen hiányosságok vannak, mik azok a tényezők, amelyek összekapcsolása nem egy eleve halálra ítélt tervet eredményez, hanem egymásba kapaszkodva talán egy működő rendszert eredményezhet. A városnak pontosan dokumentált “vízi” történelme van, ennek megismerésében sokat segített a Lenzsér Péter és társai által készített tanulmány, mely szép képet ad a város, a Lajta és a Mosoni-Duna kapcsolatáról.

Rendszer 01 - A városi vízpartok használata - rendezési tervjavaslat

Mosonmagyaróvár vízi életének színtere két fontos folyója: a Mosoni-Duna és a Lajta. A Mosoni-Duna Rajka magasságában ágazik le a fő Duna-ágról, majd Győr után Gönyűnél tér vissza. A vízmennyiséget itt már szabályozzák, tehát a folyón nagyméretű vízmozgásra számítani nem kell. A tervezési területen max. 1 m magas vízszintingadozással kell számolni.

 

Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
 

 

A Lajta Ausztriából érkezve Hegyeshalomnál lép be az országba, városunk határában pedig két ágra válik szét: a fő Lajta-ágra, illetve a Malom-ági Lajtára, amely nevéből fakadóan a történelmi városközpontban található malmot és sörgyárat látta el vízzel. Jelenleg kihasználatlan, holott az óvárosi rész utcáit határolja, jelentős turisztikai és kikapcsolódási potenciállal bírna. Egyesülése után a két Lajta-ág a tervezési területemtől 100 méterre a Mosoni-Dunába torkollik.

A kutatómunka után elvégeztem a város különböző vizsgálatait érkezési, közlekedési és városszerkezeti szempontokból, illetve sorra vettem a két folyó mentén sorakozó, városi tulajdonú területeket, amelyeket használnak vagy éppen nem használnak. A tervezés elejétől kezdve rendszerelvűen gondolkodtam, így jutottam el oda, hogy megvizsgáljam: mi is történik ma a Mosoni-Duna és a Lajta partján, hogyan lehet a városi vízi életet felélénkíteni.

A Lajta folyó turisztikai fejlesztésére a város EU-s pályázat keretén belül pénzt nyert, amelynek köszönhetően a Lajta-ágakat evezhetővé alakítják, ki- és beszállóhelyeket építenek ki a város különböző pontjain. Én ezt a koncepciót beépítettem a sajátomba, és létrehoztam egy városi vízparti rendszert, mindkét folyó partján két kiemelt, illetve három kisebb megállóhellyel a már meglévő infrastruktúrára építve, bővítési lehetőségekkel együtt. Minden terület más funkciót szolgál ki, egy-egy közös jellemzővel (pl. pihenés). Ennek a rendszernek az első mosoni-dunai, kiemelt megállóhelye az Itató szabadstrand, a tervezési területem.

Rendszer 02 - Az Itató környezete - rendezési terv a nagy területre

Maga a terület a város szélén, de a történelmi városközponttól nem messze, családi házas (mezőgazdasági terület), erdős övezet mellett fekszik, 100 méterre a Lajta−Mosoni-Duna torkolattól, tehát turisztikai szempontból stratégiai fontosságú helyen. A Mosoni-Dunán érkező vízi turista itt köthet ki a városban először. Az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút pedig pár száz méterre halad el Halászi irányába.

A használatból fakadó igényeket diagramok segítségével ábrázoltam, majd az azokhoz köthető funkcionális szükségleteket ezek alapján a diagramok alapján alakítottam ki. A helyszínt használják a sportolni vágyók (evezősök, kajak-kenu), pihenni vágyók, strandolók, csónakázók, turisták. Évente többször tartanak itt vízi fesztiválokat, evezősversenyt, ilyenkor használják ki a belső nagy zöldterületet.

Az Itatót jelenleg több, kerítéssel elválasztott vízparti, városi tulajdonú telek és egy nagy belső, a Strand utca bal oldalán lévő zöldterület alkotja. A Strand utca jobb oldalán északról haladva a szabadstrand - büfé - MVSE csónakház – egyetemi csónakház sorakozik, a nagy zöldterület, illetve az utca felől végig kerítéssel leválasztva. A nagy belső terület vízpart nélkül értéktelen, ezért én nem választottam külön egymástól őket, mint ahogy az a jelenlegi állapotban van, hanem együtt kezelve készítettem egy rendezési tervet az egész nagy területre vonatkoztatva. A város életének utóbbi 25 évében több rendezési terv is készült ide, sőt sportcsarnok kiviteli terve is, a legutóbbi elképzelés szerint azonban szállodaépületek kerülnének ide. Én úgy döntöttem, hogy a területet visszaadom a városnak, mivel sportolási és szabadidős szempontból is óriási elmaradásaink vannak, annak ellenére, hogy a határon túl, tőlünk 10 km-re egyszerű és jó példák sora sejteti, hogy máshogy is lehet ezt csinálni.

Az egész területet 5 nagyobb részre osztottam:

  1. a jelenleg is kiszabályozott erdősáv a feltáró úttal a közösségi területekről lehatárolva. Az erdősáv már most is megvan, a mellette futó út a városi tervezetben szerepel. Ezt az utat használom fel arra, hogy feltárjam a területet, az erdősávban a területhez tartozó összes parkolóhely elfér.
  2. a jelenlegi belső zöldterület három részre osztva, északról:
    2a. “természetes fürdőhely”, átmenet a szabadstrand és a termálfürdő között, a terület alatt található termálvízre építve, a jelenlegi túlzsúfolt, tovább nem bővíthető termálfürdő tehermentesítésére
    2b. a vízparti sávhoz kapcsolható közpark, mely a fesztiválok ideje alatt összenő így fogadni tudja a megnövekedett látogatói létszámot
    2c. alsó fejlesztési terület közfunkciók, sport vagy szállás funkciók számára
  3. vízparti sáv - konkrét tervezési területem
    ezt a területet terveztem újra, itt kerül kialakításra: szabadstrand + büfé és strandkiszolgáló épület, játszótér, sportpályák, valamint az evezősklub és a hozzá tartozó csónakházak.

A beépítés kialakításánál fontos szempont volt, hogy a belső terület minél jobban megnyílhasson a víz felé, hogy a több irányból érkező emberek ne legyenek kerítéssel elválasztva a vízparttól, hanem a beépítés is elősegítse a vízi élethez visszataláló városlakók helyzetét. A terület mellett futó utak közül a Strand utca csak az ott lakók, illetve a gazdasági feltöltés számára járható autóval, a Kálnoki utca területtel határos része is szintén az ott lakók hazajutására szolgál. Minden más autósforgalom a feltáró úton történik, a területen belül kerékpárral és gyalogosan lehet közlekedni.

Rendszer 03 - A közvetlen vízpart

A jelenlegi telekrendszer felosztása és lekerítése nehézkessé teszi a vízpart használatát, így az egyik célom az volt, hogy erre a helyzetre másfajta választ adjak. Alapvető koncepcióm volt, hogy a jelenlegi épületállományból nem tartok meg semmit: ennek oka, hogy vagy 50 éves téglaépületekről van szó, amelyek sem a büfé, sem pedig a csónakház funkciót nem képesek ellátni, vagy pedig ERDÉRT típusú faházakról, amelyek a korhadás, a vizesblokkok amortizációja miatt elfogadhatatlan állapotba kerültek.

 

Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
 

 

Így az egész területhasználatot újraértelmezve, a grafikonokból és diagramokból leszűrt eredményeket felhasználva alkottam meg az új funkciólistát, valamint ezek konkréttá válása közben alakult ki a beépítés formája is. Nem feltétlenül tartom ezt végleges, vagy a legjobb megoldásnak, de véleményem szerint egy jól működő struktúra alapját képezi.

Épületek

A területen összesen öt épületet helyeztem el, ezek közül egy - az evezősklub épülete - fűtött csak, a többi időszaki használatra tervezett, a márciustól októberig tartó szezonban működik. Elhelyezésük szimbolikus is, az első skiccek között is megjelent már a terület északi és déli végében megjelenő épülettömeg, mely mesterséges gátat képez a továbbterjedni akaró magánnyaralós partmenti beépítésnek.

A. Büféépület

Északról dél felé haladva az első épület a büfé épülete, mely a már meglévő és megtartandó sója mellett kapott helyet. A Strand utca felől fedett nyitott tér és kerékpártároló fogadja az érkezőket, majd egy vizesblokk, tárolókkal. A következő funkciósor már a büfé maga, egy büfétér a személyzet számára, emellett előkészítő, tároló, öltöző+iroda, göngyöleg raktár, valamint egy szeméttároló kap itt helyet. A vendégteret a külső, víz felé lelépcsőző teraszok, illetve maga strandterület alkotja. Az épület előtt terebélyes fák vannak, amelyek kellőképpen árnyékolják a teraszokat.

B. Strandkiszolgáló épület

A strandkiszolgáló épület tömege osztja meg a szabadstrand által és a sportpályák, játszótér által alkotott nagyobb, összefüggő zöldfelületet. Az érkezés irányából kerékpártároló található a fedett-nyitott térben, majd egy kétirányba működő öltöző-zuhanyzó blokk következik. Az itt lévő faltestekben kapnak helyet a lockerek, amelyekben a táskák, ruhák helyezhetők el. A következő elem egy vizesblokk (a büfénél is használt), majd az épület zárása egy strandfelügyelő számára fenntartott helyiség, amelynek fal-lamelláit a víz felé három irányban nyithatóvá alakítottam ki. A burkolt felület a part rézsűjén stégként fut tovább, déli irányban pedig part menti sétány indul ülőhelyekkel.

C. Hajótároló épületek

A hajótároló épületek tulajdonképpen nagy szekrényekként működnek. Tartószerkezetük egy T-alakú fatartó, mely kétirányban konzolos, oldalán tolóajtók találhatók, melyek mozgatásával egyszerre egy fél homlokzatnyi terület teljesen megnyithatóvá válik. A hajók az oszlopokra szerelt konzolokra fekszenek fel, így azokat használat esetén csak le kell emelni, és az épületekhez csatlakozó stégeken rögtön vízre is lehet tenni. Kompozíciós szempontból ideálisabb lett volna egy hajótároló épülettel dolgozni, de mivel elegendő tárolóhelyet szerettem volna biztosítani, így két épület kialakítása mellett döntöttem.

D. Evezősklub épülete

Az evezősklub és a hajótárolók egy egységet alkotnak, körülöttük kerítés húzódik, amelyet használat esetén teljesen ki lehet nyitni a strand és az utca felé is. Az épületek közti terület helyet biztosít nyári táborozásokra, sátrazásra is. A klub épülete télen is működtethető, bár a szakosztályok télen a városi uszodában, konditermekben bejáratott edzésprogramokon vesznek részt, de a lehetőség itteni edzésre, összejövetelek megtartására itt is adott.

 

Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron - tervező: Holényi Géza
 

 

Az épület két végében két többfunkciós helyiség kapott helyet, amelyekben a fent említett eseményeket meg lehet tartani. A bejárat felőli helyiséghez teakonyha, a másikhoz pedig tároló kapcsolódik. E kettő közé ékelődik be a két öltöző, illetve a gépészeti helyiség. A víz felőli oldalon terasz kapcsolódik az épülethez, a burkolt felület pedig szintén stégben végződik. A vízparton és a fák környékén forgatható ülőhelyeket terveztem, amelyek acélszerkezetű, faburkolatú padok és a tengelyük körül a kívánt irányba forgathatók.

Szerkezetek

Mint említettem, a diplomatervemben a rendszerelvűség meghatározó motívum volt, nem előre eltervezett eszköz, hanem a kutatás és a terv előrehaladtával alakult magától. Az utolsó ilyen jellegű összekapcsoló elem az épületek szerkezete. Mivel az egymástól távol lévő épületek összetartoznak, ezért szerkezetükben szintén szerettem volna ezt a rendszerelvűséget megvalósítani.

A szerkezet felépülése a következő: a rétegelt-ragasztott fából készült pillérek a faanyagba mart acél elemekkel, nem látható kapcsolatokkal csatlakoznak a sávalaphoz. Közöttük helyezkednek el az épület kontúrjában a sávalapokra rögzített fagerendák, melyek a függőleges (réteges falszerkezetet biztosító) fióktartókat fogadják. A pillérek tetejére kerülnek a keresztirányú tartószerkezetet alkotó fagerendák, szintén nem látható, előre gyárban bemart, acél kapcsolóelemekkel kialakított rögzítéssel. Ez a gerendázat adja a keret keresztirányú vízszintes tartószerkezetét, amelyek közé 75 cm-ként fióktartó kerülnek elhelyezésre. Ezek adják a külső és belső téri burkolatnak aljzatát. A faszerkezetek egy vasalt lábazati gerendára ülnek fel, ehhez kapcsolónak az acél kapcsolóelemek is. A vasalt aljzatot a felette készülő lábazati gerendával összevasalják, a vasak és az aljzat felületére kent szigetelés kerül, erre vezetik rá a bitumenes lemezt, majd a kizsaluzott lábazati gerendát kibetonozzák.

 


 

Itató Szabadstrand - Mosoni-Duna part rendezése Mosonmagyaróváron

Holényi Géza

tervező: Holényi Géza
Diplomatervezés, BME Középülettervezési Tanszék
tervezés éve: 2012
bruttó szintterület: 1316 m2
helyszín: Mosonmagyaróvár, Strand utca - Itató szabadstrand
konzulensek:
építészet: Klobusovszki Péter DLA
épületszerkezetek: Páricsy Zoltán
építéskivitelezés: Pém Attila
épületgépészet: Dr. Kontra Jenő - Filetóth Levente Ph.D
tartószerkezetek: Hegyi Dezső
opponens: Berecz Tamás

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm a féléves közös munkát konzulenseimnek, a segítséget és a beszélgetéseket Lenzsér Péternek, Vincze Lászlónak és Pintér Violának, Paál Zsófiának, Sándor Ákosnak, Seiwerth Annának.

Holényi Géza

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »