Liget Budapest projekt – Budapest 2024 projekt
avagy a VÉSZ által előírt 65 százalék zöldfelületi arány teljesítése a Városligetben, különös tekintettel a tó állandó vízi élővilágába tervezett olimpiai strandröplabda mérkőzésekre. Bathó Tivadar írása.
I. Történések időrendben
2014. június
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ). A VÉSZ Alátámasztó munkarésze szerint a Városligeti tó állandó vízborítottságú felületét 6.233 m2-ről 40.036 m2-re kell növelni, így (a műkorcsolya- és hokipálya kb. 15.000 m2-es területének kivételével) a tóban egész évben víz lesz, állandó vízi élővilággal. Az állandó vízborítottságú felületnek ez a növekménye döntő mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a városligeti parkban teljesüljön a VÉSZ-ben előírt 65% zöldfelületi arány.
A Liget Budapest projekt hivatalos honlapja szerint a park megújítása 2019-ben befejeződik.
2015. június
A MOB közgyűlésén bemutatták a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadócég által készített, "Budapest 2024 Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok Megvalósíthatósági Tanulmány" című, 1.300 oldalas munkát, benne a helyszíneket tartalmazó olimpiai tervvel. A tanulmány szerint kb. 35.000 m2-en,
"a Városligeti tó medrében épített ideiglenes íjászpályán kerülne sor a sportág olimpiai versenyeire. A létesítmény nézőszáma 4 ezer fő. A helyszín előnye a városképi értékek bemutatása: a közvetítés során a Vajdahunyad vár és a Hősök terének épületegyüttese egyaránt exponálható. Ez utóbbi épületegyüttes lenne a befutók helyszíne az országúti kerékpár, valamint triatlon versenyek esetén."
2015. július
Budapest Főváros Önkormányzata megindította Városligeti Építési Szabályzatról szóló Főv. Kgy. rendelet módosításának véleményezési eljárását.
/Nahát... talán a Városligetbe tervezett olimpiai versenyek miatt? Azok miatt ugyan nem, ez később kiderül./
2015. december
A Városliget Zrt. a Liget Budapest projekt keretén belül tájépítészeti pályázatot hirdetett a városligeti park területre (Városliget parkrehabilitációs tervpályázat).
2016. január 15.
Budapest Főváros Önkormányzata véleményezésre közzétette a VÉSZ-nek és az ahhoz tartozó munkarészeknek a módosított szövegét, amely szerint a Városligeti tó állandó vízborítottságú felületének 6.233 m2-ről 40.036 m2-re növelése (állandó vízi élővilággal) változatlanul fontos része maradt a Liget Budapest projektnek.
/Tehát nem a Városligetbe tervezett olimpiai versenyek miatt módosították a VÉSZ-t./
2016. január 27.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a 2024-es budapesti olimpia mestertervét, amely a versenyek helyszíneit is meghatározza. Az olimpiai helyszínek között (ahogy az a PwC tanulmányában is szerepelt) ott van a Városliget is: a Városligeti tó medrében íjászversenyek, a Hősök terén az országúti kerékpár és a triatlon befutója. A Főváros hivatalos portálja (budapest.hu) hangsúlyozta:
"A helyszínek kiválasztásának fő szempontja volt, hogy azok az olimpiától függetlenül illeszkedjenek a meglévő fejlesztési tervekhez".
/És tényleg, a meglévő Liget Budapest tervhez remekül illeszkedik az íjászat a lecsapolt Városligeti tavon.../
2016. május
Kihirdették a Városliget parkrehabilitációs tervpályázat eredményét. A Városliget Zrt. közleményben méltatta a győztes pályamű érdemeit, többek közt azt is, hogy a terv "kiterjeszti a Csónakázó-tavat". A Zrt. hangsúlyozta, hogy "a Liget Budapest Projekt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával biztosítsa a park hosszú távú fenntarthatóságát is".
2016. június
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, amely nem érintette a Városligeti tó állandó vízborítottságú felületének 40.036 m2-re növelését (állandó vízi élővilággal) - ez továbbra is fontos biztosítéka maradt annak, hogy a VÉSZ által megkövetelt 65% zöldfelületi arány teljesüljön a városligeti parkban.
/Tehát még fél év sem telt el, de a fővárosi képviselők tudatából már ki is hullott, hogy a januári, saját döntésük alapján a Városligeti tó medrében (és a Hősök terén) 2024-ben olimpiai versenyeket akarnak rendezni./
2016. augusztus
A hónap közepétől "a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok"-nak külön miniszteri biztosa lett. Feladata többek közt "a Városliget mint tájképi kert jellegű park helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkező folyamatok koordinálása".
A kinevezett miniszteri biztos nyilatkozott, hogy szeretné elérni a park zöldfelületének további növelését (amely érinthetné még a Hősök terét is), továbbá, hogy "Liget Park Fórum"-okat indít. Közzétette a kérésére újraszámolt területi adatokat, amelyek szerint a Városligeti tó megnövelt állandó vízborítottságú felülete még nagyobb (45.155 m2) lesz, ezzel még jobban javítva a városligeti park zöldfelületi arányát.
