Kamarai jogosultsági vizsga: langyos a sör... de nekünk így is jó?

Aki 2005 előtt lett kamarai tag, az gyárilag betéve tudja a jogosultsági vizsgán előírt jogszabályokat? Hogyan várható el egy-két éven keresztül éhbéren foglalkoztatott, jogosultsággal nem rendelkező fiatal diplomástól, hogy 79.000 forintot fizessen az áhított kamarai számért?

Aki 2005 előtt lett kamarai tag, az gyárilag betéve tudja a jogosultsági vizsgán előírt jogszabályokat? Hogyan várható el egy-két éven keresztül éhbéren foglalkoztatott, jogosultsággal nem rendelkező fiatal diplomástól, hogy 79.000 forintot fizessen az áhított kamarai számért? Miért van a lexikon, a jogi CD meg az Internet, egyáltalán minek a kamara jogsegély-szolgálata? Egy tájépítész vajon mikor találkozik ezen kérdéseknek akár csak a töredékével is? Húzzuk le a 20. bőrt a jövő építészeiről, belsőépítészeiről, tájépítészeiről, hogy a kamarának nagyobb legyen a tekintélye? Akikben szintén felmerültek ezek a kérdések, azoknak ajánlom ezt az írást. És azoknak is, akikben nem...

Első benyomások
Elkezdődött. Október 18-ától élesben lehet-kell vizsgát tennie annak a pályakezdőnek vagy szakmáját ideiglenesen elhagyónak, aki nem volt olyan szerencsés, hogy 2005 januárjáig kamarai számot kérjen magának. Egyik, eddig gyerekneveléssel elfoglalt, a szakmába most visszatérő, tapasztalt tájépítész kolleganőm így ír erről: "Én beleestem ebbe a "jogosultsági vizsga ügybe". 2005. januárban kaptam tervezői jogosultságot azzal a kitétellel, hogy 1 éven belül vizsgát teszek. Eljött az ideje... megkaptam a kb. 55-60 vizsgatételt, szerencsém van, mert a barátnőm ügyvéd, és a gyakornokai kigyűjtötték a jogszabályokat, kb. 1,5 kg súlyú papír... Voltam egy konzultáción, a vizsgáztatók bevallották, okt. 18-án fognak ilyet először csinálni... jobb lenne, ha nem halogatnám márciusig, most együtt könnyebb lenne kitalálni, hogyan kell vizsgázni. Vicc: aki nem idén kapott bejegyzést, annak nem kell vizsgát tenni, én is bánom, hogy 6 évig nem fizettem kamarai tagdíjat... Ergo aki 2005 előtt lett kamarai tag, az gyárilag betéve tudja a jogszabályokat... csak én érzem igazságtalannak????"

Utánanéztem. Egy ma a kamara soraiba aspiráló jelöltnek a mindenféle regisztrációs díjjal, bejegyzési kérelem díjjal (mi a különbség?), tagdíjjal és a jogosultsági vizsgadíjjal együtt 79.000 forintot kell fizetnie (és ekkor még mindig nem biztos, hogy meg is kapja a jogosultságot. Elébb le kell tennie a jogosultsági vizsgát: kísérletenként 33.000 forint). Ez mégis hogyan várható el egy két éven keresztül éhbéren foglalkoztatott, jogosultsággal nem rendelkező fiatal diplomástól?

Vizsgakérdések: a jó aspiráns két lábon járó jogi CD?
Kezembe kerültek a jogosultsági vizsgák kérdései. Ezt minden kamarai tagnak kötelező betanulni. (Nálunk, tájépítészeknél ez a kérdés úgy is felmerül, hogy egy tájépítész vajon mikor találkozik ezen kérdéseknek akár csak a töredékével is a praxisában?) Csak néhány kérdés a teljesség igénye nélkül az általános részből:

• Ismertesse az építési kivitelezés felelős résztvevőit és ezek kapcsolatát (építtető, műszaki ellenőr, kivitelező vállalkozó, felelős műszaki vezető, tervező, építésfelügyelet.
• Ismertesse az építmények kialakítását és használatát (üzemeltetését) érintő legfontosabb tűzvédelmi fogalmakat és foglalja össze a tűzvédelmi dokumentáció legfontosabb tartalmi elemeit.
• Mit takar az épületszerkezetek "kötelező alkalmassági ideje" kifejezés? Ez hogyan függ össze a szavatossági kötelezettséggel?

De hogy nem csak az általános részből, hanem az állítólag szakmaspecifikus (táj- és kertépítészek számára kidolgozott) részből is idézzek:

• Ismertesse a szerzői jogi törvény legfontosabb előírásait.
• Mi a tervpályázat? Hogyan kapcsolódik a tervpályázat a közbeszerzési eljáráshoz?
• Ismertesse a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Szabályzatának legfontosabb előírásait.
• Ismertesse a tervezői díjszabást érintő legfontosabb előírásokat.

(Megjegyzendő, hogy én egyszer megnéztem ezt a díjszámítási szabályzatot, és a hajam égnek állt a sokismeretlenes egyenlettől. Másrészt, ha ez alapján kérném a tervezői díjamat, akkor a megbízó röhögőgörcsöt kapna).

