Nézőpontok/Kritika

Janesch Péter: Egység, az egész-ség

1/1

1/1

Janesch Péter: Egység, az egész-ség
Nézőpontok/Kritika

Janesch Péter: Egység, az egész-ség

2007.09.14. 09:50

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Janesch Péter

Vélemények:
5

"Egy közeli döntés előkészítéséhez adalékul foglalom össze azokat a szakmai érveket, amik szerint a második díjas pályamű nyertes városépítészeti koncepciója a vágányok süllyesztésével működik igazán jól."Janesch Péter írása a kormányzati negyed pályázatról

Bosszantóan nehéz dolog egy olyan vitázó írásra válaszolni, ahol a szerző azzal kezdi: nem tudom, és ahogy végére érünk a szövegnek kiderül, hogy igaza van. Tényleg nem tudja.
Így kezdtem volna három napja, amikor még csak Tevan Imre bejegyzéséhez kellett volna hozzászólnom az index.hu oldalán. Megjelent közben ugyanitt egy tény-riport is a dolgok állásáról, úgyhogy kezdhetem elölről.

Tehát az El a kezekkel és a Kitagadták írásokban megfogalmazottakat szeretném árnyalni, mielőtt túlságosan beárnyalnának engem. Pontosabban minket – ez az első árnyalás -, ugyanis a terv, a koncepció, az álom, a pályázat nem az enyém, hanem a magyar-japán csapaté. Akik megnyertük a Kormányzati Épület(együttes) Építészeti Tervezése tervpályázatot, de nem – és ez a következő árnyalás – a Nyugati Pályaudvar Térsége Városépítészeti Javaslatának pályázatát. Azt a Finta Stúdió nyerte a zsűri döntése szerint, amit – és viszont ezt szeretném hangsúlyozni – mi nem vitatunk. Így ezért sem és egyébként sem – lobbizok, hanem egy közeli döntés előkészítéséhez adalékul foglalom össze azokat a szakmai érveket, amik szerint a második díjas pályamű nyertes városépítészeti koncepciója a vágányok süllyesztésével működik igazán jól.

1/1

Ennek a koncepciónak, véleményem szerint, az a lényege, hogy a Városligettől a Nyugati pályaudvarig vezető 50–150 méter szélességű sín-csoportok vetületében tervezett zöld-park-sor, amellett, hogy összeköti Budapest legforgalmasabb belvárosi részét legfinomabban kiépített zöld-területével – legalább ilyen fontos és nagy hatású kereszt-kapcsolatoknak enged szabad utat. Mi ehhez azt tesszük hozzá, hogy ezek a kapcsolatok térszinten, a plusz-mínusz nulla-nullán tudnák kifejteni a valódi környezet-terápiás hatást.

Magyarul: urbanisztika

A spontán egymás mellé kerülő, saját belső logikájuk által létrejött elemek között egy lehatárolt területen belül – amilyen például a város és részei –, ahol a működés szereplői és a működés szabályai is idővel változnak, elkerülhetetlenek a diszfunkciós tünetek. Az ilyen típusú zavarokat csak tervezett beavatkozással oldhatjuk fel, ahol az összefüggő résztvevők együttesét tekintjük működésbehozandó, illetve fenntartható rendszernek.

Tankönyvekben az urbanisztikát tudományos-technikai és művészi karakterűnek szeretnék tudni. Édes egy naivitás. Na, majd ha a nyílt forráskódú algoritmusok veszik át a hatalmat, akkor. A valóságban már az is óriási eredmény, ha a tényleges karakter-formáló erők, a politikai és a gazdasági hatalom – a bürokratikus sodródási erővel szembeni küzdelmében – szövetségeseként ismeri fel a területi problematikában érdekelt szakembereket. Nevezhetnénk érdekegyeztetésnek.



Négy negyed

A minisztériumokat befogadó kormányzati épületegyüttes főszereplő-jelöltje a területnek, de megoldást akkor hoz, ha a lokális rendszer szereplőivel fenntarthatóan működő viszonya lesz, egyébként, sajnos, csak a zavart fokozza. Ebben a helyi szövetben ugyanis az épület tényleg csak egyetlen negyed – egy a négy közül –, ami a rehabilitált Nyugati térrel, a közösen, egy időben megújuló Teréz-negyeddel és a jól megoldott vasúttal lehet egész.

Hogy kerül a felülépítés a vonatra?

Ahogy parkolóház a minisztériumokkal szembe. Úgy, hogy már ott volt, mielőtt a kormányzati negyed helykijelölő pályázatának a győztesét kihirdették. A Nyugati pályaudvar rekonstrukciós tervét, a csarnok-épületből a négy vágány visszahúzását a külső 1-6 vágányok vonalába, az összesen 17 vágányú fej-pályaudvart a kiírás már adottságként kezelte. A pályázó a vágányok lefedésére adhatott javaslatot úgy, hogy az Eiffel-csarnok látványába nem takar be az ötlet. Ez több mint sugallat, ez kötöttség, amit – pragmatikus pályázók – mi is a végsőkig tartottunk. Napkollektor-mezővel fedtük be a vágányokat és a peronokat, de a megoldatlan helyzet bántó érzése megmaradt. Egy több mint negyvenezer négyzetméteres, élettelen terület hét-nyolc méter magasságban, amit dél-nyugatról az Eiffel-csarnok üveg-homlokzata, észak-nyugatról a WestEnd parkolóháza, dél-keletről pedig a kormányzati épületegyüttes zár, a szó legszorosabb értelmében.

Diagnózis és terápia

Osszuk öt szektorra a Nyugati tér és Hungária körút közötti pályaszakaszt, és induljunk el a pályaudvar felől a Dózsa György út irányába abban a tervben, ahol a vasút –10 méteren, szint alatt érkezik:

I. A Nyugati csarnok
  • a csarnok fedett közösségi tér, kapu és cél-állomás egyszerre;
  • a siető utasokat a csarnok alatti –1 szinten mozgójárdák szállítják a vonatok és a tömegközlekedési kapcsolatok között;
  • a –1 szinten, a csarnok – a Nyugati tér – a volt buszvégállomás –. illetve az Eiffel tér – a posta oldala – alatt üzletek, szolgáltatások;
  • a csarnokból kilépve, a minisztériumok és a WestEnd épületek között a zöldterület kétszer akkora, mint a Szent István park.

Itt derül ki, hogy a MÁV (és Tevan Imre) legnagyobb fájdalma – az Eiffel-csarnok elvesztése – csak a jelenlegi rekonstrukciós tervek helybenhagyásával igaz. A szint alá vitt állomás esetében közösségi tér és közösségi közlekedés – láthatóan jó arányban keveredve – kölcsönösen javítanák a szolgáltatások színvonalát.

II. A kormányzati épületegyüttes és a WestEnd között

  • a kormányzati épületegyüttes fogadó-szintje átjárhatóvá és átláthatóvá válik;
  • a WestEnd parkolója alatt, a jelenlegi 1-6 vágányok helyén, két szinten, parkra néző vendéglők és szolgáltatások;
  • a WestEnd parkolója fölött, a minisztériumi épületek magasságáig, irodák és szállodák; a park-rész észak-keleti végében, a Ferdinánd-híd helyén, térszinti kapcsolat a Lehel tér és a Podmaniczky út között – nincs szükség sem hídra, sem közúti alagútra;
  • a –1 szinten kapcsolat a pályaudvar Lehel téri kijárata, valamint a WestEnd1 és WestEnd2 között.

III. MÁV területen a Ferdinánd-híd és Bulcsú utca között

  • A WestEnd1–2 között rendezett városi és park-kapcsolat térszinten és a –1 szinten;
  • nincs szükség a Vágány utca szint alá vezetésére;
  • a Vágány utca és Podmaniczky utca közé eső, minisztériumokat kiszolgáló épületegyüttes első három szintje (is) parkra néző, értékes beépítés;
  • park feletti épület-hidak.

IV. Bulcsú u. – Lehel út – Dózsa György út – Podmaniczky u.

  • rehabilitálódik a XIII. kerületi beszorult negyed a Bulcsú utca és Dózsa György út között;
  • a MÁV terület szélesebben válik, tehát beépíthetővé: lényegesen több és értékesebb hasznos m2 építhető;
  • a XIII. kerület és a VI. kerületi diplomata-negyed közvetlen kapcsolatba kerül a parkon át.