2016. szeptember
A Fővárosi Közgyűlés módosította a tervezett olimpiai helyszíneket.
2024-ben a Városligeti tó medrében (35.000 m2-en) nem lesz olimpiai íjászverseny.
/Nocsak... lehet, hogy a Fővárosi Közgyűlés, ha megkésve is, de ráébredt, hogy a Liget Budapest projekt jóvoltából 2024-re már 5 (öt) éve állandó vízborítottság és állandó vízi élővilág lesz a Városligeti tóban?
Sajnos, nem ez történt.
Akkor talán a "folyamatok koordinálásáért" felelős zöldügyi miniszteri biztos tiltakozott, hogy az állandó vízborítottság és állandó vízi élővilág miatt a tóban nem lehet olimpiai íjászversenyt rendezni? Sajnos, ez sem történt./
A Fővárosi Közgyűlés módosította a tervezett olimpiai helyszíneket.
2024-ben a Városligeti tó medrében (35.000 m2-en) nem lesz olimpiai íjászverseny. Olimpiai strandröplabda mérkőzések lesznek a Városligeti tó medrében.
Erre az ún. alsó-tó túlnyomó részét igénybe veszik, tehát sokkal nagyobb területet, mint amekkora az ott lévő jégpályáké. A 2019-re megvalósított állandó vízborítottságú felület legnagyobb részét megszüntetik, a vizet leengedik. A tófenékre 9 db ideiglenes strandröplabda-pályát (2 db versenypályát és 7 db edzőpályát) építenek (min. 10 cm kavics- és azon min. 50 cm vastag homokréteggel), a versenypályákhoz összesen 12 ezer néző számára ideiglenes lelátókkal, továbbá ott építik meg a szükséges kiegészítő, kiszolgáló létesítményeket is.
Világversenyekre minősített strandröplabda-pálya mérete: 26x18 m; egyéb adatai:
beton alaplemez fölötti burkolati rétegek: vízelvezető kavicságy min. 10 cm; geotextília; speciális öszetételű homok min. 50 cm vastagságban; hálótartó oszlopok alapozása (a geotextília alatt): 80x80x100 cm-es betontömb.
2016. október
Látványterveken mutatta be a Budapest 2024 a tervezett 2024-es budapesti olimpiának a főváros történelmi nevezetességeihez megálmodott versenyhelyszíneit.
Meg lehet nézni (az egyik terv hátterében, egy másikon teljes egészében) a versenyhelyszín Városligeti tó.
II. Összegzés
A Városligetről van ugye Városliget-törvény; van a Fővárosi Közgyűlés által hozott rendelet és módosítása; van egyedi építési szabályzat (VÉSZ) és módosítása; van Városliget Ingatlankezelő Zrt., van többször módosított Liget Budapest projekt; vannak nyertes tervpályázatok és van külön zöldügyi miniszteri biztos.
Van "ezerrel nyomott" kommunikáció: "felelős gazda"; "a park intelligens üzemeltetése"; "ökológiai értékek megőrzése és növelése"; "65%-ra növekvő zöldfelület"; "állandó vízborítottságú felület és állandó vízi élővilág a Városligeti tóban", stb.
Ekkor azonban jön egy másik budapesti projekt, a Budapest 2024, a tervezett budapesti olimpia projektje. Azzal a sajátos koncepcióval jön, hogy Budapest történelmi nevezetességei legyenek olimpiai versenyhelyszínek. Hogy olimpiai versenyhelyszín legyen a Városliget, a Városligeti tó is.
A Fővárosi Közgyűlés pedig feladva-feledve a Városliget megújítása ügyében vállalt és hangoztatott elveit, lelkiismeret-furdalás nélkül megszavazza, hogy a 2019-re megújított, megnövelt állandó vízborítottságú Városligeti tó nagyobbik részét 5 évvel később csapolják le, hogy ott olimpiai íjászverseny lehessen. Aztán a Fővárosi Közgyűlés még rátesz erre – de nem "egy lapáttal", hanem a szó szoros értelmében sok billenccsel – és az íjászatot strandröplabdára módosítja: a kiszáradt tófenékre terítsenek kavics- és vastag homokréteget, hogy azon strandröplabda mérkőzéseket lehessen rendezni, merthogy a strandröplabdát jóval többen nézik és ekkor "a közvetítés során a Vajdahunyad vár és a Hősök terének épületegyüttese egyaránt exponálható".
És erre vajon mit csinál a Városliget Zrt., mit csinál a miniszteri biztos?
Tiltakoznak? Ugyan kérem...
Ezek után mindenki eldöntheti, mennyire tartja hitelesnek "a Városliget felelős gazdájának" kommunikációját "a Városliget kerttörténeti értékeinek felmutatásáról és tájépítészeti megújításáról", vagy például "az ökológiai értékek megőrzéséről és növeléséről"...
Bathó Tivadar
13:15
A Budapest 2024 Zrt. meghátrálni volt kénytelen egy budapesti olimpiai helyszínt illetően:
http://444.hu/2016/12/31/jo-hir-megsem-barmoljak-szet-a-budapesti-olimpiaert-a-termeszetvedelmi-teruletet-a-harmashatar-hegyen
Bárcsak helyszínváltoztatást javasolna a FIVB (Nemzetközi Röplabda Szövetség) is, megkímélve a strandröplabdától a Városligeti tavat – ha már sem a Budapest 2024 Zrt., sem a Fővárosi Közgyűlés nem képes erre.
04:01
Hihetetlenül alapos folyamatelemzés! Jó lenne, ugyanilyet olvasni
1. a többi helyszínről is...mert jelentős részük Világörökségi területen lenne.
2. Arról, hogy már jövőre itt a tóban lesz a szinkronúszó világbajnokság egy 12 ezres lelátóval
3. arról, hogy mindezek milyen hatással lesznek a tó betonteknője alatt, a fagyasztást szolgáló hűtőfolyadékot vezető csőrendszerre. Azt felszedik? és újra lerakják? Vagy kockáztatják a megsérülését és a kiáramló gáz okozta katasztrófát?
17:26
@Garay Klára: Kedves Klára!
Így indulnak útjukra a tévhitek.
Ha egy kicsit olvasott volna, akkor megtalálhatta volna a
http://e-gepesz.hu/?action=show&id=10992
a tervező által feltett cikket, amely szerint:
„A jégpálya felülete 14800 m2, október közepétől március közepéig üzemel. Legnagyobb hűtőteljesítmény igény 4,5 MW, a beépített névleges hűtőteljesítmény 5 MW. A pályacsövek, melyek acélhálóra vannak erősítve 80 mm-es osztásban, térhálósított PEX csövek (Uponor gyártmány), hosszúságuk összesen 198 km. ..... A hűtőberendezés propilénglykol oldatot hűt, melyet szivattyúk keringetnek a betonba öntött csöveken keresztül.”
Vagyis a 20 cm vastagságú betonnal takart csővezetékben nincs mérgező anyag.
Ryhe
Ui. Nem tudom, hogy megnézte-e a kézkrémjét, nem tartalmaz-e véletlenül propilén-glykol-t?
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyetértek - azzal a parasztvakításra gyártott -, a leendő olimpia egyik helyszínről készített képpel, amely szerint a maratoni befutókhoz készítendő lelátók miatt az Andrássy út végén kiirtják a fákat.
18:24
@Hartmann György Sándor: Kérdem, mi a forrás arra, hogy a Városligetben a pályacsöveket 200 mm vtg. beton takarja.
A Jégkorong Szövetség követelményeiben, a normál pályatest rétegrendje szerint a csöveket 80-100 mm vtg. betonba (hűtőbeton) kell ágyazni:
http://www.icehockey.hu/files/downloads/p18i9dasjgb7lmui58r15ek1nkm3.pdf
Tehát a fele vastagság az előírás. Igaz, az egy jégcsarnok rétegrendjére áll.
A Városligeti tó medrében a beton vastagsága (nemcsak a jégpálya területén) különösen érdekes abból a szempontból is, hogy mennyire veszik igénybe a medret az építési munkák, illetve a tervezett ideiglenes építmények.
00:42
@Mljet: Kedves Mljet!
Ha nem is 20, de 15 cm alatt nem áll meg a betonréteg, mert számoljunk csak:
a műagyag cső alatti szerkezet, amihez rögzítik a csöveket 10 mm,
maga, a hűtőcső, minimum 25 mm,
az arra fektetett kétrétegű betonacél háló
(a hőleadás elősegítésére) 20 mm,
ez maga 55 mm, de hogy kieléígsék a szabványt, hogy ez a betonacél ne rohadjon ki idő előtt, a betontakarás az EUROCOD (Az MSZ EN 1992-1-1 szabvány 4.4.N táblázata) szerint,
minimum: 50 mm,
ez minimum 11,5 cm!
De még ennél a minimális méretnél is van egy probléma, az hogy ezt milyen szemszerkezetű betonból készítik, mert tudva lévő, minél kisebb az adalék szemnagysága (ami azt határozza meg, hogy pl. a hűtőcső alá elegendő-e az 1 cm, hogy megfelelően körbevegye a betont), annál nagyobb a repedésre való hajlandóság. És sajnos ezen még a cement túladagolás sem segít,az is csak ront a helyzeten.
Amennyiben emlékeim nem csalnak (bár lehet, hogy valahonnan elő tudnám még bányászni) a BS-nél épített jégpálya betonját, anno 15 cm-ben készítettük el (vákumbetonos technológiával).
És azt sem kell elfejteni, hogy ez nem egy csarnoki jégpálya, ahol csak pár cm-es jég képződhet.
De nekem nem is ez a problémám, hanaem a hűtőközeg mérgező, vagy nem mérgező volta.