Lakóház a hegyekben-szövedékek
Egy erdei házat mutatunk be a tervezők, Huszti István és Karácsony Judit interpretációjában. A házat rétegek finom szövedékeként kezelve, a környezetre érzékenyen reagálva, kortárs szellemiségben alkották meg a természetközeli otthont.
Építészeti megfogalmazás
A hegyeknek és az erdőknek van egy sajátos rétegződésük az adott élőhelynek megfelelő nővényzet szerint. Ezek a rétegződések átfonódnak egymáson, folyamatosan változó szövedéket alkotnak. A rétegek elvonatkoztathatók önálló geometriai formákként, színsíkokként, jellemző alakzatként, de szubjektív kapcsolatként akár élményekhez is köthetők.
Magában az egyedi növényzetben is megtalálhatók a jellemző struktúrák, szövedékszerkezetek. Bármilyen beavatkozást végzünk az erdőben – akár csak belépünk, vagy egy tárgyat jelenítünk meg - egyben egy jelet is képezünk, az erdő szövetében: egy zavaró jelet. Az épület is egy zavaró jel, de egyben a ház is felfogható mint egy szövet. Úgy sejlik, és úgy gondoljuk, hogy az erdőt akkor nem bántjuk egy ház építésekor, ha a környezet és a ház szövete az adott helyen egy új szövedéket hoz létre. Ez a ház erre tesz egy kísérletet.
A szövési technika
A házat a tartószerkezet, a nyílászárók üvegfelülete és egy speciális ornamentikával rendelkező üvegburkolat összefonódása alkotja. Mind a felületek, mind a tömegek egymáson átfonódó elemek, követve a saját funkcionális és szerkezeti logikájukat, és egyben követve a környezeti szövedékstruktúrát.
Az ornament üveg ragasztott réteges szerkezet, melynek rétegiben változó mélységű maratások formálják a mintázatot, ami a helyi növényzet elvonatkoztatott alakzata. A többrétegű maratott üvegszerkezet a nedvesség, fényváltozások, tükröződések hatására egy állandóan változó "élő" felületet ad.
A főépülethez kapcsolódó növényházban a padozat egyben a külső terep folytatása is, követve annak változó felületét és növényzetét.
Egyéb, de mégis fontos tulajdonságok
A tartószerkezet egy önmagában metrev vasbeton fal-váz rendszer. Igazodva a tervezési program igen kötött alaprajzi igényeihez, a tartófalak és pillérek nem egy raszterhálón helyezkednek el, hanem az alaprajzhoz igazodva olyan elrendezésben, hogy minél jobb nyomatéki eloszlás mellett a nyíróerők még biztonságosan kezelhetők legyenek.
A vasbeton váz között mészhomok tégla kitöltő falazat van, ami biztosítja a betonnal együtt a nagy hőtároló tömeget. A külső hőszigetelés 20-30 cm között változik. A nyílászárók hőhídmentes fém szerkezetek, az üvegezések részben speciális szabályozhatóan fűthető hőszigetelő üvegek, biztosítva a téli sugárzó hőcsere kellemetlen hatásának kiküszöbölését, de egyben időjárási helyzettől függően a telepített napcellák által táplálva a ház fűtését is ellátják.
Az árnyékolók automatikusan vezérelt fém zsaluziák.
Az épület fűtési-hűtési energiaellátást levegős hőszivattyú adja felületi hőleadással. A szellőztetést aktív hővisszanyerős rendszerrel kialakított.
Kihasználva az elektromos hálózat pufferelési lehetőségét a napcella rendszerrel a ház energetikailag NULLA ENERGIÁS.
15:35
Tetszik a tájbahelyezéstani felvezetés, a sok ábrával és különösen tetszik, hogy a folyamatot kézi, sőt, szabadkézi rajzok illusztrálják. Maga a ház végülis túl nagy folt lett, legalábbis szemből; talán csak azért, mert a talpig nyílászárók szükségszerűen méretes, magas dolgok. Meglehet, ha parapettel tervezték volna az ablakokat, a hosszú, vékony csíkok miatt hangsúlyosabb lenne a homlokzat vízszintessége, jobban dominálna a horizontális jelleg, ami méginkább segítené a tájba simulást.