V. Városliget

  • az Állat- és Növénykert hátsó kerítése helyett új bejárat-sor, a kerten át kapcsolat az Állatkerti sétányig;
  • a Körúttól a Városligetig (és vissza) egy park-folyosón át lehet sétálni, biciklizni, a parkra néző vendéglőkkel, klubokkal, izgalmas városi helyszínekkel – városi zaj helyett zöldben.

Ha pedig valaki megkérdezi, hogy ez mennyi idő és mennyibe kerül, akkor azt függetlentől tegye, aki névvel válaszol, és azt is megmondja, hogy mit hoz. Ne kényszerítsük a saját, rövidlejáratú érdekeiért makacs résztvevőket az elfogulatlan szakértő szerepébe.

Janesch Péter: Egység, az egész-ség című írása az index.hu oldalán jelent meg.

Vélemények (5)
kemtam
2007.09.15.
14:09

Óriásit téved, aki térszint alá/fölé tervez, mert az ilyen építményeken kiépített terek sosem lesznek valódi közösségi terek. Rókalyukak, alagsori folyosók, vagy épp tetőtéri zárványszigetek lehetnek csupán. A kiszolgáltatottásg eleve süt belőlük. Ha megszakad az áramkapcsolat, ha eltorlaszolódnak a le- és feljárati zónák, máris saját túszukká válnak az ilyen helyek. Arról nem beszélve, hogy az átadáskori csilivilit egy héten belül felváltja a jellemzően magyar szlömösödés - pláne, ha esetleg kivonul mögüle az üzemeltető.

Tervezői szinten lehet minezt kiírói kötöttségekkel magyarázni. Attól még az amarad ami - bujtatott szlöm, determinált lerohadás, gazdátlan senkiföld.

 

Nem is értem igazán a reménykedő tervezői szavakat? Mire alapozza őket Janesch Péter? A Déli vagy a Keleti pu. kerengőjére? A Köbányai alúljáróra? Az Örs vezér terei alagút-gyalogzónára? A KÖKI kereskedelmi felülépítésére? Mert kéremtisztelettel ezek a budapesti jövőképek. Ez itt egy balkánba oltott európa. Geopolitikai elrendeltetés a pusztulás a gazdátlan lezüllés. Környezettanulmány nélküli álomtervekbe belevágni a felelőtlen cselekedet lehet...

gramercy
2007.09.15.
14:21

@kemtam: Nem a koncepcióval van baj, hanem ahogy mondod, az utána következőkkel. Aki nyitott szemmel jár Magyarországon az látja ezeket a visszásságokat, de a takarítás elhanyagolásáért, az illegális árusokért, a részeg kóvájgókért nem a tervező a hibás. A vasúti sínek és váltók kacskaringója igenis föld alá helyezhető, a felszíni (szintben lévő) zöld felületet vitatni nem nagyon lehet. A felszín alatti terület megvilágítása lehetséges természetes fénnyel (tessék megGooglizni a Stuttgart 21 kifejezést). A koncepció jó, a magyar visszásságok ellen pedig küzdeni kell, nem beletörődni.

kemtam
2007.09.15.
18:07

@gramercy: Persze reménykedhetünk, hogy épp itt kezdi majd el gondozni, karbantartani a város az alagsori vagy felülépített zónáit. Csak hát a napi tapasztalatok baromira nem ezt erősítik.

És mivel jelenleg max. a Korm. Negyed épületeinek tervei vannak megvitatható állapotban, sokra nem jutunk. Ráadásul a térkialakítás győztese úgy tudom a Finta Studió lett - akikne a gondolatairól még ennyit sem tudunk...

gramercy
2007.09.14.
14:02

"a plusz-mínusz nulla-nullán tudnák kifejteni" pontosan! semmi értelme 10 méter magasba emelni a zöld felületet, és mindkét oldalon lépcsőzni rá. úgy semmi értelme nincs -- nagyon örülök hogy a kelenfölddel való vasúti kapcsolat is szerepel!

EMA
2007.09.14.
13:43

Blogbejegyzéseim java, különösen, mióta megismertem Jenesch Péter koncepciójának urbanisztikai részleteit, arról szól, hogy ha már ide, akkor ebbe az irányba kellene a tervezést folytatni. Ebből a cikkből, ami számomra kimaradt, csupán a Nyugati tér és környékének rendezési koncepciója, ami szerintem, legalább annyira a dologhoz tartozik, mint az itt emlitett "négy negyed"

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk