Készítsünk IVS-t!

Beszámoló a MUT Műhely és a gazdasági minisztérium közös konferenciájáról, amely az IVS-ek megváltozott tartalmi követelményeit, és a fejlesztések szervezeti hátterét boncolgatta. Bardóczi Sándor írása.

A MUT Műhely és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szervezésében 2009 március 3-án megtartott egész napos konferencia egyik legfőbb információja az volt, hogy a korábban, 2007 októberében az Önkormányzati Minisztérium (ÖTM) által kiadott városrehabilitációs kézikönyvet – ami az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) és az Akcióterületi Terv (ATT) műfaját bevezette a városfejlesztési gyakorlatba – az NFGM átdolgozta. Az átdolgozott kiadás Városfejlesztési kézikönyv címmel 2009 január vége óta elérhető a minisztériumi honlapról.

A kézikönyv második kiadásának pozitívumaként említhető, hogy az IVS-sel szemben támasztott követelmények kicsit egyszerűsödtek és egyértelműbbek lettek. A kézikönyv a követelményrendszer tekintetében tovább differenciál megyei jogú városok, kisebb települések és elmaradott térségek tekintetében is. Az új kézikönyv IVS-re vonatkozó tematikai felépítése logikusabb, és a tartalmi követelményt tekintve pedig egyértelműen informatívabb lett.

A konferencia a városfejlesztés szervezeti hátterének kibeszélésére helyezte a fő hangsúlyt, ennek apropóját pedig az adta, hogy nemrégiben értesítették azokat az önkormányzatokat, melyek az első IVS-t (is) számon kérő ROP (regionális operatív program) források kétfordulós pályázatának első fordulóján sikeresen túljutottak. Azaz most szembesülnek azzal, hogy immár elodázhatatlan valamilyen projektmenedzsment felállítása a részükről. Aczél Gábor, a MUT elnöke szerint a városfejlesztésben a jó modellek azok, ahol a profitábilis és a non-profitábilis tevékenységeket össze lehet kapcsolni, az egyik hasznaiból lehet fedezni a másik kiadási oldalát. Ennek menedzselését pedig igazán hatékonyan egy, a város által létrehozott, abban többségi tulajdonosi jogokat gyakorló, professzionális városfejlesztő projektmenedzsment társaság (városfejlesztő társaság) tudja elvégezni, mert az önkormányzatoknak erre nincs megfelelő emberi erőforrása. Az új kézikönyv részletes modelleket ír le a városfejlesztő társaságok létrehozásához.

A konferencián két ilyen társaság, a SEMIX és a RÉV8 részletekig menő bemutatásával, elemzésével, a különbözőségeik kihangsúlyozásával, nem ritkán a működés kritikusabb hangvételű megközelítésével is szembesülhetett a közönség. A két működő fejlesztő társaság budapesti példáját ugyanakkor jól ellenpontozza a VI. és a VII. kerületben kriminalisztikai fordulatot vett eseménysorozat is. (Avagy ez történik, ha a politikai irányítás nem mond le bizonyos döntési kompetenciákról és az ingatlangazdálkodásban az átláthatatlanság a legfőbb jellemző?) A városfejlesztési társaság alapítása nagyon kényes kérdés tehát, amin állhat vagy bukhat nem csak egy-egy önkormányzati fejlesztési ív, hanem a helyi politikai hitelesség és nem utolsó sorban a hatékonyság is.

A konferencia a Józsefváros akcióterületeinek bejárásával zárult, ahol a résztvevők tájékozódhattak olyan eredményekről a szociális és funkcióbővítő rehabilitáció kapcsán, mint például a konferencia helyszínéül is szolgáló kesztyűgyár, mint közösségi ház fejlesztése, a Mátyás téri közösségi tértervezés, Dankó utcai belső udvar rehabilitáció, Palotanegyed rehabilitáció, szociális lakásépítési program a Práter utcában, Corvin-Szigony projekt.

Minderről részletesebben, a konferencia előadásanyagának letöltésével a MUT honlapján lehet olvasni.