Hosszan sorolhatnám tovább, de inkább felteszem a kérdést: tényleg van értelme drága pénzen ebből vizsgáztatni minden új kérvényezőt? (Persze a kamarának pénzügyi értelemben, esetleg presztízs okokból lehet hogy van, azt elismerem.) De mondjuk a kamarai tagságnak nem lenne jobb a konferencia-részvételért, tervpályázati részvételért pontot adó, folyamatos tanulásra késztető, szakmai színvonalat emelő angolszász rendszer?

Angolosan elegáns és puritán módon egyszerű
Korábban (még mielőtt az egész jogosultsági vizsgát elfogadta volna a kamara) én a vezetőségnek írt levelemben elkezdtem azt pedzegetni, hogy sokkal értelmesebb lenne a "jogi telefonkönyv" biflázásánál, ha a következő kreditrendszer lépne életbe (ez Angliában jól működik): a kamarai tagok mindegyikének igazolnia kell, hogy évente 1 db szakmai konferencián részt vettek.

Ez az angol rendszer úgy is átültethető lett volna a magyar körülmények közé, hogy mondjuk 5 év alatt igazolni kell 5 konferencián való részvételt (többletpontot jelent, ha valaki előadó), vagy pontot kap, aki tervpályázaton vesz részt, esetleg többletpontot kap, aki valamely felsőoktatási intézményben (az ott dolgozókon kívül) tart előadást. Pályakezdők esetében fokozottan súlyozott lehet a tervpályázati részvétel (ezen vezető tervező segítségével ők is részt vehetnek). Ez a rendszer nem a megalázást, pénzkicsalogatást, értelmetlen, évente változó jogszabály- és szabvány biflázást (minek akkor a lexikon, a jogi CD meg az Internet, egyáltalán minek a kamara jogsegély szolgálata?) szolgálta volna, hanem azt, hogy a kamarai tagok egymás közti kapcsolatrendszere elmélyüljön, az egymástól való tanulás lehetősége intézményesüljön, az élethosszig tartó tanulásra legyen egy külső késztetés. Mellesleg szerintem a jogosultsági vizsgát előíró jogszabály is abból a kormányzati megfontolásból született, ami a Bolognai-folyamat és az EU Long-Life Learning elképzelése mögött rejtezik.

Kopaszok! Motorosfóka!
Én speciel szívesebben fizetek egy konferencia-részvételért 30 ezret (vannak egyébként szép számmal ingyenes konferenciák is), semmint azért, hogy megtanuljam végre, milyen bizottságok működnek a kamarán belül, és azoknak mi az alapszabályuk. Pláne, ha az a konferencia tele van értelmes előadókkal, és lehet ott újdonságokról és napi problémákról hallani. Itt két ideológia csap össze: az egyik a skolasztikus hagyományokat erőlteti, a másik meg az életszagot és a gyakorlatiasságot fejlesztené. A magyar társadalom példának okáért úton-útfélen büszkélkedik a skolasztikus hagyományokon nevelt Nobel-díjasaival, csak azt felejti el rendre, hogy ezek az emberek egy gyakorlatias nyugati rendszerbe átkerülve lettek képesek kamatoztatni a lexikális alapjaikat, és ott (nem pedig itthon) tették le azt a garast az asztalra, ami utóbb Nobel-díjat ért.

Talán érthető a fenti hasonlatból, hogy az ember agya főként arra jó, hogy tudja, melyik lexikont kell leemelni, ha meg akar részletesen vizsgálni valamit. A mostani kamarai vizsgarendszer meg arra jó, hogy terrorizálja a friss diplomásokat (még egyszer, de talán nem utoljára), míg a már meglévő kamarai tagság tájékozottságát és szakmagyakorlását nem viszi előbbre. Vagyis húzzuk le a 20. bőrt a jövő építészeiről, belsőépítészeiről, tájépítészeiről, hogy a kamarának nagyobb legyen a tekintélye. Ez mondjuk engem kicsit az "emberarcú" katonaság kopaszavató attitűdjére, vagy a gólya-avatás durvább verzióira emlékeztet. Felvetésemre a következők voltak a szakmán belül és a kívül (de a kamarán belül) a vélemények:

1. Ej, ráérünk arra még.
2. Minek ez a cirkusz, úgyse lesz az egészből semmi.
3. Bárki le tud vizsgázni, aki akar, ez a szakmai minimum.
4. Van benne valami, de már késő.
5. A jogszabályok ismerete fontos dolog és kikerülhetetlen.
6. Ez a már meglévő kamarai tagságot úgysem érinti, aki meg újonnan jelentkezik, az hadd edződjön.
7. Néma csönd...

Meggyőződésem, hogy mindenkinek olyan kamarája van, amilyet megérdemel. Az angoloknak olyan, nekünk meg ilyen jutott. Zorán óta viszont tudjuk: "Langyos a sör... de nekünk így is jó".

Bardóczi Sándor
okl. tájépítész mérnök
K1 vezető tervező