Design/Belsőépítészet

Kalazantinum kápolna - 65 négyzetméternyi csönd egy nyüzsgő város tetején

1/20

Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter

Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részletrajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részletrajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részlet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna eredeti állapot - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részletrajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részletrajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna részlet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
Kalazantinum kápolna eredeti állapot - Terv: Fejérdy Péter
1/20

Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter

Kalazantinum kápolna - 65 négyzetméternyi csönd egy nyüzsgő város tetején
Design/Belsőépítészet

Kalazantinum kápolna - 65 négyzetméternyi csönd egy nyüzsgő város tetején

2019.12.24. 09:40

Projektinfó

Szerzők:
Fejérdy Péter

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Fejérdy Péter

Kalazantinum kápolna

Tervezés éve:
2003

Építés éve:
2004

Bruttó szintterület:
65 m2

Stáblista

Tervező: Fejérdy Péter

A Piarista Központ épülete sokféle nézőpontból ismert már, de a tetőtéri kápolna rejtőzködve maradt. Fejérdy Pétert arra kértük, hogy a szobányi kis tér átalakítását Karácsonyra küldje meg. A kápolnát a tervezés során írott szöveggel adjuk közre.

„...csak akkor lehetünk mindannyian együtt boldogok, ha magunkból azt ajándékozzuk, amire a másiknak szüksége van..."

                                                                               Gilbert le Mouel: Isten a Metrón

Megismerve a helyet röviden az alábbi kép alakult ki bennem:  A megközelítés szempontjából nem túl előnyös helyen, a lift és néhány kiszolgáló helyiség közös előteréből nyílóan, az intimebb lakószobák folyosójától ajtóval elválasztva található a kápolnának kijelölt helyiség. A tér félig megépítve kényszerpályára van állítva.

Ezen a ponton az építész és az építtető két út között választhat.

Ha nem lát problémát a jelenlegi helyzetben, akkor nincs más feladata, mint szépen kifesteni, leburkolni és berendezni a teret. Ez esetben az arányos magatartás azt kívánja, hogy a lehető legegyszerűbb,minden spekulatív, eszmei gondolatot mellőző megoldást válasszunk. A kápolna, vagy meditációs szoba valóban csak egy szoba a sok közül, azonos helyzetben, azonos minőségben. Ez kell, hogy jellemző legyen a festésére, padlóburkolatára, célszerű világítására, ugyanúgy, mint a másik sarokbástyában elhelyezkedő könyvtár esetében. Hiszen furcsa lenne, ha pont az érzékszerveink számára oly erőteljes és közvetlen hatást közvetítő elemek - mint például az ajtó, amit megtapintunk, lenyomjuk kilincsét, érezzük mozgását, vagy az ablak, amely a fény miatt kiemelten van jelen a képben – pontosan ugyanazt a jelet hordoznák, mint a szomszédos wc, vagy lakószoba hasonló részei, s csak a belső berendezésben próbálnánk meg ráhangolódni egy más minőségre. Ezt az első és egyszerű megoldást adott esetben teljesen helyénvalónak, reálisnak, anyagi szempontból is indokolhatónak látom.

Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
2/20
Kalazantinum kápolna metszet, 2003 - Terv: Fejérdy Péter

Ha azonban a kápolnatér ennél megkomponáltabb kialakítására valóban van anyagi lehetőség és igény, akkor érdemes a feladatot nem csak berendezési problémaként kezelni, hanem építészeti, téri válaszokat keresni a kérdésekre.

Az alábbiakban bemutatott elképzelés is ezen az úton halad.

Az első probléma a megközelítés. A raszterben kiosztott ajtókra jelenlegi elrendezésükben nincs szükség. Elég lenne egy ajtó, de az jelezze, a mögötte lévő funkciót. Jól esne a falat vastagabbá tenni. Akusztikai szempontból is lenne előnye és talán a falvastagság módot adna az ajtó bélletbe helyezésére is. Vagy egy kicsit visszahúzott síkon egy olyan felület jelenjen meg, amely a belső tér kivetülése. Jelen esetben ez egy deszkaburkolatos fal, amelynek durván megmunkált felületébe belesimul az ajtó. Az ajtó méreténél fogva csak úgy tud „kapuvá" válni, hogy összetartozik a deszkafallal. Egyszerű kinézete ellenére részletképzése, súlya megkülönböztetheti az ajtóktól.

Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter
1/20
Kalazantinum kápolna alaprajz, 2003 - Terv: Fejérdy Péter

Miközben ez a megoldás sok tekintetben jónak tűnt, az is kiderült számomra, hogy ez a kéreg nem tud elég vastag lenni. A kinyíló ajtó úgy köti össze a belső teret a külsővel, hogy egy liftajtó csukódás, vagy egy elhaladó beszélgetés közvetlen hatása érvényesül a belső térben. Ez a tér pedig jó lenne, ha valóban olyan lehetne, hogy aki oda belép az elveszíthesse a kapcsolatát a folyosói külvilággal. De ahogy ezt a teljes áthangolódást egy ajtónyi határvonallal fizikailag is nehéz biztosítani, úgy a ráhangolódás belső aspektusához is segítséget nyújthat egy előtér.

Az előtérben kicsit félrehúzva biztosítható némi hely a beöltözésekhez és a szükséges tárolásokhoz. Jobbra fordulva azonban arra az enyhén emelkedő rámpára léphetünk, amely a kápolnatérbe vezet. A rámpán haladva vastag faltömbök közötti hasítékokon keresztül már érzékelhető a kápolna tere. Van idő, hogy mire belépünk a térbe már belülről is lecsendesedjünk. A kis emelkedő a folyosói világtól való elemelkedést is jelképezhetné, de valójában elsősorban téri szerepe van. A padlásterek kéménypilléreire is emlékeztető falkötegek melletti nyomott belmagasságú térből lépünk be a kápolna felnyíló terébe. Ez az ellentét kiemeli az előtér köztes jellegét.

Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
10/20
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter

Az emelt padlószint másik téri eredménye, hogy az ablak új helyzetbe kerül. Az alacsony parapetű nyílás könyöklője ülőke magasságba kerül. A párkány ezáltal összefüggésbe hozható a fal mellett kialakított ülőpadkával, stallummal. A másik élmény pedig a lakószobáktól eltérő látvány. Az alacsony parapet miatt láthatóvá válik a mélységben a ház előtti Duna-part is. Talán szokatlan egy kápolna esetében a kilátásról gondolkodni, de ennek az épületnek a gyönyörű elhelyezkedése, a feltáruló képek számomra olyan gondolatokat adtak, amelyek az élet leglényegesebb kérdéseihez köthetőek. Mindezek mellett a látvány és a fények finom tompítására is törekednék egy beakasztott szitaszövet „fátyollal". A lakószobai ablakosztás helyetti osztatlan üvegtábla hangszigetelő kialakítású. A szellőztetés ha nem oldható meg a belső udvar felőli oldalon, akkor a tokba rejtett szellőztető idom építhető.

A kápolna belső terére a rendezetlen vonalak jellemzőek. Mind alaprajzilag, mind térbelileg megfejthetetlen, hogy mi miért tart arra amerre tart. De elfogadva ezt a rendetlenséget arra törekedtem, hogy mégis értelmet nyerjenek ezek a gesztusok. Ha már rendezetlen, akkor legyen ez a felépítmény olyan, mint egy sátor, vagy mint egy kristály, amelynek minden lapja szöget zár be a másikkal. Két síkot tartottam fontosnak megigazítani. A mennyezeti sík vízszintességét és a hátsó elbontott fal födém feletti szakaszát kibillentve a síkból ez az elvszerűség létrehozhatónak tűnik.

Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
13/20
Kalazanitnum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter

Az oltár mögötti fal jó, hogy kicsit felmagasodik, háttérré válik, a pillérek fölötti fal, amelynek ez a furcsa kristály- építmény „támaszkodik", pedig alkalmas felület a világítótestek elhelyezésére.

A belső tér kialakítása szándékosan nagyon egyszerű. A falak, födémek az előző elvnek megfelelően homogén felülettel jelennek meg. Háromszoros, rétegenként felcsiszolt kültéri glettanyagú felülete halvány drappos-szürkés kicsit márványra emlékeztető simaságú felület. Padlózata Ragasztott svédpadló, vagy hajópadló, a legegyszerűbb rakási mód szerint.

Bútoraira két dolog jellemző. A fix bútorok (oltár, padok, stallum) nehézkesebb, „durvábban összerótt", a bejárati fal világával rokonítható elemek, míg a mobíliák (székek, felolvasó állvány) finomabbak, „megmunkáltabbak", akár személyesebbek is lehetnek. Ebbe az elképzelésbe az is belefér, hogy a padok esetleg a régi kápolnából kerülnek át és nem új építésűek. 

Képzőművészeti alkotásokat - a bejárati falra helyezett kereszt és az előtéri Kalazanci szobor, vagy kép kivételével - kápolna terében nem helyeznék el.

Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter
14/20
Kalazantinum kápolna, 2004 - Terv: Fejérdy Péter

A tér puritánsága a szerzetesi lét elementaritásának igényével függ bennem össze. A viszonylagosan átrendezhető tér a hagyományos liturgia mellett, a szűk közösség sajátos együttléteinek is keretet tud adni. Ezért a világítás sem kíván egyértelmű térszakaszokat megkülönböztetni, inkább homogenitásra törekszik.

Az alkalmazott szerkezetekben törekedtem a könnyű megvalósíthatóságra. A bejárati falszakaszt, hogy a rámpa elég széles lehessen, részlegesen el kell bontani. Az új fal is réteges felépítésű, mint a korábbi volt, de itt a bejárati szakaszon a falazóelemekre kívülről hangszigetelő réteg kerül, amelyet deszkaburkolat fed. A folyosó egyéb szakaszain a korábbival megegyező rétegek épülnek.

A kis betekintőnyíláshoz tartozóan egy nagyobb nyitható elem van kialakítva, amelyen keresztül a berendezési tárgyak a térbe bejuttathatóak.

A födémmagasítást az erre a célra kifejlesztett „dermesztett", vagy másnéven gipszbetonos technológia alkalmazásával képzelem. Ennek előnyei a könnyű „házilagos" anyagmozgatás, könnyű szerkezet, könnyű, gyors és fajlagosan olcsó építés. A vastag falpillérek kiegészítését, építését is elképzelhetőnek tartom ezzel a technológiával, vagy esetleg más könnyű falazóelemmel.

Fejérdy Péter  

 

 

 

Szerk: Somogyi Krisztina                                                                                                      

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk