Épületek/Középület

Kulturális és Konferenciaközpont, Tokaj – I. ütem

1/17

tájfotó: Dékány Tibor

?>
tájfotó: Dékány Tibor
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

tájfotó: Dékány Tibor

Kulturális és Konferenciaközpont, Tokaj – I. ütem
Épületek/Középület

Kulturális és Konferenciaközpont, Tokaj – I. ütem

2006.08.31. 11:12

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tokaj, Magyarország

Építészek, alkotók:
Farkas Pál

A volt Zsinagóga helyreállításaépítész: Farkas Pál 

Rövid történeti áttekintés: Tokaj és a Zsinagóga

Az Alföld és a hegyvidék határán, a Tisza, mint fontos víziút és folyami átkelőhely mellett, utak csomópontjában fekszik Tokaj városa. Jelentőségét – fennállása, a 11. sz. óta  –  elsősorban kereskedelmi és hadi fontossága adta. A Bodrogköz csúcsán álló, 1704-ben II. Rákóczi Ferenc által felrobbantott vára a 14-17. század várvívásainak gyakori színtere.

Az út mentén a hegy és a folyó közötti keskeny, emelkedő parton épült város északi és déli végén ekkor még útlezáró városfalak álltak tornyokkal, bástyákkal. Mint Rákóczi birtok, 1715-ben az osztrák császári kamarára száll. Ekkor válik jelentőssé ­­– a 16. sz. óta meglévő tiszai sólerakata mellett – a borral és a tutajon érkező fával való kereskedés. A 18. sz. a város kiépülésének kora: görög kereskedői ekkor építik a stratégiai szempontból íves vezetésű  főutca mentén és a főtéren gazdag, copf stílusú lakóházaikat, és ekkor épül a városháza is.

A 19. sz. elején a település már mai formáját, kiterjedését mutatja. A 17. sz. óta oly jellegzetes hegyoldali – alul présházat és pincét, felső szintjén lakóhelyiségeket tartalmazó – bortermelő ház mellett ekkor jelenik meg a főutca beépítésének sajátos kereskedőház típusa, utcára nyíló vastáblás üzletajtóval. A 18. sz. második feléből származó térképek már ábrázolnak – a város templomain, középületein, szárazmalmain kívül – egy „L" alakú épületet, az akkor még a maitól eltérő partvonalú Bodrog mellett. A kamara levéltárában fennmaradt 18. sz.-i felmérés alapján megállapítható, hogy ez az épület az egykori Ser- és pálinkafőző.
 

A feltehetően kamarai tulajdonban lévő épület később a helyi izraelita egyház birtokába kerül, ekkor válik az épületből lakóház és hitközségi iskola. Az egyszerű, ma már csonka tömegű épület – melynek Bodrog felőli szárnya az 1890-es tűzvész alkalmával elpusztult – az idők folyamán jelentősen átépült. Ugyancsak az 1890-es tűzvész alkalmával pusztult el a hitközség régi kis zsinagógája is. Ennek helyén épült fel hatalmas összefogással és költséggel még az 1890-es években a ma is álló zsinagóga, amely egészen a II. világháborúig a tokaji zsidóság vallási, szellemi és kulturális életének központja volt. Az épület – jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, festett belső falaival, színes üvegablakaival – a magyarországi romantikakori zsinagóga-építések egyik késői példája.

 

A terv

Tokajban és környékén nincs olyan épület, amely mind méretei, mind kialakítása alapján rangos eseményeket és nagyobb számú közönséget lenne képes befogadni, így a kulturális rendezvényeket a város főterén a mindenkori időjárásnak kiszolgáltatottan lehetett csak megrendezni. Ezért a városnak, a városkörnyéknek és az idelátogató mind jelentősebb számú turistának szüksége van olyan épületegyüttesre, amelyben hangverseny, kiállítás, állandó díszlettel rendezett színielőadás stb. rendezhető.

 

A korábban elkészített tanulmányterv a Zsinagóga és a Serház helyreállítását tartalmazza és az utóbbi átalakítását közösségi házzá, valamint egy kamaraszínházat. A terv szerint ez az épületegyüttes kiindulópontja lehetne egy tér- és épületsorozat kialakulásának, amely a Tokajban kialakult beépítés léptékének és szabályainak megfelelően szerveződik. Az így kialakuló tér- és épületszövet mind funkcionálisan, mind építészeti karakterében szervesen kapcsolódhatna a város mindennapi életébe és térszövetébe, s egyúttal ünnepélyes kereteket biztosíthatna rangos eseményeknek.


A terv a változatos funkcióegységekből álló tér és épületszövet több ütemű megvalósítását irányozza elő, hogy az együttes mielőbb részévé válhassék a város életének, ne csak a legutolsó elem elkészültekor lehessen birtokba venni a teljes együttest. Ezért első ütemben a Zsinagóga helyreállítását javasolta a terv. Ez az épület mind helyzetével, mind építészeti adottságaival szervező eleme az együttesnek. A helyreállítás az eredeti térrendszer és tömegforma visszaállítását célozta. Ennek megfelelően az előtérhez kapcsolódó kétoldali lépcsők közül az egyiket javasolja helyreállítani. A másik helyén felvonó létesítését irányozta elő. A vécé-csoportot a pincében, a később létesülő új épület és a zsinagóga közötti kiállítótér mellett alakították ki. A Zsinagóga dongaboltozatos, öntöttvas oszlopos-galériás főtere teljes egészében az eredeti térformát nyerte vissza, míg a '80-as években lebontott tetőszerkezet visszahelyezése helyett egy újabb tér alakult ki, mely jelenléte jelentősen megnövelte az épület használhatóságát. Ebben a térben szintén helyet kaphatnak előadások, állandó és időszaki kiállítások is.

szöveg: Farkas Pál, képek: Dékány Tibor, Farkas Pál, Merker Viktor


 

 

Kulturális és Konferenciaközpont, Tokaj – I. ütem

Építész: Farkas Pál
Szerkezettervező: Kerényi László
Épületgépész: Cservenyák Gábor
Elektromos tervező: Kucskár Mihály
Ólomüvegek: Bartus Ágnes
Környezetrendezés: Dobos Sára

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk