építészet : környezet : innováció

Kétlakásos ház a felső-gödi Duna-parton

Építész: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.)
A felső-gödi árvízvédelmi gát melletti saroktelek – rajta egy kicsi, többször toldott üdülőépülettel – évtizedek óta megbízóim birtokában volt. A feladatot egy nagyobb lakás- és egy kisebb nyaralóegység tervezése jelentette ugyanazon telekre, új épületben. A beépítés U-alakú formálása megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, hogy a jó tájolás és a kilátás a telek utcai sarka felőli megnyitást indokolt, ugyanakkor az udvar kellő intimitása, vagy a sarok-probléma építészeti kezelése is megoldandó volt.

Az L-alakú tömör épülettömeg ezért egy olyan, a Dunával és a töltéssel párhuzamos kétszintes pergola-terasszal egészült ki, mely – idővel vadszőlővel befutva – kellően tudja zárni az így kialakuló, déli tájolású udvart, ahová a lakások fő helyiségei néznek. Az udvart gyakorlatilag „kibéleli” az a nyitott-fedett faszerkezetű épületsáv, mely hol tornác, hol pergola, hol pedig csupán a tetőhajlást kísérő párkány.

Az anyagok használata szándékoltan nyers és puritán: deszkazsaluzatos beton lábazat, ferde szögben dörzsölt fehér kőporos vakolat, fa nyílászárók, külső és belső fa épületszerkezetek, nyersen maradó préselt faforgácslemez-burkolatok, feszített sodronyos korlátok és titáncink lemezfedés.

Sz. L.


„A kiindulópontot (…) az illeszkedés keresése jelentette: a hely és a telek karakterének, fekvésének figyelembe vételétől a megbízók igényeinek tekintetbe vételén, a velük való folyamatos kommunikáción át az építészeti kapcsolódásokig, hogy aztán mindezeket a tervezési és a kivitelezési folyamatban autonóm módon átdolgozza, egyedi módon válaszolja meg. (…) A Duna felőli oldal lezárása (…) egy olyan, léptékében az épület tömegét kompozicionálisan folytató pergola, amely a rá felfuttatott növényzet révén a Duna felé majdan zöld falat képez, és filterként működik.

A pergola tehát egyrészt zár, és fizikai, de talán méginkább pszichikai szempontból intim teret, öblöt hoz létre. Másrészt helyet ad a lakásból nyíló földszinti terasznak, illetve emeleti erkélynek, melyek átmenetet képeznek a külső és a belső terek között. Végül a táj, illetve a Duna felől a fogadó "kapu", "stég" vagy "kilátó" szimbolikus szerepét tölti be, amely táji jelként, annak tágasságára reagálva messziről mutatja a beépített rész kezdetét. A zárásnak és nyitásnak ez a nagyvonalú szimbolikus gesztusa számomra egyfajta Bán Ferenc-hommage.”
(Kerékgyártó Béla: A mestermunka, in: Alaprajz 2006/4)

„(…) az épület által közrezárt teret U-alakúvá formáló kettős fapillérsor nem tisztán funkcionális. Bár intim, védett belső udvart teremt, s a magas Duna-gáton közlekedő biciklisek kíváncsi pillantásai és a tűző nyári nap ellen is véd, valójában inkább a ház kompozíciójának egyfajta záróelemeként jelenik meg. A kis erkélyt hordozó nyúlánk gerendák sora levágott hegyű éket formáz: a háztól távolodva a támaszok fesztávolsága egyre csökken – a pillérek egyre gyorsabban „szaladnak” a végpont felé. Ez a könnyed, de élesen a térbe hasító „kolonnád” a ház egyszerű, kézenfekvő megoldásaival szemben dinamikus, feszült, szinte szélsebesen égretörő látványt nyújt. (…) Úgy is lehet fogalmazni, hogy egy tiszta formai gesztus, absztrakt formajáték; bátran, öntudatosan felvállalt építészeti kísérlet.”
(Haba Péter: Rejtett gondolat, in: Átrium 2006/4)

„Ne bohóckodj, Papa!”
(Szabó Soma, két és féléves)


látvány a dél felé elterülő mezőről
előtérben a pergola (nő a vadszőlő!)
a nyaraló galériás belső tere
bútorként formált kétszintes épített polcfal a lépcső mellett
 

Felső-Göd, kétlakásos ház

Építész: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.)

Tervezés ideje: 2003-2005
Építés ideje: 2004-2006

Statikus tervező: Hegedűs Péter (Hegedűs és Mizere Statikus Iroda Kft.)
Gépész tervező: Györky Attila (Tilarea Bt.)
Elektromos tervező: Sápi József (Orfireusz Kft.)

Generálkivitelező: Simon Zoltán (SI-FER 2000 Kft.)
Épületasztalos- és ácsmunkák: Horváth Béla
Lakatos szerkezetek: Stampel Ferenc

Fotók: Bujnovszky Tamás

vélemény írásához jelentkezzen be »