építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Közép-Tisza menti ökoturisztikai látogatóközpont

Nagykörű településének célja az ökotérség megvalósítása, mely a fenntartható gazdálkodásra, környezet és társadalom összhangjára épül. A Hőnich Henrik és Paládi-Kovács Ádám tervezte látogatóközpont az ide érkező turisták fogadására, valamint a helyi értékek, a tájra jellemző élővilág és a fenntarthatósághoz kapcsolódó ismeretek bemutatására szolgál. 

Ökoturisztikai Látogatóközpont


A tiszai vízi turizmusnak jelenleg is fontos állomása a falu, ugyanakkor 2012-ig a vízi turizmus csak, mint átmenő forgalom jelent meg a településen, mivel eddig nem volt olyan fogadóközpont, mely további programokkal, akár több napra is a településen tarthatta volna vendégeit. A mikrotérség számára elengedhetetlenül fontos volt, hogy a különböző turisztikai ágakat összefogja, a szolgáltatások minőségét javítsa, illetve egy olyan látogatóközpontot hozzon létre, amely képes a vendégek megfelelő színvonalú fogadására és egyben maga az épület is turisztikai attrakciót jelent. 2010-2013 között a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.


Ökoturisztikai Látogatóközpont - építész: Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám


Környezet — ökoturizmus


A Tiszaparti település közvetlen szomszédságában találjuk a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet, amely magában foglalja a Tisza folyó 134 km-es szakaszát (Kiskörétől-Tiszaugig), a folyót övező ligeterdőket, holt folyóágakat, mocsarakat, nádasokat, szikeseket, réteket és emberi művelés alatt álló területeket is, pl. ártéri gyümölcsösöket. A változatos élőhelyek következtében kifejezetten gazdag növény- és állatvilággal találkozhatunk. A Tájvédelmi körzetben több mint 50 halfaj fordul elő. A megfigyelt madarak száma a 200 fajt is meghaladja, köztük olyan fokozottan védett fészkelő fajokkal, mint a rétisas, barna kánya és a rejtett életmódú fekete gólya. Június közepén a tiszavirágzás felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. Az ökoturizmus fogalma a nyolcvanas években alakult ki. A hétköznapi szóhasználatban a bakancsos túrázásra vagy a nemzeti parkokban tett kirándulásokra utalt eredetileg, ma már ennél jóval többről van szó. Egy szemléletről, ami azt várja el az embertől, hogy járuljon hozzá a természet megóvásához, és ne rombolja a Föld erőforrásait. Az ökoturizmus lehetőséget nyújt arra, hogy újraértékeljük az ember és természet közötti viszonyt, valamint tudatos és integrált fejlesztése lehetővé teszi, hogy a magyarországi turizmus fokozottabban kiaknázza a gazdasági lehetőségeket, újabb vonzerőket kapcsoljon be, növelje a vidék eltartó képességét, és mindezt oly módon tegye, hogy a természeti erőforrások fenntartásához és védelméhez is hozzájáruljon.


Ökoturisztikai Látogatóközpont - építész: Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám

 

Az épület bemutatása


Nagykörű egyben az ország legnagyobb cseresznye termő vidéke, több mint 200 hektáron folyik a termesztés, emiatt Nagykörűt Magyarország cseresznyés kertjének is hívják. A cseresznyevirágzás külön ünnep a településen, mely számos turistát, többek közt nagyszámú külföldi érdeklődőt is vonz. A központtól 7 szárazföldi és 2 vízi turista útvonal indul a környéket felfedezni kívánók számára. A tervezés első fázisában el kellett döntenünk, hogy milyen épület képviselné az 1500 lelket számláló kis települést, és az idelátogatók számára a község-közösség értékeit. Kiindulásként olyan korszerű a XXI. század kívánalmainak is megfelelő épületet kívántuk tervezni, amely —a hagyományokat folytatva— a helység és a Tisza környéki falvak formakincséből táplálkozik. Így a fogadóközpont épületét a környező települések építészeti stílusjegyeinek figyelembevételével alakítottuk ki. A látogatóközpont, követve a telek adottságait, L-alakú tömegével zárja a Kossuth teret. Ily módon nem csupán kitölti a jelenlegi beépítetlenségből fakadó hiátust, de egyben térfalat képez a tér északnyugati részén ezáltal téve teljessé a teret.


Ökoturisztikai Látogatóközpont - építész: Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám


Az látogatóközpont architekturális megfogalmazásakor a helyi, jellemző léptékrendszerhez, építési módhoz és építészeti motívumokhoz igazodtunk. Szándékunk volt bemutatni és igazolni, hogy a hagyományos építési mód és formakincs megfelelő tartalommal megtöltve, és az új XXI.-ik századi funkció támasztotta igények figyelembe vételével, korszerű épületet eredményez, amely a település életének akár meghatározó, mintaadó épületévé is válhat.
Az épület főbejáratát a jellegzetes vaskos oszlopokkal tagolt ún. lopott tornác vezeti be. A nagy tömegű kör alakú oszlopok a kunsági házaknak az állandóságot, rangosságot adott. A tornácvégek, mint ahogyan főként Szolnok környékén jellemző, nyitottak. Az épület udvar felé forduló homlokzata, amely elfut egészen a házvégig „ölelő karként” védi a belső kertet. A pihenőkert felé az épület belső terei egy gádorszerű, de - az egész éves használatot biztosítandó - üvegezett homlokzaton keresztül kommunikál. A belső kertbe az L-alakú épület védett öblében kialakított teraszon keresztül mehetünk ki. Az épület házvégének oromzata deszkázott.

 

Ökoturisztikai Látogatóközpont - építész: Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám


Tervezési szempontként lett megfogalmazva, hogy korszerű, ugyanakkor hagyományőrző, és egyben környezettudatos szemléletű épület szülessen. Az épület fűtését uszadék-, vagy apríték-fával működő kazán biztosítja, amely bőven található a Tisza partja mentén, illetve a környező ártéri erdőkben, mindezek mellett a kazán átállítható cseresznyemagra is, melynek szintén bővében van a település. A Látogatóközpont működésének segítségével összeköthetőek a különböző szolgáltatások, mint vízi turizmus, horgász turizmus, bakancsos túrizmus, kerékpáros turizmus. Az interaktív foglalkozások-tevékenységek megtartására-befogadására is alkalmas előadó (vetítő) terem kapacitása cc. 30-40 fő. A terem mind a község lakossága, mind az ökoturisztikai célcsoportok (iskolai osztályok, családok, turisták stb.) számára ismeretterjesztő előadások megtartását, rövid filmek vetítését kívánja biztosítani. A közösség kulturális igényeinek kiszolgálásán felül a létesítmény szakmai rendezvények befogadására is alkalmas. Az elmúlt években a látogatóközpontban megrendezett közösségi programok, kiállítások, fesztiválok és mulatságok által a ház a település szervező erejévé, motorjává vált.


Paládi-Kovács Ádám




vélemény írásához jelentkezzen be »