építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Kulturális bokrok Budapesten - avagy miért lesz rossz helyen a Múzeumi Negyed a ligetben?

Schneller István előadásának írásos összefoglalóját adjuk közre, mely elhangzott a MUT szervezésében lezajlott, Vár-Város-Városliget nevet viselő urbanisztikai fórumon, a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

Andre Malraux mondta, hogy mára a templomok múzeumokká váltak, és a múzeumok lettek a templomok. Valósággal így történt a világ nagy múzeumai nemcsak templomok vagy éppen katedrálisok lettek, hanem zarándokhelyek is, ahová a kifinomultabb csemegére vágyó turisták ezrei zarándokolnak. Figyelemreméltó ugyanakkor az is, ahogy egy-egy nagyvárosban a látogatók templomról templomra járva nézelődnek, mintha elmúlt korok műkincsei között járkálnának. Felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is keresnek. Műkincseket, képeket, szobrokat vagy magát az utat, a zarándoklást az egyik helyről a másikra, s közben az úton levést.

Mindez ősi emberi vágy, elzarándokolni a szent helyekre, s közben feltöltődni vagy éppen kiüresedni a nyomasztó gondoktól. V. Sixtus pápa ezt a vágyat állította a barokk Róma városrendezési koncepciójának középpontjába. Összekötötte a Szt. Péter bazilikát a lateráni Szt. János bazilikával vagy éppen a Santa Maria Maggioret a Falakon Kívüli Szt. Pál bazilikával. Ezáltal feltárta szinte az egész akkori Rómát a zarándoktömegek előtt. s egyúttal évszázadokra meghatározta Róma városszerkezetét.

Az „Európa Kulturális Fővárosa” címre pályázó városok, a legtöbb esetben a kulturális eseménysorozatokat hosszabb távú városfejlesztési céljaik elérésre használják fel. Ha csak a hozzánk legközelebb álló Pécs példáját vesszük szemügyre, azt kell látnunk, hogy a kulturális főváros cím hozadéka nemcsak egy Pécset rövid ideig a nemzetközi figyelem középpontjába emelő rendezvénysorozat volt, hanem a kiemelt kulturális helyszínek térbeli elrendezése révén, a városközpont kiterjesztése keleti irányban.

Budapest városfejlesztési céljai közül a városszerkezetet érintő három – most már évtizedek óta – legfontosabb cél:

  • a túlságosan is egy központban koncentrálódó városszerkezet oldása városrészközpontok, intermodális és lokális központok fejlesztésének segítségével
  • a főváros és a Duna kapcsolatának javítása, a város, központi területeinek széthúzása a folyó mentén északra és délre
  • a felhagyott ipari és közlekedési területek rozsdaövezeteinek integrálása a városszövetbe

Ezeknek a céloknak egy része kezdett megvalósulni az utóbbi időben.

  • Megindult a városközpont széthúzódása a Duna mentén. Elég, ha az úgynevezett Milleneumi városközpont kiépülésre gondolunk a pesti Duna parton vagy az egyetemvárosra a budai oldalon. A legutóbbi időben megújult a Duna és a Budai Vár közötti kapcsolat javítását célzó Várbazár
  • Lépésről lépésre halad a barnamezős rozsdaövezetek revitalizációja közöttük is kiemelt példa a kulturális funkciókkal is rendelkező Millenáris park kialakítása
  • Lassan ugyan, de megkezdődött a városrészközpontok megújulása például Újpesten, Angyalföldön vagy éppen Újbudán és Budafokon. A Budapest szíve program pedig a központi városrész „érszűkületeinek” oldásával egyre inkább átjárhatóvá válik a gyalogosok számára is.

Budapest egyre vonzóbbá válik a külföldi turisták szemében. Előkelő helyet foglal el a városok élhetőségi sorrendjében, növekvő mértékben turisztikai desztinációvá válik. Vonzerejét nem elsősorban a világra szóló építészeti nevezetességeknek vagy múzeumi gyűjteményeknek köszönheti, hanem egyfelől csodálatos táji-természeti adottságainak és az azt kihasználó épített környezetnek, de mindenekelőtt a megőrzött hagyományos európai város karakternek.

A turisták fel akarják fedezni a város mindennapjait, tömegközlekedéssel akarnak utazni, sőt gyalogosan akarják meghódítani a várost, rátalálva a rejtőzködő érdekességekre. Budapest ennek a turisztikai célnak kiváló tárgya. Budapest lassan újraéledő és térben kiterjedő belvárosa ezt az igényt tudja kiválóan kielégíteni. Ez a városrész a hagyományos európai város változatos térsorozatainak tárháza. Kanyargó gyalogosutcák, történeti terek, piacok, vásárcsarnokok, kiülő teraszok és romkocsmák várnak benne felfedezésre. Azt is mondhatnánk, hogy Budapest belvárosa egy nagy szabadtéri építészeti múzeum, ha nem rontjuk el.

Ebben a felfedezésre váró városi térben a kulturális intézmények a múzeumok, a színházak, a koncerttermek, a nagy múltú szakrális helyek olyan kulturális bokrokat képeznek, amelyek között a kapcsolatot az átjárhatóságot kell javítani azért, hogy az eljutás a rácsodálkozás élményével társulhasson. Ez a szövet rendelkezik még számos kihasználatlan térrel, csarnokkal vagy átalakulásra váró más épülettel.

A következőkben hipotetikusan öt kulturális bokrot szeretnék megkülönböztetni: Ezek természetesen jellegük és súlyuk, kialakultságuk és fejlesztési potenciáljaik szerint különböznek egymástól, de mégis olyan – divatos szóval – klasztereket alkotnak, amelyek szerkezetalakító szerepével számolni kell.

  • az Andrássy út – Hősök tere – Városliget térség már mai állapotában is egy nagy súlyú kulturális bokor vagy klaszter, amelynek zászlóshajója a Szépművészeti Múzeum
  • a Budai Vár a kiterjesztett értelemben vett várszoknyával mai és potenciális lehetőségeivel (Történeti Múzeum, Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Galéria, Millenáris) az előbbivel egyensúlyos kulturális bokor, amelynek zászlóshajója a Nemzeti Galéria
  • a pesti belváros Palota negyede a Nemzeti Múzeum, a Károly körút menti nagytemplomok (Kálvin téri református templom, Dohány utcai zsinagóga, Deák téri központi evangélikus nagytemplom, Bazilika) a hozzájuk tartozó múzeumokkal szintén egy nagysúlyú kulturális bokor, melynek természetes zászlóshajója a Nemzeti Múzeum
  • az Üllői út mentén kissé elszórtabban, de kialakulóban van egy kulturális bokor az Iparművészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum (Ludovika – Közszolgálati egyetem), Rezső téri templom, Pedagógiai Múzeum (egykori Néprajzi Múzeum), Népliget térsége. E bokor zászlóshajója az Iparművészeti Múzeum
  • a dél pesti Duna parton kialakulóban van egy kulturális bokor a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, a Bálna, a tervezett Nagy Konferencia központ és más potenciális fejlesztések révén. E bokor természetes zászlóshajója a Művészetek Palotája

A legnagyobb fejlesztési potenciál a legnagyobb múltú és a legfiatalabb kulturális bokor esetében mutatkozik, a Budai Vár és az Orczy kert - Népliget esetében. Hasonlóan nagy lehetőségekkel rendelkezik a dél-pesti Duna part és térsége. Késznek, szinte telítettnek tekinthető a belvárosi pesti Palota-negyed, és a Városliget térsége.

  • A Budai Vár fejlesztésének első lépcsőjeként megvalósuló Várkert bazár épületegyüttesében felszabadított és kialakított új terek hasznosítása ma még bizonytalan, de mint a Budai Vár dunai kapuja egyértelműen kulturális és ahhoz társítható idegenforgalmi funkciókra vár. Itt helyezhető el a Magyar Fotó Háza. A Szent György tér északi oldalát lezáró egykori Honvéd Főparancsnokság épülete a számos tervpályázat ellenére egyértelmű kulturális turisztikai programra vár.
  • Az Üllői úti bokor természetes fejlesztéseként az egykori Kilián laktanya felújításra váró hatalmas műemléki épületében elhelyezhető a Néprajzi Múzeum. Az Iparművészeti Múzeummal egymást kiegészítve lehetnének egy kulturális bokor zászlóshajói
  • Az Orczy kert – Népliget térségében többfajta kulturális funkció is elhelyezhető. A Népliget már létrejöttekor a Városliget tehermenetesítését is szolgálta. Ide kerülhet a Városligetből kihelyezendő, korábban a PECSA épületben rendezett ifjúsági koncertek számára alkalmas épület. A Népliget környezetében lévő barnamezős területek közül kiemelkedik az Északi Járműjavító nagy csarnoka, amely otthont adhat a közlekedési múzeumnak
  • A Dél-Pesti kulturális bokor várhatóan kiegészül egy nagy konferencia épülettel, amelynek szerves bővítése adódik az egykor Sertésvágóhíd szintén részben műemléki együttesében. Többféle funkció is elképzelhető ezen a helyen – többek között – ifjúsági központ is. A Duna túlsó partján szintén e kulturális bokor részeként jöhet létre a Magyar Géniuszok Háza nevet viselő Rubik Ernő találmányával fémjelzett, az egyetemvároshoz csatlakozó épület.
  • Az Andrássy út – Hősök tere – Városliget kulturális bokor mára kiépült területe funkciótisztításra szorul. A Vidámpark, PECSA, a Sörcsarnok, a felszíni parkolók megszüntetésével párhuzamosan bővíthető a liget zöldfelülete, az egykori Felvonulási tér alatt kialakítható mélyparkolók kiszolgálhatják a Liget intézményeit és a parkot magát. Ezen túlmenően a Szépművészeti Múzeum román csarnokának rekonstrukciójával a kulturális bokor kínálata készen van.

Schneller István előadásának összefoglalóját közétette, és rendelkezésünkre bocsátotta a progresszivtajekoztatas.hu csapata

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »