Közélet, hírek

„Mi legyen az Óbudai-sziget?” – Pont kerülhet a zavaros történet végére

1/4

Forrás: wikimédia

Hirdetés
?>
Forrás: wikimédia
?>
Óbudai Hajógyár 1900. – Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
?>
Forrás: obuda.hu
?>
Forrás: Wikipédia
1/4

Forrás: wikimédia

„Mi legyen az Óbudai-sziget?” – Pont kerülhet a zavaros történet végére
Közélet, hírek

„Mi legyen az Óbudai-sziget?” – Pont kerülhet a zavaros történet végére

2021.03.04. 16:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Hajógyár, Szuperkoncert, fiatalok napja, fesztivál, gátépítés, kutyafuttató, park: funkcióját, sorsát vagy akár múltját tekintve mindenki máshogy gondol az Óbudai-szigetre. Több elképzelés, eltérő szempontok alapján készült koncepciók és különböző lokális mozgalmak után, most az Óbudai-sziget jövőképét a környékbeliekkel, illetve a látogatókkal együtt dolgozná ki a Fővárosi Önkormányzat szakértői csapata. Ehhez kapcsolódóan cikkünkben röviden összefoglaljuk a sziget történetének néhány kiemelkedő mérföldkövét, kitekintve az utóbbi év legfontosabb eseményeire.

Hazánkban Széchényi Istvánnak köszönhetően az 1830-as évektől terjedt el a hajózás a Dunán, ekkortól volt napirenden a folyószabályozás ügye is, valamint a gőzhajó gyártás is. A gróf először 1833-ban tett javaslatot a Társaságnak az Óbudai-sziget ilyen jellegű hasznosítására. Az Óbudai-szigeten 1835-36-ban épültek fel a Hajógyár első épületei. Ettől kezdve a gyár fejlődése sokáig töretlen volt.

Az 1840-es évek közepén már több mint háromszázan dolgoztak az üzemben, és már nemcsak gőzhajók építésével, javításával, hanem egyéb vízijárművek készítésével is foglalkoztak, lecserélve a gyárnak otthont adó faszerkezeteket újabb kőépületekre. Az 1838-as jeges árvíz súlyos károkat okozott a Hajógyárban, több faépület összedőlt, a raktározott faanyag megsemmisült és a terület víz alá került. Ezt követően a későbbi pusztításokat megelőzve egy védőgátat építettek a Kis- és a Nagy-sziget közötti területre, majd nem sokkal később összekötötték feltöltéssel a két különálló földdarabot, ekkor nyerte el a sziget ma is ismert formáját.

Óbudai Hajógyár 1900. – Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
2/4
Óbudai Hajógyár 1900. – Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Az Óbudai Hajógyár 1847-re az ország legnagyobb ipari társaságává vált. A gyár nyitástól kezdve 1900-ig töretlenül fejlődött, a foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedett, a századfordulón 1700 embernek adott munkát. Az Óbudai Hajógyár XX. századi történetét sajnos számos nehéz és viharos szakasz jellemezte, a II. világháborúban pedig kiemelt hadiüzemként bombázások célpontjává vált.

A ´60-as években országosan kiemelt ipari létesítménynek számított, annak ellenére, hogy a hazai hajógyártás több átszervezésen esett át, amelynek végső állomásaként a Ganz Vállalatcsoporthoz került. Az 1970-es évektől a megrendélések száma fokozatosan csökkent, utolsóként a Széchenyi nevű jégtörőt bocsátották itt vízre 1988 nyarán. Az egykori gyárépületekből csupán néhány maradt fenn, a többit lebontották.

Budapest egyesítésének 100. évfordulójához kapcsolódóan az Óbudai-sziget nagyobbik részét parkosították 1972-ben és elnevezték Május 9. parknak, ám a sziget hasznosításánának problémája a gyár bezárása óta foglalkoztatja a fővárost. Jelenleg leginkább a hazai kulturális élet egyik jelentős színtereként vált ismertté a terület, ahol 1993 óta megrendezik a Sziget fesztivált. Ezen kívül itt működik a G4S Honvéd Kajak-Kenu Szakosztálya, illetve a hétköznapokat tekintve a parkosításnak köszönhetően a családosok, kutyások kedvelt úticéljává vált a sziget.

Forrás: obuda.hu
3/4
Forrás: obuda.hu

A tavalyi évben nagy port kavart, amikor a kormány döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. Egy olyan védműrendszer kialakítását tervezték, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. Ez alapján a Népszava írása szerint az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket, egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók.

„Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig" - fogalmaztak.

A terv komoly tiltakozást váltott ki, mivel a kivitelezés miatt sok fát kivágtak volna. Juliusban az Óbudai Kutyások Egyesülete és a Hajógyári Kutyások közössége demonstrációt szervezett a területre, majd a WWF Magyarország petíciót indított az akkori információk szerint körülbelül 8,6 hektárnyi erdő kivágásával járó beruházás ellen. Ezt követően több hónapnyi találgatás után szeptemberben az Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét.

Forrás: Wikipédia
4/4
Forrás: Wikipédia

A terület sorsa azonban továbbra is aktuális téma, ezért most a Fővárosi Önkormányzat szakértői a környékbeliekkel és a sziget látogatóival együtt szeretnék végiggondolni, hogy hogyan lehetne jobb az Óbudai-sziget. Ahogy a kiírásban fogalmaznak arról már az évek során sok szó esett, hogy mi ne legyen a szigeten, ezért most olyan kérdésekre keresik a választ, amik rendezhetik a problémákat. Például, hogy milyen zavaró funkciók vannak a területen, illetve, hogy szükség lenne-e a jobb megközelítésre. A felhívás szerint alábbi linken található űrlap kitöltésével bárki kifejtheti a véleményét március 31-ig, hogy a jövőképet szemlélve végül „Mi legyen az Óbudai-sziget?".

Forrás: Óbudai Anziksz, Budapest Városháza

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk