Itt állok, másként nem tehetek - Reform500
A Kálvin téren szerteszét a nagy reformátorok, a sok száz éves és mai magyar írók, költők kőbevésett mondatait olvashatjuk, miközben rohanunk a munkába, könyvtárba vagy állunk villamosra várva. Az sms-nyi idézeteket, a fővárosi "aha-élményt", a Szabó Levente és Polgárdi Ákos koncepciója alapján megvalósult, a reformáció 500. jubileumának emléket állító köztéri installációnak köszönhetjük.
Az alábbiakban a szerzőknek 2017. május 15-én, a fővárosi Kálvin téren elhangzott beszédeit közöljük.
"Szól Neked az itt magyarul." Ebben az egyetlen mondatban, melyet 1541-ben írt le Sylvester János, az Újszövetség magyar fordításának előszavában, minden benne van, amit az előttünk látható és olvasható munkában meg akartunk jeleníteni.
A reformáció jelentőségét teljeskörűen elbeszélni lehetetlen, kiváltképp egy ilyen köztéri installációban. Célunk az volt, hogy ennek az egyetemes jelentőségű eseménysorozatnak a legfontosabb lokális, azaz magyar vonatkozású eredőit, a magyar kultúra- és vallás történetére, az irodalmi nyelv kialakulására gyakorolt hatását illusztráljuk, szoros egymásmellettiségben az eredeti reformátori gondolatokkal.
A nagy reformátorok, Luther, Kálvin, Zwingli, Melanchton és társaik 500 éves szövegei mellett ezért jelennek meg sok száz éves és mai magyar szövegek egyszerre, így Sylvester, Károli, Szenczi-Molnár, Heltai, Méliusz-Juhász, Kazinczy, Jókai, Ady, Móricz, Szabó Lőrinc, Illyés, Szabó Magda, Kányádi, Konrád, Esterházy, Nádas, vagy Térey mondatai.
A Kálvin téren szerteszét, sűrűsödő és ritkuló eloszlásban, egy évig a lutheri tételek számosságára utaló 95 betonlapba mart idézetpárokat olvashatunk. Az egy év elteltével pedig a kövek a projekt weboldalán leírt módon országhatáron innen és túl örökbe fogadhatók. Reményeink szerint szétterjednek majd, mint egykor maga a reformáció.
S mindez nem a múltra, az egyház- vagy kultúrtörténetre való reflexió, egyfajta emlékezés csupán. Ahogy Sylvester János majd 500 éves mondata, úgy többek között Esterházy Péter 1991-ben írt gondolata – amely a 69. számú kövön olvasható – éppúgy aktuális: "Luther kérdése az volt: találok-e egy irgalmas Istent. Az én kérdésem: találok-e egy irgalmas embert."
Szabó Levente
Tisztelt Egybegyűltek!
Két dologról szeretnék nagyon röviden beszélni:
Az első a köszönet. Nem akarok neveket sorolni, mert hál´ Istennek túl sokan vannak, de gondosan ügyeltünk rá, hogy az installációnak szentelt honlap megfelelő helyén minden egyes közreműködőt név szerint feltüntessünk, aki bármilyen módon hozzájárult az munka elkészültéhez. Egy installáció azonban lényegét tekintve nem sokkal több, mint egy kitüntetett hely, ezért nagyon fontosnak gondolom megköszönni mindenkinek ezen a helyen is: a megbízótól és a finanszírozótól kezdve, a gyártókon és a kivitelezőn keresztül a webfejlesztőkig, és mindazokig, a tartalom összeállításában, leválogatásában, korrektúrájában, forráskritikájában és fordításában segítségünkre voltak. Külön köszönet illeti a kortárs szerzőket, akik hozzájárultak, hogy szövegeik megjelenjenek a köveken.
A körülöttünk elterülő installáció és a hozzá hasonló köztéri beavatkozások kapcsán a szerzői szándék legjobb esetben is másodlagos: a téren áthaladó napi több tízezer városlakót és turistát - nagyon helyesen - kicsit sem érdekli, hogy mire gondoltunk mi, amikor ilyen formát adtunk az emlékezésnek. De mivel a mai alkalom nemcsak térben, hanem időben is kitüntetett, talán belefér, hogy két mondatban elmondjam, miért fontos személy szerint nekem ez a hely.
Szabó Leventével ellentétben - vagy talán őt kiegészítve - én valamikori bölcsészként elsősorban a szekuláris nézőpontot képviseltem ebben az együttműködésben. Vagyis a reformáció nekem nem annyira egyházi, hitéleti vagy teológiai forradalom minőségében érdekes, hanem sokkal inkább mint a reneszánsz humanizmust a 18. századi felvilágosodással összekötő eszmetörténeti ív kitüntetett pontja, talán túlzás nélkül állítható: a modern európai szellem egyik legkiterjedtebb forrásvidéke. Mégiscsak arról van szó, hogy a reformáció úgy hozott létre egy új, eminensen európai közösséget, hogy közben nem gyengítette, hanem erősítette a helyi kultúrát és a nemzeti identitást - gondoljuk a bibliafordításokra vagy az anyanyelvi istentiszteletre. Ha tehát az a kérdés, hogy mit köszönhetünk a reformációnak, akkor az én válaszom az, hogy magyarként európaiak és európaiként magyarok lehetünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Polgárdi Ákos
2016 szeptemberében a Reformáció Emlékbizottság által felkért zsűri a Szabó Levente építész és Polgárdi Ákos tervezőgrafikus közös pályaművét ítélte megvalósításra érdemesnek, az Emlékbizottság által a reformáció 500. évfordulója alkalmából kiírt köztéri installáció pályázat keretében. A REFORM500 névre keresztelt alkotás 2017 májusában valósult meg a budapesti Kálvin téren, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásában.
A reformáció legnagyszerűbb hatása a magyar kultúra alakulására – elsősorban Sylvester János Újszövetség-fordítása, majd a Károli-biblia nyomán – a magyar nyelv, később a magyar irodalmi nyelv térnyerése, megtermékenyítése volt. E szerteágazó hatástörténet illusztrálására a szerzők azt a megoldást választották, hogy a Kálvin tér burkolóelemeiből 95 darabot egyedi gyártású, finombeton térkőre cseréltek. A betonelemek felületére minden esetben két idézet került: a legnagyobb reformátoroktól (Luthertől, Kálvintól, Zwinglitől, Melanchthontól és társaiktól) származó egy-egy gondolat, valamint egy magyar, a lehető legtágabban értelmezett reformáció-vonatkozású szövegrészlet az elmúlt 500 évből. Utóbbiak esetében a koncepció úgy nyúlt vissza a reformáció korabeli magyarországi szerzőihez, hogy párhuzamosan a 19., 20. század vagy a ma élő kortársaknak is teret engedett.
Az installáció kiemelten fontos részét képezi, hogy az emlékév során a kövek replikái a reform500.hu honlapon "örökbe fogadhatók": ha a 95 kő mindegyike otthonra talál egy közintézménynél vagy protestáns gyülekezetnél, azzal megvalósul az installáció kiterjesztése a teljes magyar nyelvközösségre, és egy második, a reformációra és az emlékévre egyaránt emlékező új mű jön majd létre.