építészet : környezet : innováció

Kortárs földépítészet Portugáliában

A Földközi-tenger melléki országok létrehoztak egy Földépítészeti munkacsoportot, mely a munkája során szeretné felhívni a figyelmet a történelmi emlékek helyzetére és a föld lehetséges építészeti alkalmazására a kortárs építészetben.
Novák Ágnes építészmérnök írása
2006-ban a Földközi-tenger melléki országok létrehoztak egy Földépítészeti munkacsoportot, mely a munkája során szeretné felhívni a figyelmet a történelmi emlékek helyzetére és a föld lehetséges építészeti alkalmazására a kortárs építészetben. Portugáliát a munkacsoportban a Valenca do Minho Egyetem képviselte, így az egyik négynapos konferencia-találkozóra olyan tanulmányutat szerveztek, amely a kortárs földépületeket mutatta be. (Ellentponként néhány nappal később megismerkedhettünk Souto de Moura-val, aki azt panaszolta, hogy még a Portó-i metróállomás terveinél is ökológust kell alkalmazni, mert egy darab fát sem szabad kivágni az építkezés érdekében.)

Az éghajlati és egyéb helyi jellegzetességek miatt a földépítészet jellemzői ezen a vidéken:

  • nyári meleg - vastag vert fal;
  • kevés gabonaféle - nincs a földfalban szálas anyag;
  • márgán és palán fekvő agyagtalaj -jellegzetes kőzetdarabok az agyagban, és a fal külső felületén is;
  • magas vastartalmú agyag - jellemzően vörös vagy okker színű agyag;
  • történelmileg kialakult építési tradíció - kő és agyag vegyes használata;
  • kevés csapadék - sokszor vakolatlan a külső felület is.
(2005 évben 12 hónapon keresztül nem volt eső Portugália területének több mint felén, jelenleg még mindig óriási vita folyik a spanyolokkal a folyóvizek hasznosításáról, ugyanis a tenger felől jövő nedvességet hozó légmozgások az ország felett áthaladnak és a csapadékot már spanyol területen teszik le. A folyók túlnyomó részben spanyol területen erednek, és az ottani öntözéses földműveléshez elhasználják a vízhozam igen jelentős részét. A két ország ez EU bizottságaihoz fordult, mert nem tudtak megegyezni, jelenleg ez EU egyik legnagyobb vízvédelmi projektje valósul meg a spanyol–portugál határon, Monsaraz városnál.)

A meglátogatott épületek mindegyike a dél-portugál Alentejo tartományban létesült, ahol egy nagykiterjedésű természetvédelmi terület is található.

Odemira, Hal piac
A kisvárosi (Odemira, Coastal Alentejo) hal-piac épülete éppen átadás alatt volt. Az építés EU támogatással zajlott. A projekt kimondott célja az volt, hogy a helyi munkanélküli 18–28 év közötti fiatalokat is bevonják, így az építés során ők megtanulhatták a technológiát és vizsgáztak belőle, a vizsgamunka pedig éppen a halpiac főépülete volt. (A kötelező, ámde mégis átláthatatlan "tenderezés" itt fel sem merült! Magyarország ilyen projekttel még nem is kísérletezett az EU felé, pedig kaphatott volna támogatást ezen a területen.) A vakolatlan felületek és a vakolt nyíláskeretek kontrasztja illeszkedik a városképbe. A látogatás ideje alatt a környező tér burkolási munkái még nem készültek el, de az épületet már kezdték használatba venni. A projekt elérte kitűzött munkanélküliség-csökkentési célját is, az itt "végzett" fiatal férfiak nagy része mára beilleszkedett a munkaerőpiacba, többen saját építési vállalkozásba kezdtek. (építészek: Teresa Beirao, Alexandre Bastos)
tanya
tanya
tanya
tanya


A továbbiakban lakó- és üdülőépületeket látogattunk meg. Az első épület egy olyan tanyaház volt, amely egy régi tanya helyén, a falak egy részének megtartásával jött létre. A régi tanya romos falai az épületegyüttes élő részeivé váltak. A tanyaépület kiemelkedő érdekessége volt a külső és belső terek rendkívül szép aránya és a külső terek magas lakóértéke. A tanya egy részét hasznosítják turisztikai célra is, apartmanként bérelhető (építész: Teresa Beirao, Alentejo megye).


A következő ilyen turisztikai célú épület egy kisméretű döngölt földfalú ház, amely szépen illeszkedik a környezetbe és a nemzeti park szívében található, az arab hatás itt is érezhető (építész: Alexandre Bastos, hely: Alentejo megye, Monte dos Troviscais).

A harmadik meglátogatott épület a fenti földházakat is tervező építész – Alexandre Bastos - saját lakóháza és műterme volt Cortinasban. A nemzeti park határán található lakóépület tulajdonosának más művészeti tevékenysége is érezhető az épület kialakításánál, a házigazda építész és könyvillusztrátor, jellemzően építészeti-szakmai könyveket illusztrál.
lakóház
lakóház

Szinte mindenkinek az első kérdése az, hogy mi az oka a falak jellegzetes vízszintes és függőleges "hézag"-rajzolatainak (a rajzolatot a szakaszos és elválasztott döngölés eredményezte). A helyiek számára ez nem volt kérdés, hiszen évszázadok óta így építkeznek, a hivatalos magyarázat a földrengések repedéseket okozó hatása elleni védelem volt. Áttekintve azonban a földépítészet több területét azt találtam, hogy ez a megoldás sokkal inkább azokon a területeken terjedt el, ahol ritka volt a felesleges gabonaszalma, vagyis nem is volt alkalmas szálas anyag a földhöz keverve. (A minket körülvevő területeken a nálunk is jellemző döngölt-föld falszerkezet épül, vagyis egy-egy sorral körbehaladva, folyamatos döngöléssel alakítják ki a falat, és a sorok között illetve a sarkoknál is szalmával szálerősítik.) Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban azonban a másik módszer, a tömbben, szakaszonként történő döngölés a hagyomány. Így mintegy előre kijelölik a lehetésges mikro, vagy akár nagyobb repedések helyét, és azok így jól javíthatóak lesznek.


Novák Ágnes
okl. építészmérnök, MOME

vélemény írásához jelentkezzen be »