Épületek/Lakóépület

Kétlakásos ház a felső-gödi Duna-parton

1/23

?>
?>
légifotó a környékről - piros pöttyel jelölve a ház helye
?>
felvétel dél felől, a Duna-gátról, mely egyben kerékpárút
?>
földszint alaprajza
?>
tetőtér alaprajza
?>
metszet a nyaraló galériás terén és a pergolán át
?>
látvány a dél felé elterülő mezőről
?>
az épület észak-nyugati sarka ..... és a kutya
?>
a dél-keleti sarok
?>
felvétel a gátról
?>
előtérben a pergola (nő a vadszőlő!)
?>
pergola, árnyék, ház....
?>
éjszakai felvétel a pergola-terasz alól
?>
a sarok éjszaka
?>
"nem stimmelnek az ablakszemöldökök, mérnök úr"
?>
anyagtalálkozások
?>
a pergola-építmény alulnézeti fotója
?>
látvány a lakás emeleti hálószobájából
?>
a pergola 3d-s részlete
?>
a nyaraló galériás belső tere
?>
a galériáról fotózott lépcső-polc-korlát rétegek
?>
bútorként formált kétszintes épített polcfal a lépcső mellett
?>
1/23

Kétlakásos ház a felső-gödi Duna-parton
Épületek/Lakóépület

Kétlakásos ház a felső-gödi Duna-parton

2006.08.21. 11:22

Projektinfó

Földrajzi hely:
Göd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szabó Levente

Letölthető dokumentumok:

Építész: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.)

A felső-gödi árvízvédelmi gát melletti saroktelek – rajta egy kicsi, többször toldott üdülőépülettel – évtizedek óta megbízóim birtokában volt. A feladatot egy nagyobb lakás- és egy kisebb nyaralóegység tervezése jelentette ugyanazon telekre, új épületben. A beépítés U-alakú formálása megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, hogy a jó tájolás és a kilátás a telek utcai sarka felőli megnyitást indokolt, ugyanakkor az udvar kellő intimitása, vagy a sarok-probléma építészeti kezelése is megoldandó volt.

Az L-alakú tömör épülettömeg ezért egy olyan, a Dunával és a töltéssel párhuzamos kétszintes pergola-terasszal egészült ki, mely – idővel vadszőlővel befutva – kellően tudja zárni az így kialakuló, déli tájolású udvart, ahová a lakások fő helyiségei néznek. Az udvart gyakorlatilag „kibéleli" az a nyitott-fedett faszerkezetű épületsáv, mely hol tornác, hol pergola, hol pedig csupán a tetőhajlást kísérő párkány.

Az anyagok használata szándékoltan nyers és puritán: deszkazsaluzatos beton lábazat, ferde szögben dörzsölt fehér kőporos vakolat, fa nyílászárók, külső és belső fa épületszerkezetek, nyersen maradó préselt faforgácslemez-burkolatok, feszített sodronyos korlátok és titáncink lemezfedés.

Sz. L.


„A kiindulópontot (…) az illeszkedés keresése jelentette: a hely és a telek karakterének, fekvésének figyelembe vételétől a megbízók igényeinek tekintetbe vételén, a velük való folyamatos kommunikáción át az építészeti kapcsolódásokig, hogy aztán mindezeket a tervezési és a kivitelezési folyamatban autonóm módon átdolgozza, egyedi módon válaszolja meg. (…) A Duna felőli oldal lezárása (…) egy olyan, léptékében az épület tömegét kompozicionálisan folytató pergola, amely a rá felfuttatott növényzet révén a Duna felé majdan zöld falat képez, és filterként működik.

A pergola tehát egyrészt zár, és fizikai, de talán méginkább pszichikai szempontból intim teret, öblöt hoz létre. Másrészt helyet ad a lakásból nyíló földszinti terasznak, illetve emeleti erkélynek, melyek átmenetet képeznek a külső és a belső terek között. Végül a táj, illetve a Duna felől a fogadó "kapu", "stég" vagy "kilátó" szimbolikus szerepét tölti be, amely táji jelként, annak tágasságára reagálva messziről mutatja a beépített rész kezdetét. A zárásnak és nyitásnak ez a nagyvonalú szimbolikus gesztusa számomra egyfajta Bán Ferenc-hommage."
(Kerékgyártó Béla: A mestermunka, in: Alaprajz 2006/4)

„(…) az épület által közrezárt teret U-alakúvá formáló kettős fapillérsor nem tisztán funkcionális. Bár intim, védett belső udvart teremt, s a magas Duna-gáton közlekedő biciklisek kíváncsi pillantásai és a tűző nyári nap ellen is véd, valójában inkább a ház kompozíciójának egyfajta záróelemeként jelenik meg. A kis erkélyt hordozó nyúlánk gerendák sora levágott hegyű éket formáz: a háztól távolodva a támaszok fesztávolsága egyre csökken – a pillérek egyre gyorsabban „szaladnak" a végpont felé. Ez a könnyed, de élesen a térbe hasító „kolonnád" a ház egyszerű, kézenfekvő megoldásaival szemben dinamikus, feszült, szinte szélsebesen égretörő látványt nyújt. (…) Úgy is lehet fogalmazni, hogy egy tiszta formai gesztus, absztrakt formajáték; bátran, öntudatosan felvállalt építészeti kísérlet."
(Haba Péter: Rejtett gondolat, in: Átrium 2006/4)

„Ne bohóckodj, Papa!"
(Szabó Soma, két és féléves)


 

Felső-Göd, kétlakásos ház

Építész: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.)

Tervezés ideje: 2003-2005
Építés ideje: 2004-2006

Statikus tervező: Hegedűs Péter (Hegedűs és Mizere Statikus Iroda Kft.)
Gépész tervező: Györky Attila (Tilarea Bt.)
Elektromos tervező: Sápi József (Orfireusz Kft.)

Generálkivitelező: Simon Zoltán (SI-FER 2000 Kft.)
Épületasztalos- és ácsmunkák: Horváth Béla
Lakatos szerkezetek: Stampel Ferenc

Fotók: Bujnovszky Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk