építészet : környezet : innováció

Király! - de nem nyert

"A Király fürdő régóta várja azt, hogy Hamupipőkéből szépséges királykisasszony legyen". A fürdő történetét alaposan és alázatosan kutatva, tervében az örökséget megőrizve, új kortárs építészeti elemmel kiegészítve készítette el a Budapesti Műhely tervjavaslatát. A pályázaton nem értek el helyezést.

A Király fürdő régóta várja azt, hogy Hamupipőkéből szépséges királykisasszony legyen. Minden adottsága megvan ehhez, sőt több is, mint amiről a pályázati kiírás tud. Természetesen új, alapos régészeti kutatás nélkül nehéz magalapozott állításokat tételezni, de nem lehetetlen. A török fürdőknek ugyanis archetípikus alaprajzi rendszere van – e miatt is kissé értetlenül állunk Pfannl Egon és dr. Borsos Béla végkövetkeztetései előtt. A kiíráshoz is csatolt periodizáció – amit L. Tomek Ágnes 2011-es történeti-kutatási dokumentációja is kritika nélkül átvesz, nem tűnik minden tekintetben pontosnak. A Fannl-féle helyreállítás kiemel két falmetszetet és a kisudvar padlójában az egyiknek kis folytatását is jelzi. A kiíráshoz csatolt - a korábbiaknál pontosabb - felmérési terv, a periodizációs alaprajzhoz képest az udvari barokk épület kisudvari falában megmutatott falkeresztmetszet mögött már vastag falat ábrázol. A barokk-klasszicista főépület udvari főfalában is megjelenik egy elmetszett főfal, annak mindkét oldalán. Ráadásul itt a falvastagság is megváltozik, ami a csatolt felmérési terven sincs ábrázolva.


Történeti áttekintés, római kor - építész: Budapesti Műhely

Tervezett tömegvázlat - építész: Budapesti Műhely

 

Először is a két faldarab egy fal két része – ez jól kivehető a felmérési tervből. Az építéstörténetből indirekt módon az következik, hogy ez csak török kori fal lehet. Egy körzőmozdulattal ellenőrizhető, hogy ez a fal milyen viszonyban áll a többi, deklaráltan török fallal: egy nagy, négyzet alakú helyiség déli fala ez, nem más, mint a török fürdő legnagyobb helyiségének, az előtérnek a végfala. Ha sorra vesszük a helyiség négy falát, az alábbiakat állapíthatjuk meg:

  • Északi fal – megegyezik a teknőboltozatos két tér déli falával. Akár teljes magasságában is megmaradhatott. Falkutatás adhat választ a kérdésre.
  • Keleti fal – a fürdő fala megegyezik az utcai épület udvari falával. A földszinti falugrás a Schmidt-féle emeltráépítésen már hiányzik, azaz a török fal maximum egy épületszint magas lehet. Falkutatás szükséges!
  • Déli fal – erről esett szó korábban: a fal jókora része hiányzik a barokk udvarkialakítás következtében, de a barokk épületek megőrizték a fal kb. 1/3-át. Az építéskori padló és terepszint beállítása (terepsüllyesztés) további falrészek előkerülését is jelentheti.
  • Nyugati fal – teljes hosszában megmaradhatott. Az épségi fok csak roncsolásos vizsgálattal tisztázható.


Tervezett tömegvázlat - építész: Budapesti Műhely

 

Mindebből az következik, hogy Magyarország egyetlen olyan működő török fürdője alakítható ki itt, amelynek minden helyisége hitelesen megidézhető. Ez fantasztikus lehetőség! A fürdő történeti kincseskamrája azonban még ennél is gazdagabb! Kaba Melinda 1958-as feltárása megtalálta a kb. 6m széles római utat, a Dunához levezető mellékút leágazásával együtt a gyógyudvarban. A mintegy 60 cm mélységben lévő út bemutatása újabb réteggel bővítheti a fürdőegyüttest. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a T alakú római út jelenlétét az ingatlanon! Emiatt gyakorlatilag kizárható a 25m-es medence elhelyezése. Az egyes műemléki értékcsoportok kiindulási értékelése:

  • A török fürdő – a barokk tetőzet lebontása után „törökös” architektúra létesült, azonban a lejtések nem követik a korabeli megoldásokat. A nagy kupola szélén futó vakolatlan, emeleti déli fal félreérthetően „török” próbál lenni, miközben barokk kori. A magánfürdők ablakai minden alapot nélkülöznek. A két teknőboltozatos tér emeletráépítése megmaradt, és így elfedi a török kupolarendszer egyharmadát. Mint láttuk az előtér még nevében sem manifesztálódott.
  • Barokk-klasszicista főépület – az 1956-58-as rekonstrukció, miközben helyreállított alapvető elemeket (pl. az emeleti ablakok, a földszinti homlokzati architektúra), sosemvolt elemeket is eredményezett: pl. a két végfal ablakai, kontyolásai és esztétikai kiegészítése vízcsendesítővel, párkányokkal, az emeleti ablakok keretelése, vagy az udvari loggia beépítése.
  • A klasszicista gyógyudvar – a szépséges udvar alig tekinthető hiteles műemléknek, hiszen Fannl akarva-akaratlanul teljesen átépítette, pl. átosztotta az oszlopsorokat, kontyolást kapott a török fürdőre kifutó magastető. Az udvar karaktere azonban szerencsére megmaradt. Az átalakítások során így kevésbé kell az anyagában megőrzést képviselni.
  • Gazdasági épületrész – noha több, mint 100 éves volt, Fannl teljesen átépítette. A legnagyobb értéke az 1958-as évszámot viselő kődísze. Lebonthatónak tekintjük.

Alaprajzi rendszer - épületkincs alapú funkcióelhelyezés

Teljesen egyetértünk a kiíróval abban, hogy az épület mai főbejárata nincs megfelelő helyen. A javasolt új bejárat városszerkezetileg jó helyen lenne, azonban az épületstruktúra szempontjából előnytelen, hogy az öltözők ettől csak igen messze helyezhetők el. Az általunk javasolt új főbejárat szintén a Ganz utcáról nyílik, de fent, a hajdani utcatorkolatnál hoznánk létre egy kortárs építészeti elemet, mely egyben a befejezetlen Fő utcai épületrészt is a maga módján szimmetrikussá tenné. Az új épületbe kerül a pénztár az értékmegőrző és az akadálymentes felvonó is, hogy ne kelljen a műemléket ezzel megterhelni. A végfalon át lehet bejutni a régi főépületbe. A földszinten múzeum, cukrászda, kölcsönző, emléktárgy bolt létesül, az emeleten pedig kényelmes öltözők lesznek. Az épület tetőterét ablaknyitás nélkül alakítjuk át fitneszteremmé. Itt marad még hely további funkciókra is.


Földszinti alaprajz - építész: Budapesti Műhely

Metszetek - építész: Budapesti Műhely

 

A török fürdő

Hamisítatlan törökfürdő-élményt kívánunk biztosítani az ide belépőknek. A fürdőépület sarkánál lépünk be egy barokk boltozatos épületrészbe, ahol vizes csoport létesül. Innen a teljes élmény érdekében ki kell menni a nyitott udvarra mindenkinek, télen is. Nyáron az udvar török kávézó lesz, hidegben egy padlófűtéses-légfüggönnyel termperált sarokpontra lépünk ki, és egyből beléphetünk a török fürdő előterébe, az öltözőterembe (camekan). Ez a hajdan négyzetes, nagy belmagasságú tér, melynek tetőformája a legelső értelmezhető ábrázolást követően nyeregtető: kétrétegű acél/üveg szerkezetből készítenénk el, a pihenés tere. A perem menti, szőnyegekkel leterített dobogókra lehet lepakolni, itt lehet pihenni a fürdőzés előtt/után is.

A tér ma sokkal összetettebb képet mutat: beleépült egy barokk ház, melynek boltozatait üveggyönggyel töltjük fel. Az 1905-ben készült szép vaslépcsőn lehet majd felmenni a hajdani ház tetejére (ma ez galéria lesz), ahol heverni lehet, vagy akár meg lehet merítkezni az üveggyöngyben. A hajdani tér közepén szökőkút állt – most egy kortárs vízjáték kerülne a helyére. A fürdőzés első állomása az átmeneti tér (sogokluk). Itt van néhány kurna, amiből melegvizet lehet magunkra locsolni tas nevű tálkákkal. Ebből nyílik a legkisebb helyiség, a latrina. Ide orient wc-ket terveztünk. A török fürdőkből minden elfolyó víz a latrinába jutott, majd innen ki a Dunába. Ezt a csatornát láthatjuk egy metszeten (Juvigny, 1686). Az átmeneti térből léphetünk be a nagy fürdőterembe (kaplidzsa). Középen a 36 fokos vízű nagy medence áll, körben kurnákból folyik a melegvíz. A nem török kori medence és az ablakok megszűnnek a fürdőben. A középső magánfürdőben 26 fokos, a ÉK-i-ben 40 fokos dézsafürdő lesz. Az ÉNY-i kupola alatt török masszázs folyik majd.

A fürdő NY-i falába vágott barokk kapunyíláson át tudunk kijutni a klasszicista kerengőbe. Ennek 3 oldala a törökfürdő-zónához tartozik majd. Itt helyeztük el a program szerinti medencéket, szauna-, és gőzvilágot, gyógyászati részleget (tangentorok, iszapgyógyászat) és gondoskodtunk a köntöstárolásról is. A barokk kútháznál ivókutat helyeznénk el. Ebből a zónából jelenleg nem lehet kimenni a gyógyudvarba, de a műszaki lehetőséget természetesen megteremtettük.


A nagy török medence tere - építész: Budapesti Műhely

 

Wellness részleg

A lépcsőtől balra felvő kerengőfolyosóról nyílnak a wellness részleg helyiségei. Legelébb a pasa fürdő, majd egy orosz (kandallós) szauna következik, közvetlen kijárattal a római út szintjén kialakuló hűsülő-napozó udvarra. Itt kielégíthető lenne a kiírásban szereplő grillbár is. Az úszómedence mérete és elhelyezése alapkérdés volt számunkra. Természetesen 25 m-est szerettünk volna betervezni, de kiderült, hogy erre nincs hely. Alapelvünk volt az, hogy a római utat nem lehet elbontani. A föléépítés elképzelhető lett volna, de túlzottan ki kellett volna emelni az épületet.

Mindezt mérlegelve döntöttünk a 20m-es medencehossz mellett. Ezt is csak épületbontással lehet elhelyezni. Arra törekedtünk, hogy a jelentősen át-, és újraépített klasszicista nagyudvar meghatározó architektúrája, az oszlopsor és az a mögötti hosszfal változatlanul megmaradhasson. A 20x6m-es medence fölé shed tető került. Ez a megoldás egyenletes fényt biztosít. A nagy belmagasságú medencetérhez osztott szintű területrészek csatlakoznak – alul vizescsoport, szaunavilág (külön kis udvarból nyíló kerti medencés finn szaunával), fent pedig pihenőtér létesül. A nagy medence két oldalán is lesznek pihenőterek. A tér teljes felülete hengerelt mintázatot kap. Jó időben a római utca is pihenőkert lesz.

Budapesti Műhely

  

vélemény írásához jelentkezzen be »