építészet : környezet : innováció

Kísérletek helyett

Az egykori Úttörő Áruház területének adottságai és a beruházási program lényegében kizárta az ideális beépítési variációkat. A kulturált, helyenként meglepően részletgazdag formavilág ellenére az együttes nem nyert igazán erős karaktert. • Haba Péter a Kossuth Lajos utcai First Site Hotel & Business Complex-ről.

Nem könnyű feladat elfogultság nélkül szemlélni a pesti Belváros egyik legfrissebb épületét, az egykori Úttörő Áruház helyén álló hotelt és irodaházat magába foglaló együttest. Az elődök, a Kossuth Lajos utca 7. és 9., illetve a tömb túlsó oldalára néző házak, a Reáltanoda utca 8. és 10. már pusztán komplex építéstörténetük, több egymást követő korszak sajátos megoldásait és funkcionális rendszereit egybeolvasztó világuk révén is értéket jelentettek, szimbolikus jelentőségük pedig még ennél is jóval nagyobb volt. A '90-es években az épület Pest gyakran emlegetett szellemházai közé tartozott, melybe egyszer még házfoglalók is bevették magukat. A bontásról szóló újra és újra felröppenő hírekre válaszul a városvédők rendre tiltakoztak. Több mint egy évtizeden át egész sor beruházó tűnt fel a színen, majd vált kámforrá, még tervpályázat is volt, adták-vették a telkeket és terveket, míg végül az V. kerület 2005-ben bocsátotta ki az építési engedélyt Maczelka László és munkatársai (Materv Kft.) terveire, melyet a TerraConsult megbízásából készítettek a Schluchtmann-Engl és a Mérték Építészeti Stúdió Kft. koncepciótervei alapján.

 

Kossuth Lajos utcai homlokzat
Kossuth Lajos utcai homlokzat
Passzázs
 

 

Az Úttörő Áruház ügyének és a telkekre szemet vető beruházók projektjeinek presztizsét a sok szóbeszéd, az engedély nélküli bontások, jogviták (a Reáltanoda utca 8. védett homlokzatának hirtelen eltűnése), az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos vitatható döntések (amikor lehetőség lett volna az együttes egészének levédésére, nem tették; nem vették figyelembe a Kossuth Lajos utca képének fővárosi védettségét) sem erősítették. Az áruház magva a Kossuth Lajos utca 9. szám alatti, eredetileg Schmahl Henrik tervei szerint 1888-1890-ben emelt eklektikus ház volt, melyet már 1895 körül kereskedelmi célokra építettek át Holzer Simon számára. Később az intézmény kiterjeszkedett a szomszédos 7. számú ház földszintjére is (ez 1895-ben épült Weismess Marián tervei szerint).

A 20. század elején is folyt a bővítés az udvar átalakításával, befedésével. Nagykovácsi Milenkó vásárolta meg az áruházat 1935-ben, aki újabb átalakításokat eszközölt, s több környező házat is megvett és az együtteshez kapcsolt. Az utolsó nagyobb munkálatok 1950-ben zajlottak Forgó Gábor és Kaesz Gyula tervei nyomán. Az áruház jellegzetes homlokzata a magasbatörő, négyesosztású, ívekkel záródó üvegfallal minden budapesti számára a nagy várostengely (Szabadsajtó út – Kossuth Lajos utca – Rákóczki út) arculatának és történetének fontos részévé vált. Az új épületegyüttesnek mindehhez nincs túl sok köze, hacsak a telekformákból adódó hasonló beépítési struktúrát, a Reáltanoda utca 8. KÖH-utasításra visszaépített homlokzatát és az egykor az áruház díszéül szolgáló Kovács Margit-kutat nem tekintjük a múlthoz való kapcsolódásnak.

 

Kossuth Lajos utcai homlokzat
Passzázs
Passzázs
 

 

Bár a telek nyújtott arányai és a beruházási program – 178 szobás hotel és hatszintes bérirodaház a területen átvezető passzázzsal – lényegében kizárta az ideális beépítési variációkat, a tervezők láthatóan mindent elkövettek, hogy az alaprajzi rendszer a lehető legtágasabb tereket biztosítsa és áttekinthetővé tegye az együttest. Míg az északra néző (Kossuth Lajos utcai) oldalon egy nagyobb alapterületű, tízemeletes, átriumot körbeölelő épület, addig a déli (Reáltanoda utcai) részeken egy kisebb, zártabb, hatszintes tömb létesült – az előbbiben kapott helyet a szálloda, az utóbbiban az irodafunkció. A két egység nagyobb belső udvart fog közre, melynek nyugati oldala a szomszédos Szép utca 4. udvarára nyílik (egyelőre fallal elválasztva, de a tervek szerint később egybenyitják), keleti oldalán az épületeket összekötő oldalszárny fut. Az önmagában nem igazán jó arányú tér a szomszédos ház udvarával egybeolvadva tágassá, levegőssé válik.

 

 
Bérirodák a Reáltanoda utca felöl
Belső udvar
Belső udvar

 

A Kossuth Lajos utcai homlokzat közepén kapuzatszerűen bemélyedő előtérrel induló passzázs elhalad a szálloda igen keskeny, aknaszerű átriumát lefedő üvegtető alatt, majd az udvar után az irodaház bejárata (a visszaépített eklektikus homlokzat kapuzata) és a Reáltanoda utcai garázslejáró között végződik. A passzázs „nyitányához” viszonyítva ez a „végkifejlet” meglehetősen kisszerű, még akkor is, ha tudjuk, hogy egy mellékutcai kijáratnak nem kell a sugárúti bejárattal azonos rangúnak lennie, s hogy igazán nagyvonalú kialakításra itt egyszerűen nincs hely és lehetőség. A passzázs ettől függetlenül fontos elem a városi élet szempontjából, noha az ilyesfajta átjáróházak Budapesten mostanában ritkán töltik be a nekik szánt funkciót úgy, ahogy azt eredetileg eltervezték. Durvábban fogalmazva: halottak, konganak az ürességtől, vagy azért mert sikerült a tervezőnek észrevehetetlenné tennie, vagy mert a tulajdonos lezárta, esetleg szélesebb környezete taszítja az embereket. Félő, hogy ez utóbbi a First Site Hotel passzázsa esetében is okozhat nehézségeket: a zajos, poros, lepattant Kossuth Lajos utca nem csábít sétára, a járókelők jobbára csak végigsietnek rajta. Egy fecske nem csinál nyarat – egyetlen elszigetelt passzázs talán nem elég arra, hogy életet leheljen a környékbe; a várostengely egészének kell megújulnia, s merőben új szerepet nyernie a településszerkezet egészében.

A látogatót – az épület tizenegy szintnyi(!) magassága ellenére – a Kossuth Lajos utcai házak átlagos magasságához illeszkedő főhomlokzat fogadja: a hatodik emelettől fölfelé az egyes szintek – a szabályzatnak megfelelően – egyre jobban visszahúzódnak, mind több helyet adva a teraszoknak, tetőkerteknek. Ehhez képest az épület valódi magasságát megmutató udvari és átriumbeli homlokzatok a térarányok miatt is rendkívül magasnak tűnnek. A tervezők lépcsőzetes tömegformálást követték az irodaházon is: a két-, illetve háromemeletes homlokzatok fölött további négy (az utcáról láthatatlan) szint sorakozik. A valóságot az irodaház esetében is az udvar tárja fel.

 

Belső udvar
Belső udvar
Belső légudvar
 

 

A főhomlokzat alsó két szintjén grafitszürke osztóbordákkal tagolt üvegfalak húzódnak. A bemélyedő előtérbe állított finom arányú, világos oszlopok e sötét tónusú, fénylő háttér előtt különösen elegáns, visszafogott, mégis attraktív hatást keltenek. A homokszínű kővel burkolt felsőbb részek számára az alsó sötétebb zóna egyfajta lábazatként szolgál, s ekképp magasabb rangra is emeli azt. Ugyanakkor a „lábazat” kidolgozottsága, tiszta építészeti elemei és erős kontrasztjai révén önmagában is koherens egészet alkot, s így valójában nem válik alárendeltté. A klasszikus homlokzatosztási elvekre azonban nem csak ez a részlet emlékeztet, hanem a felső rész többrétegű tagolásrendje is. A homlokzat külső síkja az egyes szinteket elválasztó párkányokból és a függőleges ritmust adó lizénák hálójából áll. A középső síkot a lizénákhoz kapcsolódó, illetve az ablakok között megjelenő „másodlagos” lizénák alkotják, végül a belső felületbe mélyednek az ablakok. Mindez azonban alig néhány centiméteres rétegekben bontakozik ki – a homlokzat tagolása inkább rajzos hatású mint plasztikus – távolról nézve a látvány síkszerű; csak ahogy közeledünk, úgy kezdenek differenciálódni a részletek.

A homlokzaton egész sor történeti utalás jelenik meg: a tiszta, díszítetlen falsávok összetett, mégis nyugodt rendszere klasszicizáló jelleget ad az összképnek, a kettesével sorakozó nyílások ikerablakoknak, a finom üvegparapetek franciaerkélyeknek tűnnek. Ezek a stilizált történeti formák jelentik a közös nevezőt a két szomszédos épület, a Bellevue Pláza csillogó, bumfordi világa (tervező: Plájer János, Szabó Tamás János – Finta és Társai Építész Stúdió, 1998-99.) és a pesti eklektika fontos emléke, a Becker-ház (tervező: Kauser József, 1890-91.) között. A tervezők e jó arányú, részletgazdag, mégis homogén, összességében nagyon kulturált homlokzattal mindkettőhöz illeszkedni próbáltak, de e törekvésük közepette arra kevésbé koncentráltak, hogy igazán önálló, erős karakterű kompozíciót alkossanak. A látvány, önmagában szemlélve, nem ad igazán emlékezetes építészeti élményt, mégha a részletek finomsága figyelemre méltó is.

Az irodaház homlokzatát felerészben a rekonstrukció, felerészben a Kossuth Lajos utcai front egyszerűsített verziója alkotja. A látvány két különálló épületnek hat, semmi sem utal a homlokzat mögötti építészeti egységre – az építészek nem vállaltak olyan erősebb formai gesztusokat, melyek érzékeltetnék a belső rendszert. Itt egyértelművé válik, hogy a főhomlokzaton követett, finom, kompromisszumkész, de alapvetően bátortalan formálásmód nem alkalmas összetettebb esztétikai megoldásokra.

 

 
Belső
Belső lépcső
Mélygarázs

 

Az egész épületegyüttes talán legjobb részlete a passzázs és a mellette húzódó, üvegfallal lehatárolt szállodai lobbi természetes megvilágítása: az átrium üvegteteje mindkét teret fénnyel árasztja el. A lobbi domináns eleme az emeletre felvezető lépcső, mely – mivel az üvegfal mellett fut – a passzázs látványát is izgalmasabbá teszi. Az udvarban a főhomlokzat formái köszönnek vissza, az irodaház viszont teljes magasságában üvegfallal tárul fel. A tér karakterét ez a kontraszt adja meg, s teszi nyilvánvalóvá a funkcióváltást is. Ez az egyszerű, jól érthető megoldás az együttes tervezési elveinek tükörképe: fantázia helyett áttekinthetőség, építészeti izgalmak helyett szűkszavúság, elmélyült, filozófikus hang helyett könnyen befogadható összkép.

Haba Péter


First Site Hotel & Business Complex

1053 Budapest, V., Kossuth L. u. 7–9., Reáltanoda u. 8-10.

megrendelő: Terra Consult Gmbh. / Alexander Kaufmann, Sven Theodor Müller
koncepcióterv:
Schluchtmann-Engl / Werner Engl
Mérték Építészeti Stúdió Kft. / dr. Komjáthy Attila

építész tervező: Materv Kft. / Maczelka László
építész munkatársak: Balai Barnabás, Gaál Gábor, Lévai Magdolna, Tamás András
műemléki tervezők: Juhász István, Szakál Ferenc
statika: Hatolkay és Tsa. Kft. / Hatolkay Márta, Romits Gábor
gépészet: Kőrös Consult Kft. / Áy János, Vámos Zsolt
elektromosság: GSTR Kft. / Gáspár Péter
belsőépítészet: Hansen-Winkler / Hans Holger Hansen
generálkivitelezés: Arcadom Zrt. / Koósz Mátyás, Murányi József

vélemény írásához jelentkezzen be »