Épületek/Örökség

Kristóf Ágnes - dr. Váczi Piroska: Ózd örökség alapú városrehabilitációjának előkészítése

1/22

örökségvédelmi modulok

?>
örökségvédelmi modulok
?>
Törzsgyár-Gyár úti középületsor térkép
?>
Törzsgyár-Gyár úti középületek
?>
intenzív ipari terület
?>
Várkony
?>
Vasvár
?>
Központ-Törzsgyár
?>
Központ-Törzsgyár
?>
Miskolci kapu
?>
Miskolci kapu, Várkony látványtervek
?>
Budapesti kapu
?>
nagypanel
?>
Törzsgyár
?>
Településhálózat és településszerkezeti összefüggések
?>
Panorámaképek
?>
Velence
?>
Nagyamerika
?>
Kisamerika
?>
Hétes
?>
Törzsgyár
?>
?>
1/22

örökségvédelmi modulok

Kristóf Ágnes - dr. Váczi Piroska: Ózd örökség alapú városrehabilitációjának előkészítése
Épületek/Örökség

Kristóf Ágnes - dr. Váczi Piroska: Ózd örökség alapú városrehabilitációjának előkészítése

2006.01.04. 15:15

A funkciójukat vesztett ipari régiók kulturális örökségi értékeinek tudatosítása a területfejlesztés kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában és új dimenziókat nyit a kulturális örökség értékítéletének területén is.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából és közreműködésével a SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Településmérnöki és Építészeti Tanszéke 2003 júliusában - egy konkrét fejlesztési pályázathoz – elkészítette a város kulturális örökség alapú városrehabilitációjának stratégiáját. Ez volt az Ózd projekt egyik legjelentősebb stádiuma (az előzményeket korábban ismertettük).

A KÖH ezzel először vállalta azt, hogy a hagyományosan eddig végzett tudományos-védelmi és hatósági feladatellátásán túl ezeket az „eszközöket" is a fenntartható fejlődés irányainak előzetes meghatározásának szolgálatába állítsa, továbbá az örökségi értékek tudatosításával a városfejlesztésnek olyan új szemléleti alappal szolgáljon, mely ezen az egykori ipari területen eddig nem vetődött fel.

A tanulmánytervben megfogalmazott fejlesztési javaslat, mely nem a hagyományos műemlékvédelem módszereit használja, lehetőségeket kíván felvillantani az integrált örökségvédelem keretein belül a jövőbe átmenthető természeti-környezeti, építészeti-infrastrukturális, emberi-társadalmi értékek komplex feltárásával és kezelésével. Az integrált örökségvédelem ily módon tud eszköze lenni a helyi értékek mentén megvalósítható fejlesztések generálásának. A cél a jövőben minél „szervesebben" használható értékek halmazának az integrálása a jobb életminőség érdekében.

A tanulmány alapjául szolgáló, azt megelőző örökségvédelmi értékvizsgálat komplexitásával szintén egyedülálló a hazai műemlékvédelmi gyakorlatban, noha éppen ez, a teljes környezetet egységben kezelő szemlélet tudja a területfejlesztés szerves részévé tenni a kulturális örökség értékeit. Az itt végzett örökségvédelmi értékvizsgálat

-mindenek előtt a várost, mint egységet tekinti – figyelemmel a tájban elfoglalt helyére, a természeti környezettel alkotott kapcsolódási pontjaira és nem kevésbé a feltáruló városképekre.

-vizsgálja és értékeli az önálló városszerkezeti egységeket – amelyek Ózdon jellegzetes módon a gyárterület és az egyes munkáskolóniák – és a városszerkezeti egységek egymáshoz fűződő viszonyát (városszerkezeti egységek továbbá az olyan nem tervezett, hanem nőtt városszerkezeti kapcsolódási pontok is, amelyek esztétikai, vagy történeti szempontból mára már együttesként értelmezhetők)

-a vizsgálati kör harmadik nagy csoportját pedig azok az egyedi, jellegzetes, jelentős, vagy sajátos, természetes, vagy épített objektumok teszik, amelyek mára a városkép meghatározó elemeként értékelhetők.

Ózd Borsod-Abaúj-Zemplén megye második legnagyobb városa. A hullámzó dombok közötti keskeny patakvölgyekbe polipszerű karjaival benyúló várost negyvenkétezer ember lakja. A körülötte lévő agglomerációval mintegy nyolcvanezren tartoznak a térségbe. A 18. századig visszanyúló ipari előzményekre épülve alakul meg 1845-ben az első vasmű a területen, mely különböző névváltozatokkal 1990-ig folyamatosan működött. Vonzáskörzetében a gyár igényeinek megfelelően fokozatosan vasúthálózat, jóléti intézmények, lakónegyedek épültek, valamennyi a vasmű beruházásában. Unikális városszerkezet, amelyet a városközpontot alkotó gyárépület és a környező völgyekben elnyúló települések gyárra irányuló tengelye jellemez, funkcionalitást, festőiséget és korszerűséget példázó 19-20. századfordulós lakónegyedek, építészeti minőség, a fejlődés élvonalában járó ipar emlékei, hatalmas középületek a munkaadói szellemet tükröző színvonalas belsőépítészeti részletekkel – címszavakban ezek azok az örökségvédelmi értékek, amelyek szokatlan sűrűséggel összpontosulnak Ózdon, a város jó nyolcvan százalékát elsőrendű örökségvédelmi érdekű területté téve.

A városrehabilitációs tanulmány az első részben a város örökségi értékeinek meghatározásával kijelölte azokat az örökségi modulokat, amelyek a fejlesztés irányának alapjai lehetnek.

Itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy a projekt nem védett műemléki területen indult, tehát minden műemlékvédelmi lépést – a felfedezéstől a rehabilitációig – példaértékűnek szántunk egy olyan területen, ahol a „kitörésnek" szinte ez az egyetlen lehetősége. Az értékmeghatározás és annak tudatosítása a helyi és az országos döntéshozók körében tehát alapvető fontossággal bírt ezen a területen.

A vizsgálat örökségi modulokat határoz tehát meg, azaz alapvetésként számba veszi és meghatározza azokat a területeket, melyek örökségi értékkel bírnak: országos műemléki jelentőségű területként, ezeken belül egyedi védelemre méltó épületként, vagy helyi védelemre javasolt területként. A védelmi koncepció alapja, hogy a helyi védelemre javasolt területek „védőburokként" foglalják majd magukba az országos védettségű műemléki jelentőségű területeket, és az ezeken belüli egyedi védettségű épületeket.

A központi örökségvédelmi modul foglalja magába a Törzsgyár és az előtte húzódó Középületsor területét nyolc egyedi védelemre javasolt épülettel, valamint az ezt körbeölelő munkáskolóniák gyűrűjét: Velence-telep, Újtelep, Hosszúsor, Kisamerika, Nagyamerika. A Várkonyi-modul, a Bolyki-modul és a Vasvári-modul azokat az egykori önálló településeket jelöli, melyek most is őrzik sajátos arculatukat a városszövetben.
A tanulmány második része a városrehabilitáció gyakorlati megvalósíthatósága I. ütemeként rövidtávú akciótervet dolgozott ki, hiszen az eredményes és rövidtávon is innovatív hatással járó örökség alapú városrehabilitáció érdekében alapfontosságú kiemelni illetve meghatározni azokat a területeket és objektumokat, amelyek „zászlóshajóként" képesek generálni a további fejlesztéseket. Elsőként tehát itt is ezeknek meghatározása történt: Ózd sajátos természeti-domborzati, történeti adottságaiból következően a fejlesztési stratégia alapjának a központi terület rehabilitációja tekinthető valamint a legfontosabb bevezető utak mentén az úgynevezett „város-kapuk" építészeti-környezeti újrafogalmazása.

A három legfontosabb bevezető út, a Budapest, Miskolc és Eger felőli bevezető utak menti egy-egy markánsan megjeleníthető örökségvédelmi területi egység körülhatárolása azért fontos - természetesen a központi területen meghatározott stratégiai fontosságú feladatok kijelölése mellett -, mert a központ sem életképes a peremvidék nélkül, ahogy az ózdi „településágak" sem létezhetnek a központi „törzs" nélkül.

A 21. századi városfejlesztés nem nélkülözheti az ökológiai szempontok hangsúlyozását, amelyek a tényleges környezeti hatások mellett a város lakóinak életminőségét, tudati-mentális állapotát, értékszemléletét javítják. Az előbbiekben meghatározott bevezető utakhoz kapcsolódó Hódos, Hangony, Ózd patakok ökológiai alapú rendezése, a patakmedrek és a patakokhoz kapcsolódó területek, kisebb építmények revitalizációja nem csak a központ és a „városkapuk" kapcsolatát jelképezik, hanem Ózd város szerves kötődését a várost övező változatos, gyönyörű természeti, táji vidékhez.

 

Négy akcióterület

A négy akcióterület – amelyek egyben a város történeti alkotóelemei is -     meghatározását követően az ezeken végrehajtandó konkrét építészeti, környezetvédelmi, kertészeti, infrastrukturális beavatkozások kijelölése, tervezése, megjelenítése történ a következők szerint:

Központi terület:
A városközpontot alkotó gyárterület és a hozzá kapcsolódó középületsor nem csak elhelyezkedése, hanem városszervező-munkahelyteremtő-kulturális szerepe révén is stratégiai jelentőségű.

A tervezett rehabilitáció: az „intenzív" ipari területen a működő Téglagyár és a Finomhengermű; a „félintenzív" vegyes használatú területen a használaton kívüli egykori Fúvóház és a Nagycsarnok-maradvány; az „átmeneti területeken" az Uszoda és a tervezett „kémény-emlékmű" -  és a mindezeket összekötő útvonalak és csomópontok - összehangolt fejlesztése a központi terület egykori jelentőségét, városszervező erejét hivatott visszaadni. Az ipari területen elsődlegesen tervezett integrált fejlesztések a helyi szakértelem felértékelődésével együttesen képesek a gyárterület mellett húzódó jelentős értékű és méretű köz- és kulturális épületek jövőbeni jelentőségét felértékelni és hosszú távon a város közéletét méltán reprezentáló épületegyüttesként megtartani.

Ez a másfél évszázados múlttal rendelkező Törzsgyár zárványszerűen ékelődik be – a domborzati és történeti adottságokból kifolyólag – a városszerkezetbe a potenciális városközpont helyén, a főbb városi középületek tőszomszédságában, a munkáskolóniák gyűrűjétől körülvéve. A nagyipar összeomlása után a funkcióját vesztett üzemrészek bontás alá kerültek, ezért a régi nehézipari gyártás helyett a gyárterületnek a hagyományos helyi ipari kultúrára alapozott új használati értékű „image"-t kell nyernie. Jelen városrehabilitációs tervjavaslat az egykori intenzív ipari területet a következő három részre osztva taglalja:

-Átmeneti terület – a gyárterületet a város felé megnyitó „Ipari Kultúrpark", amely egyszerre pótolná a „főtér nélküli városban" ezt a fajta közösségi teret, ugyanakkor egyfajta „védősávot" alkotna az iparterület és a középületek között. Itt az egykori Nagycsarnok még meglévő épületmaradványa alkalmassá tehető a nyüzsgő kereskedelemre számot tartó cégek közelében egy olyan nagyméretű fedett-nyitott csarnok létrehozására, amely pl. egy regionális vásár, kiállítás lüktető forgalmát, céges rendezvények vendégforgalmát is képes befogadni.

-Vegyes felhasználású terület – ez a terület fogadhatná be a város fejlesztési koncepciójával szorosan összefüggő vállalkozásokat, a régi és új kézműves ipar tevékenységeit (díszmű-kovács, nád-rattan termékek, napkollektor-szerelés, nyílászáró restaurátor stb.) Az e szellemben „berendezett" vállalkozáscsoportok oktató- és gyártóközpontjává válhatna az egyedi műemléki védelemre javasolt Fúvógépház és környéke.

-Intenzív ipari terület –  a Törzsgyár ezen részében jelenleg is termelő vállalkozások (köztük a szintén védelemre javasolt Finomhengermű és a Téglagyár) működnek, ezért a tervjavaslat csak minimális, elsősorban környezeti rendezésüket biztosító változtatásokat javasol erre a területre.

Miskolci „kapu":
A Miskolc felé vezető út jelenleg is a város elsődleges kereskedelmi-kulturális kapcsolatát biztosítja. A „Miskolci kapu" hosszan elnyúló területén voltak meghatározhatók azok az építészeti, természeti elemek, amelyek az utazók számára ózdi sajátosságként jelennek meg, és egyben a hazaérkező lakosok identitástudatát is erősítik.

Érdemes itt Ózd egyik karakteres jellemzőjét, a „zöld a városban" jelleget a terület hasznosítási stratégiájával erősíteni: a helyi védelemre javasolt, falusiasnak megmaradt Várkony városrész lakótelkeinek meghosszabbításában gyümölcsöskertekkel, a további területeken részművelésbe kiadott diótelepítésekkel illetve a termőre fordulásig gyógynövény ültetvények létesítésével. A nedvesebb patak menti sávban fűzfák telepítése tűnik célszerűnek a vesszők hasznosításának lehetőségét biztosítva.

Budapesti „kapu":
A terület markáns és szélsőséges ellentétként is jellemezhető, két „azonos funkciójú" építészeti eleme a nagyméretű, nagypaneles épület, és a barlanglakások. Mindkettő rehabilitációja a lakófunkciók elsődlegessége miatt nagyon bonyolult és nehéz kérdés, ami csak komplex megközelítéssel és empatikus tervezési módszerekkel oldható meg. A terület felett elnyúló földvár és a Hódos patakig hózódó közterületek jellemzően táj- és kertépítészeti eszközökkel segíthetik a „Budapesti kapu" méltó megjelenítését.



A hosszan elhúzódó panelház látványa meghatározóan uralja a területet. A nagy tömeg hatását növeli a Vasvár domb közelsége, a domb és a ház együtt így disszonáns térarányokat eredményez. A lakóház hosszanti homlokzatának tagolatlansága fokozza a monotonitást, a bejáratok sematizmusa az elhagyatottság hangulatát sugározzák. A panelházzal szemben az út mentén és a domboldalon kis telkeken, kis házakban emberek élik életüket. Ha a szegénység kisebb-nagyobb jeleitől eltekintünk, akkor akár romantikusnak is találhatjuk ezt a területet még manapság is „épülő" kőbevájt pincéivel, odúival.

A terület az egész Aggteleki régió kapujának is tekinthető. Ezért mindenképpen célszerű lenne egy információs „bázis" kialakítása: a panelház véghomlokzatán egy hagyományos vagy digitális, helyi lehetőségeket bemutató „reklám" felülettel, a vasvári házakban pedig fokozatosan helyi termékek bemutatatóit szolgáló helyiségek kialakításával. Az előbbi egyben hangsúlyos függőleges építészeti elemként helyre tudná billenteni a jelenleg disszonáns térarányokat is. A terület további rendezése és humanizálása a panelház bejáratai elé épített előtetők ritmusával, a Tűzoltóság előtt felállított Ózd városát jelképező szélkerék lámpasorral, valamint a híd környékének és a patakmedernek és partnak a rendbetételével segíthető elő.

Egri „kapu":
A „nagy hegy" felől érkezve elsődlegesen a városháza előtti jelenleg is dinamikusan épülő térség rendezése a cél, éreztetve, hogy „mögötte", közvetlen közelében az Újtelep örökségvédelmileg jelentős területe húzódik meg. A terület rendezésének különlegességét éppen az a településszerkezeti sajátosság adja, hogy az Újtelep karakteresen a központi terület, a Gyártelep felé „tekint", az „Egri kapu" területének „hátat fordít". Természetesen az eredeti településszerkezeti karakter megtartásával kell ezt az adottságot úgy kezelni, hogy egyedi értékű rehabilitációs megoldást generáljon. Ezen a területen található továbbá az egykori Népkert ma foghíj-telke, melynek „vidámpark", „vurstli" hangulata visszacsempészhető az ide javasolt szórakoztató létesítményekkel.

Ózd „Város a zöldben, zöld a városban" jelszavával vállalhatná fel jövőjét, egyedi és jellegzetes fejlesztési programjait. A városlakók ipari kultúrája és hagyományos természetszeretete megfelelően szervezett programok mentén aktivizálható. Az ún. szelíd technológia és környezetbarát rendszerek fokozatos megismertetése az emberekkel, nem csupán jobb környezetet jelenthetnek, hanem különböző intenzitású munkaalkalmakat is biztosíthatnak.

A fejlesztési-városrehabilitációs javaslatok ezt a megújulást és fenntartható fejlődést jelentő „zöld" eszmét kívánták reprezentálni. Ezt képviseli visszatérően a város három jellegzetes bevezető pontján a tervezett kilenc darabból álló világító oszlopsor a szélkerekekkel, hogy ne csak rendezze a tájat, hanem jelképezze a város megújulásának dinamizmusát, a „friss levegő jelenlétét".

 

Örökségvédelmi hatástanulmány

A stratégiában kijelölt, a város fejlesztési alapjául szolgáló központi területre meghatározott védelmi politika és menedzsment jogi relevanciáját egyrészt a védések, másrészt a projekt során elért eredményeknek a város területrendezési terveibe történő beillesztésük adják.

A magyarországi jogszabályok szerint az önkormányzatoknak minden településrendezési eljárásuk során már kötelező örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, valamint a védett területekre helyi építési szabályzatot kell kidolgozniuk és rendelettel elfogadniuk. A KÖH az Ózd projekt során először vállalta, hogy elkészíti Ózd Város Önkormányzata számára Ózd belvárosának védendő központi területére – a stratégiában ide megfogalmazott fejlesztési javaslatra, a város szintén e területre meghatározott fejlesztési céljaira továbbá a lakóterületek rehabilitációjára vonatkozóan - az örökségvédelmi hatástanulmányt. Ezzel nem csak segítséget kívánt adni a városnak, de egyben követendő mintát kívánt kidolgozni a jogszabályban előírt hatástanulmányok készítéséhez a többi önkormányzat számára is.

 

I. rész: Vizsgálat
A kijelölt műemléki jelentőségű területre 2004 júniusára elkészített tanulmány valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavételét és állapotának részletes ismertetését adja kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi és levéltári adatok, fényképek alapján. A vizsgálat szöveges módon, térképi ábrázolással, fotókkal, azonosításra alkalmas adatokkal és formában került feldolgozásra a következő tartalommal:

Az örökségi értékek elemzése valamint a „területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében" megadja azt az alapot, amire a fenntartható használat és fejlődés ráépíthető:

Az örökségvédelem mai korunkban egyre összetettebb feladatokat és funkciókat jelentő fogalommá vált, az épített örökség értéke nem csupán az emlék korától függ, hanem egyre fontosabb értékelési szempont,  hogy  a védendő terület vagy épület „példájával" és „tanúságtételével" mennyiben lesz képes a jövő életminőségét szolgálni. A jövő a tömegek kultúrája, ami nem a ma használt tömeg-kultúrát jelenti elsősorban, hanem azt a mindennapi kultúrát, amiben benne foglaltatik a munkakultúra, a környezeti-, a lakás-, az egészségügyi- és sok egyéb kulturális fogalom együttesen.

Lehet, hogy túlzottak elvárásaink az örökségvédelem funkcióját illetően, de éppen az ózdi és hasonló területek örökségvédelmi elemzésénél: a munkás kolóniák, az ipari területek és a hozzá kapcsolódó középületek számbavételénél tapasztalhatjuk, hogy ezek az épületek, épületegyüttesek valóságosan a tömeg-kultúrát szolgáló létesítmények voltak, reprezentálva a több mint egy évszázada kialakult akkori európai léptékű, de a helyi sajátosságokat jól adaptáló ipari kultúra minden elemét. Az elmúlt évtizedekben ténylegesen bebizonyosodott, hogy a 100-80 éve épített munkáslakások, a gyár és hozzá kapcsolódó szolgáltató létesítmények a háború előtti jól definiált munka- és életkörülményeit képesek áthagyományozni. Az épített környezeti keret valamiféle „kulturális akkumulátorként" szolgáltatott még akkor is hitet és energiát, amikor a valóságos munkás közösségek felbomlottak, az erkölcsi keretek fokozatosan gyöngültek, majd szétestek.

Ózd központi területén még részben és egészben ott találjuk ezt az örökséget, ami az előbb említett módon „akkumulátorként" működik, illetve működött. Sajnos bizonyos elemek már-már kimerültek és legtöbbjük kimerülő helyzetben van, az örökségvédelmi értékük elemzésével kell kezdeni helyzeti energiájuk ismételt „feltöltését", és az integrált örökségvédelem módszerével kell megpróbálni tartóssá tenni hosszútávon hatékony működésüket.

Összefoglalásként megállapítható: Ózd központi területének örökségvédelmi stratégiája az egész város településszerkezeti, területhasználati szempontjából megkerülhetetlen jelentőségű. A kolóniák és az ipari terület a jövőben nem létezhet zárványként, vagy valamiféle történelmi szubkulturális „gettóként" a város közepén, hanem éppen az örökségvédelem hatására, megújulva kell, hogy teremtsen példaértékű területi állapotot Ózd többi területének szerves fejlesztése érdekében. A jövő: a múlt, ugyanaz másként, mint az alábbi idézetben:

„Ózd és a vasgyár, a vasgyár és a munkások, a munkások és a kolóniák, a kolóniák és a városszövet, a városszövet és a természeti környezet, a természeti környezet és Ózd"

Ózd és a megújult ipar, a szelíd technológiák és az alkotók, a családok és a revitalizált kolóniák, a központi terület integrált örökség védelme és a városszövet, a városszövet és a fenntartható természeti környezet, az egészséges élettér és Ózd

 

II. rész: Változtatási szándékok - Hatáselemzés
A hatástanulmány második része 2005 májusában készült el. A változtatási szándékok ismertetése a beavatkozás tárgyán, a beavatkozás azonosítását szolgáló adatokon, a tervezett beavatkozás (létesítés, átalakítás stb.) célján, indokoltságán, a megvalósítás főbb összetevőinek elemző leírásán keresztül történt. Mindezek hatásának elemzése során ismertetetésre került a tervezett beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat  és a tervezett állapot elemző értékelése, a várható (közvetlen, közvetett, másodlagos, halmazati, rövid-, közép- és hosszútávú, állandó vagy időszakos, pozitív vagy negatív) hatások leírása, lehetőség szerinti számszerűsítése, jelentőségének becslése, illetve a tervezett beavatkozások esetleges elmaradásából származó következmények értékelése, különös tekintettel a kulturális örökség (pozitív-negatív) állapotváltozásainak prognosztizálására., de természetesen beleértve az érintett közösség életminőségében és életmódjában várható változásokat is.

 

Összefoglalás

A tanulmányok lehetővé teszik, hogy egy mintaprojekten keresztül el tudjon indulni az ipari örökség értékeinek bevonása a magyar örökségvédelembe. Ezek a területek egyrészt fizikailag a legsérülékenyebbek, így e nélkül gyakorlatilag elvesztésük (bontások) következne be, másrészt csak az integrált megközelítéssel hozhatók meg a fenntartható használatukat és fejlődésüket biztosító döntések. Az eltűnőben lévő ipari kultúra annak szociális, kulturális és munkakultúra-vetületével együtt - amelyek e területek meg nem fogható sajátosságai - e területek kialakításában, építészeti megvalósításában is manifesztálódnak, az európai kultúra részei. Nem véletlen, hogy a korának legmagasabb színvonalán megvalósított ózdi munkáslakótelepek egyikét, a Velence lakótelepet a nemzetközi szakirodalom is jegyzi, de ugyanúgy a középületek is azt a fajta magas színvonalú gondoskodást mutatják, amelyek ezeken a területeken a munkások oktatását és kulturális életét, és ezzel jó életminőségét biztosítani tudták. Ez utóbbit, tehát a jó életminőséget kell e felhagyott ipari területeken az ott élőknek ismét elérni, amit a generációkon keresztül kialakított környezetüknek, életterüknek kell újra, a 21. századnak megfelelő korszerű és jövőbemutató módon számukra nyújtani, és ezzel az itt lévő értékeket a következő generációknak átörökíteni.

A projekt a kiválasztott terület (funkcióját vesztett régió) Európa-szerte ismert problematikája révén kívánja ráirányítani a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség megfelelő szemlélet mellett olyan nemzeti erőforrásként tud megjelenni, amely a direkt támogatás sokszorosát képes produkálni. A funkciójukat vesztett ipari régiók kulturális örökségi értékeinek feltérképezése/felszínre hozatala, és ezen értékek tudatosítása a döntéshozókban a területfejlesztés új, ezeken a területeken eddig kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában, és egyben új dimenziókat nyitnak a kulturális örökség értékítéletének területén is.

(A tanulmányok készítésével párhuzamosan elkészültek az Ybl Főiskola diákjai által a lakótelepek műemléki és épületfelmérései. Ezek eredményei bekerültek a tanulmányokba, míg a tanulmányokban megfogalmazottak bekerültek az időközben szintén elkészített védési koncepcióba: nyolc épület egyedi védési dokumentációja és az iparterületet, a középületsort és a körülöttük lévő 19-20. sz. fordulóján és a 20. sz. elején épült lakótelepeket magába foglaló műemléki jelentőségű terület védési dokumentációja készült el. Mind a tanulmányoknál, mind a védési dokumentációknál figyelembe vettük a helyi szándékokat és fejlesztési elképzeléseket, sőt a megvalósítás pénzügyi lehetőségeit is figyelemmel kísértük. Így vált lehetővé a „Stratégia" alapján először a helyi önkormányzat, majd a kulturális minisztérium által Európa Uniós támogatást célzó pályázat benyújtása Ózd örökség alapú város rehabilitációjának első ütemének megvalósulása érdekében. A második ütemet jelentő lakótelepi rehabilitációk megvalósulására pedig a Hatástanulmányban megfogalmazottak szolgálhatnak alapul.)

 

Az előtanulmányok szerzője: Kristóf Ágnes
A tanulmányok szerzői: Dr. Reischl Gábor, Csontos Györgyi, Kámán Előd (közreműködtek: Kristóf Ágnes, Váczi Piroska)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk