Közélet, hírek

Konferencia a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről - 1. rész

1/1

1/1

Konferencia a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről - 1. rész
Közélet, hírek

Konferencia a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről - 1. rész

2011.04.05. 09:37

Cikkinfó

Szerzők:
Kondor Katalin

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kévés György

Letölthető dokumentumok:

2011. március 9-én a Kévés Stúdió Galériában a Régi-Új Budapest koncepcióról szóló konferenciasorozat következő állomása a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről szólt. Sorozatunk első részében bevezetőként Kondor Katalin beszámolója olvasható Tarlós István Budapest helyzetét taglaló előadásairól, ezt követi Kévés György előadásának szerkesztett változata. 

Kondor Katalin összefoglalója
Budapest sorsa, jövője sokakat érdekel - ezt a közelmúltban két gazdaságpártoló társaság összejövetele is bizonyította. Ugyanis mind a Széll Kálmán, mind pedig a Baross Gábor Társaság estjére – alig egy hónap különbséggel – Tarlós Istvánt hívták meg és ő elfogadta a meghívást. Zsúfolt terem várta a főváros első emberét mindkét helyen. Kondor Katalin összefoglalója az eseményeken elhangzottakról.

A főpolgármester elmondta, amit már korábban is hallhattunk tőle: nem igaz, hogy Budapesten az elmúlt húsz esztendőben nem történt semmi, de az is tény, hogy a város adóssága 60% fölötti, forráshiányt és katasztrofális szerződéseket, valamint kötelezettségeket örököltek. A közvetlen banki adósságállomány 200 milliárd forint, (a költségvetés amúgy 500), ám ehhez jön még a fővárosi kezelésben lévő vállalatok adóssága. Ezen tények ismeretében a legelső, amit megtettek, a szerződéskötési gyakorlat megváltoztatása volt.

A példát, melyet a katasztrofális szerződéskötésre mondott főpolgármester úr, kicsit félve írom le, mert ezidáig semmilyen nyilvános fórumon nem hallottunk arról, miszerint a mostanság sok vitát kiváltott új francia metrókocsiknál negyven fékpróbából tíz alkalommal nem állt meg a kocsi. Ezek után persze nem lehet csodálkozni, hogy a szerelvényekre nincs vasúthatósági engedély, tehát nem állíthatók forgalomba. Hogy mindez miért maradt rejtve a nyilvánosság elől, rejtély. Ám azt végképp nem értem, hogy az új vezetőség miért nem él azzal a kommunikációs fogással, miszerint az őszinteség a legnagyobb fegyver.

Szólt arról is Tarlós István, hogy bár az átadás-átvétel eseményénél 57 milliárdos költségvetési hiányt kellett tudomásul venniük, de nagyon hamar kiderült, a hiány valójában 162 milliárd. Erről a sajtóban esett szó már bőven. Köszönhetően ennek az aprócska 100 milliárdnak, igen szigorú költségvetéssel számolhatunk, a hanyag gazdálkodást a színházak, közterületek, iskolák, és a fejlesztések bánják majd, no és a szociálpolitika.

Megtudhattuk, hogy Finta József vezetésével egy építész tanácsot kért fel a főpolgármester az operatív munkák és egy Budapest-koncepció kidolgozására. A tervek közt szerepel egy városüzemeltetési és közlekedési központ létrehozása, és az is elhangzott, hogy a városvezető nem ért egyet a kerületek túlhatalmával, hiszen számos bizonyíték tanúsítja, Budapesten huszonnégy felé forgácsolódnak a dolgok, s ez nem mehet tovább. A kerületi jogosítványokat tehát nyirbálni kell, a külön-külön készülő rendezési terveket egységesíteni szükséges, a parkolást, útfelújítást csak közösen lehet és érdemes megoldani, és így tovább. A BKV rendbetételét, a 4. metró első szakaszának befejezését, és a felszíni közlekedés fejlesztését halaszthatatlannak tartja Budapest első embere.

Ami a főváros épületeinek, arculatának sorsát illeti, azaz a jövőről szóló elképzeléseket, arról Finta József számolt be. Úgy vélekedett, Budapestet az Isten is arra teremtette, hogy fontos hely legyen, mert ma a világban csak a fontos helyek maradnak állva. Közép-Európa kulturális fővárosa lehetne az a szerep, amelyben ez a kiváló adottságú város megtalálhatná önmagát. Ám ezért dolgozni kellene. Az elmúlt húsz évben semmilyen álom, vízió nem született Budapestről, a fejlődés ad hoc jellegű volt, ideje fejlesztési stratégiát kidolgozni. Úgy éreztem, hogy a Régi-Új Budapest Koncepcióra gondol, amikor arról beszélt, sok ember mondja, legyen kicsi ez a város. De ezzel ő nem ért egyet, hiszen Barcelona, Madrid, stb. sem kicsi. (Kévés György megjegyzése: Sajnos Finta József kolléga elfelejti, hogy nagyságrendi különbség van a két ország, a 45 milliós Spanyolország és a 9,9 milliós Magyarország között. Az arány 4:1, tehát az eredeti kis Budapest nagyságrendje bőven megfelel az európai arányoknak is.) Bár a magyar tervezőirodák ellehetetlenültek, a tervezéshez, a stratégiakészítéshez hozzá kellene kezdeni. Ezt követően lényegében azokat a sürgős feladatokat sorolta fel, amelyek a Kévés iroda Régi-Új Budapest koncepciójában megtalálhatók, a Ferihegyre vezető út rendbetételétől kezdve a belváros, a Vár, a zöldterületek, a Duna szerepének kitalálásáig.

Mindezek után boldogan haza is mehettünk volna mindkét rendezvényről, csakhogy a feltett kérdésre kiderült, sem egy stratégiakészítő társaságot, sem pedig az általuk is jó elképzelésnek tartott Közmunka Tanácsot nincs módjuk felállítani. Hogy miért? Mert nincs rá pénz, ezért a kormánynak kellene megértenie, hogy fontos Budapest. Az elképzelések pontos, hiteles, részletes kidolgozásához már réges-régen hozzá kellett volna kezdeni. A budapestiek nagyon szeretnék tudni, milyen városban élnek egy év, öt év, tíz év múlva, és bár sokan megértik, hogy a kevésnél is kevesebb a pénzünk, de nem lehet mindenre ez a válasz. Hiszen attól még szeretnének – politikusi és szakemberi segítséggel – nagyot álmodni. Mert hadd legyek kissé fennkölt a beszámolóm végén, mi már általános iskolában megtanultuk: Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek.

Kondor Katalin

Kévés György: A Fővárosi Közmunkatanács felélesztése
2011. március 9-én a Kévés Stúdió Galériában tartott (Régi)-Új Budapest Koncepció konferenciasorozat következő része a Fővárosi Közmunkatanács történetéről és felélesztéséről szólt. Kévés György előadásának szerkesztett változata.

A szervezetet Magyarország egykori miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula alapította 1870-ben, amely azután 80 évig kiválóan működött. Fischer József, a kor kiváló építésze által vezetett FKT-t 1948-ban Vass Zoltán megszüntette. Ma ennek újjáélesztése a Főváros legfontosabb feladata. Az elmúlt 20 év multikat kiszolgáló katasztrofális városvezetésnek megszűntével sürgősen új Önkormányzati Törvényt kell megalkotni. A törvényben rögzíteni kell a mindenkori kerületi és központi polgármesterektől független, önálló szervezetnek, a Közmunkák Tanácsának a működését. E célból javaslom, tanulmányozzák FKT működéséről az akkori elnök, Rakovszky Iván előszavával 1930-ban kiadott könyvet, továbbá olvassák el Déry Attila Ybl-díjas építésznek az FKT-ről szóló írását. E két munka segítségével áttekinthetjük a magyar építészet 200 éves történetét és benne az FKT közel nyolcvan éves sikeres működését is, amelynek rövid állomásai távirati stílusban a következők.

Előzmények - Szépítő Bizottmány alakul és fél évszázadig működik (1808-1857)
A 19. század elején a fejlődő, önálló városok, Pest, Buda, Óbuda városfejlesztése érdekében József nádor 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot. A 19. század elején a Helytartótanács elfogadta Hild János építész Pest városrendezésére vonatkozó javaslatát. 1809-től Pollack Mihály építész volt a Bizottság építészeti tanácsadója. Hild János terve a mai Nagykörúton belüli területre vonatkozott és tartalmazta az országutakból kialakult sugárút-rendszert. A Bizottságot az 1848-as szabadságharc után, az osztrákok megszüntették, feladatait az Építő Bizottmány vette át.

Fővárosi Közmunkák Tanácsa - Indulás és zárás (1870-1948)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa független városrendezési hatóságot 30 millió forint névértékű kölcsön kötvénnyel alakította meg gróf Andrássy Gyula. A törvényt Deák Ferenc hathatós segítségével a Parlament jóváhagyta és ezzel elindult az új szervezet, amely óriási feladatot látott el az 1872-ben Budapest néven alakult Főváros városszerkezetének kialakításával, a Duna-hidak, jelentős középületek, ipari zónák, stb. megvalósításával.

1919-ben a Kommün alatt rövid időre megszüntetett FKT-t Trianon után a Horthy-Bethlen korszakban 1920-tól újra működött. Természetesen a már csonka Magyarországhoz képest aránytalanná vált, és gazdasági nehézségekkel küzdő főváros ügyeit intézte. A két világháború között az ország építés-irányítása az Iparügyi Miniszter alá rendelt egyetlen Államtitkárság vezette. Az akkori főváros ügyeit pedig – változatlanul a független – Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította tovább. A Trianon utáni gazdasági nehézségek mellett annak kísérőjelenségeként már megjelentek a mai óriási korrupciók csírái.

A II. világháború után, 1948-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsát a Rákosi Mátyás vezette Kommunista Párt megszüntette és ezzel új időszámítás kezdődött nemcsak a Főváros, de az egész ország életében is. A II. Világháborút követően 1948 után a romló helyzet ellenére is itthon maradt  csoportokat felszívta az új rendszer, a gyávákat és megalkuvókat beolvasztotta a centralizált, új Építésügyi Minisztériumba, az állami nagy tervezőirodák vezetésébe, a Fővárosi Tanácsba, az egyszemélyes vezetésű MÉSZ-be, az ÉT-be, a Kamarába stb. Az új párttag vezetők valósították meg 1949 után az akkori kommunista diktátumokat, elsőként a szocialista realista építészetet.

Az új kommunista hatalom politikai szavazatszerzési céllal a régi Budapestet 1950. január 1-vel 2 milliós Nagy-Budapestté puffasztotta. A kisvárosi, javarészben azonban szegényes elmaradott falusi jellegű települések, a fővároshoz történő csatolásával az ország méreteihez és a 10 milliós lélekszámához aránytalan (20%!) – 2 milliós vízfejű település konglomerátumává – alakították át a várost. A szovjet mintára létrehozott, fővárosi városfejlesztési és várospolitikai rendszer valójában 60 év után szervezetileg szinte változatlan formában ma is létezik, azzal az elhanyagolható kis különbséggel, hogy 1990 óta az egykori Tanácselnököt Polgármesternek nevezik.

Építészetünk korszakai (1949-2011)
1.) Szocialista, realista korszak (1949-1953 (56)
Az 1949-es fordulat éve után megszülető új időszak a szovjet mintára létrehozott szocialista realista korszak volt. Sztálin halála után ez a korszerűtlen építészeti irányzat Magyarországon is megszűnt.

2.) Panelkorszak (1957-1989)
1957 és 1989 között született meg a szovjet mintájú panelkorszak. A már építési idejükben is korszerűtlen termékekből előállított, hőszigeteletlen és szellemében is elavult épületektől a leggyorsabban meg kell szabadulnunk!

3.) Bevásárló központok, irodaházak, lakóparkok korszaka (1990-től napjainkig)
Az elmúlt 20 évben az ország keletről nyugatra fordulva, a Nyugat-Európai országok és az USA kiszolgálójává vált, egyes hazai közgazdászok szerint gyarmattá süllyedtünk! Ezen időszak megtestesítője a hatalmas mennyiségben megépülő, elsősorban nyugati multi érdekeket kiszolgáló, energiazabáló bevásárlóközpontok, logisztikai központok, üvegfalas irodaházak és lakóparkok építésének korszaka. Itt tartunk ma! Hogyan tovább? A szakma vezetésének 20 év óta tartó szétdarabolása sok kárt okozott. Ma már tudjuk pontosan, hogy mindez miért történt, csak nem beszélünk róla és nem teszünk ellene semmit! Ebben a helyzetben az új Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozása a legfontosabb feladat! Azonnali lépések szükségesek a 60 éve megszűnt Fővárosi Közmunkák Tanácsának újbóli létrehozásának érdekében.

Új Önkormányzati Törvény
Sürgős strukturális változtatások szükségesek, a kerületeket elöljáróságokká kell átalakítani! Az egyes belső és külső kerületek a gazdag és szegény rokonok, valamint a jelenleg érvényes közigazgatási törvények miatt sokszor béna kacsa szerepében evickélő fővárosi központ vezetői méltatlan és eredménytelen harcot folytatnak az indokolatlan túlhatalommal rendelkező kerületi polgármesterekkel. Az elmúlt húsz esztendő laikus és korrupt fővárosi vezetésének bűneit a legsürgősebben orvosolni kell! Meg kell szüntetni a korrupt tervtanácsokat, és az értelmetlen országos főépítész rangot. Meg kell szabadulni a régi-új tanácsadóktól. Svájcban szakmai pályafutása során maximum 8 évig működhet egy tanácsadó szakértő! Nálunk ezzel szemben ugyanazon személyek évtizedek óta fújják - hol balról, hol jobbról - a passzátszelet, – mondják meg egyszer a kommunista, másszor a kapitalista - tutit. Az elvetélt kormányzati negyed után értelmetlen múzeumi negyedet álmodnak a szakértők, megbízóik a 8 milliárdos telekárat szeretnék ennek az új beruházásnak örve alatt az adófizetők kárára megnyerni. Tiltakozzunk ez ellen! A fél éve működő új városvezetés érthetetlen módon az elmúlt évtizedekben lejáratódott szakértői gárdával az új múzeum negyed, a dunai gyaloghíd finanszírozhatatlan, felelőtlen hóbortos ábrándjaival indult neki a Főváros jövőjének. 2014-ben nem fogok két kézzel kapaszkodni a székembe - mondta minap a Figyelő című hetilapban a főpolgármester.

A munkahelyteremtés az egyik legfontosabb feladat ma a fővárosban
A mára már munkahelyét és minden lehetőséget elvesztő 10 milliós, tragikus gyorsasággal elöregedő ország népességének 20%-át kitevő, zömében éjjel nappal munka nélkül kóválygó, sokan közülük lakás és fekhely nélküliek koldulásból kukázásból élők, többek bérkoldusként tengetik életüket. Hallja meg végre a főváros mai vezetése a kormány felső köreiből hallatszó vészharangok kondulását - az ország a szakadék szélén tántorog. Strukturális változtatások kellenek. Kezdjünk hozzá a régi lebontott munkahelyek, textil, acél, bőr, malom stb. iparágak helyett azonnal új munkahelyeket létrehozni, de nem további falanszter logisztikai központokat tervezni. Az építőipart, benne a tervezőirodákat, mára mint utolsó hazai iparágat szintén tönkretették. A (Régi)-Új Budapest Koncepció megvalósításához és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újraszervezéséhez azonnal hozzá kell kezdeni!

A változások sürgető szükségessége
Hölgyeim és Uraim! Álljunk meg egy szóra és mondjuk: Vegye tudomásul a főváros jelenlegi vezetése, hogy egy velejétől rothadt, korrupt rendszert örökölt. Húsz év után nem az elsikkasztott offshore cégekbe eldugott, soha vissza nem szerezhető haveri milliárdokat, hanem elsősorban a vezetők és szakértők által elpazarolt két évtizedet sajnáljuk! Régen tudjuk, a főváros mai gondjai az 1950-ben elkövetett politikai merényletnél keletkeztek. A peremtelepülések az ország fővároshoz történő erőszakos hozzácsatolásával, a régen jól bevált, arányos közlekedési rendszerek szétverésével évtizedekre tönkretették Budapestet! Ezen a legsürgősebben változtatni kell! Érdeklődünk, a vörös iszap katasztrófa után a BKV- és a Metró-mutyit is velünk, adófizetőkkel akarják megfizettetni? Félve kérdezem mi lesz a 4-es metró építésének sorsa. Ki fogja ezt az értelmetlen monstrumot befejezni? Rákosi Mátyáshoz hasonlóan egy időben azt is felfüggesztették, ezt ma is megtehetnénk a metróépítéssel. Egyenlőre ez a 4-es metró senkinek sem hiányozna. Kedvezőbb gazdasági körülmények között folytathatnánk a metróépítést. Tisztelt vendégeink, kedves kollégák! Vegyük ezt a mai konferenciát az új FKT civil kezdeményezésű, virtuális megalakításának. Éljen az új Fővárosi Közmunkák Tanácsa!

Kévés György

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk