Játszótér a bástyán

Bástya utcai építkezésekről és a hozzájuk kapcsolódó régészeti feltárásokról olvashatnak.

"Épült 1979-ben a nemzetközi gyermekévben." - olvasható még a Bástya utcai 1-5. telekhatárt jelző kerítésen belül fekvő kőtáblán. Felpillantva azonban markológépeket, ásó munkásembereket, régészeket és a háttérben a régi városfalat láthatjuk.

 

 

Két játszótér helyén folyik az ásatás: az említett 1-5. és a 9-11. számú telkeken. A közbeeső 7. ház pedig lebontásra várva immár öt éve lakatlanul árválkodik. A Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi önkormányzat, mint megrendelő és építtető egy korszerű Sport- és Oktatási Központ építését tervezi az említett helyszínen. A terület a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében műemléki és régészeti védettség alatt áll, miszerint bármely - a régi városfalon belüli - építkezést megelőzően ásatást kell folytatni - az építtető költségére, s az eredményeket, leleteket mérlegelve kell dönteni az építkezés kivitelezéséről.

1999 szeptemberében írt ki az önkormányzat egy országos nyílt tervpályázatot a központ megtervezésére és megépítésére. A 36 pályázó közül színvonalas verseny keretében a Pálfy Studió lett a kiválasztott. Az önkormányzat lebonyolító cége, a BLIBER Kft. ( Belváros-Lipótváros Beruházó Kft.) kíséri végig a tervezést, folytat konzultációkat az építészekkel - megbízója érdekeit szem előtt tartva.


Előreláthatólag 2001 tavaszán elkezdődhetnek az építési munkálatok - akárcsak az ásatás, ez is az önkormányzat, mint megrendelő költségére. Az új épület a tervek szerint megfelelni látszik a célnak: a négy szintes mélygarázst követő földszint közösségi térként szolgálna, rendezvénytermeket létesítenének, e felett fitnesscentrum, uszoda és kosárlabdapálya lenne, a tetőn pedig jobb környezeti minőségben, mint korábban, ismét játszhatnának a gyermekek, újra zöld terület lenne a belvárosban - ezúttal ugyan magasabban kiképezve, a felüdülni vágyók a kilátásban is gyönyörködhetnének (a párkány a Só utca tengelyében húzódna), a cserjéket, virágágyásokat, a vegetációt mesterséges öntözéssel tartanák életben.

Történelmi áttekintés

Bár nem királyi palota állt itt korábban, izgalmas végigkövetni a történelem nyomait. A középkorban Pest határa északabbra, a Ferenciek tere környékén húzódott. A jelenlegi Bástya utca helyén a XIII. században Szent Erzsébet falva állt favázas házakkal. Pest városa ahogy gazdagodott, úgy terjeszkedett. A Mátyás király korában épült városfal a mai Bástya utca - Magyar utca, azaz a kiskörút vonalán húzódik.

A kérdéses telkek tehát a város végére estek, így itt mészárszékek, műhelyek, például a Váci utca Vámház körút felöli végén tímárműhelyek álltak. A középkori, törökkori rétegeket újkori épületmaradványok követik. A XVII. században iszapos, mocsaras vidék volt ez az úgynevezett Molnár tóval ( feltehetően innen a Molnár utca elnevezése ). Az 1700-as években feltöltötték a területet. Az újkorban ( itt 1686-tól számítva ) beépítették a városfalat, ez adta a házak déli lezárását. Jellemzően körbepincézett épületek álltak itt, a kertben kúttal. E házak vagy a második világháború során semmisültek meg, vagy 1973-ban bontották le őket.

 

 

A régészek egyik feladata a városfal alatti rész feltárása, s a cél, hogy a leendő épületben a most kimentett leletekből, illetve a városfalból minél több kerüljön bemutatásra ( ezt a fal mentén - tervezetten a Királyi Pál utcáig - húzódó gyalogos passzázzsal oldanák meg ). A Bástya utcai szakaszon a városfal 2 méter vastag, helyenként azonban a visszabontás nyomai ( jó építőanyag lévén e köveket használták fel az újkori házfalak építésekor ), kályhanyomok, füstöslyuk, valamint részben az 1973-as várfal-rekonstrukciónak köszönhetően látható a gyilokjáró a befelé szélesedő lőrésekkel.

A járószint fokozatos megemelése is végigkövethető a fal tanulmányozása során. A jelenlegi járószint alatt másfél méterrel kezdődik a városfal ( ami a mélygarázs ezen szintjén is követhető lesz ). A XIX. századi árvizek során, - a Duna okozta árvízveszély miatt - azonban elrendelték a járószint megemelését. Középkori építésre utaló mintázatú nyílás vezet át a városfalon, ami lehetett menekülőjárat a középkorban, vagy újkori átjáró a városfal két oldalán álló házak pincéi között - a habarcsminta vizsgálata után remélhetőleg el lehet dönteni a kérdést.

 

Amint látjuk, ez maga a történelem. Izgalmas találgatásokkal és próbákkal kerülhetünk egyre közelebb a valósághoz.

Az ásatás I. üteme szeptember végén zárul, és a 23-i tárgyalás alapján a II. ütem tervezett befejezése december 20-ra esik - a nagy hidegben fólia alatt folyik majd a kutatás. Az eredményeknek megfelelően pedig eldől, lesz-e építkezés. A centrum építése során a régészek további feladata a megfigyelés.

Köszönet a segítőkész együttműködésért Rétiné Zádor Judit régésznek, Pálfy Sándornak (Pálfy Stúdió) és Büki Lászlónak (BLIBER Kft.)

Csordás Izabella