Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat – I. díj, Bevk Perović arhitekti
2011 decemberében írta ki a szlovén kulturális minisztérium - az építész kamarával együttműködve - a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK II) egyfordulós, nyílt, nemzetközi tervpályázatát, amelyen az első díjat a Bevk Perović arhitekti iroda csapata nyerte el, akik koncepciójukban a helyszín római kori emlékeit szervesen integrálták a racionálisan és nagyvonalúan szervezett, energiahatékony megoldásokat is alkalmazó épületbe.
Részletek a pályamű értékeléséből
Azon túl, hogy a program által megadott összes elvárásnak megfelel, a győztes terv legkiemelkedőbb tulajdonsága az a mód, ahogy az egyetem szellemiségét magába fogadja, ugyanakkor mind a város, mind a nemzet felé jól reprezentálja azt – hasonlóan a közeli Plečnik Könyvtár szimbolikus erejéhez. A pályamű másik fontos jegye a római kori Cardo és Decumanus (két, egymásra merőleges főút) romjainak integrálása a könyvtár földszinti alaprajzába: a maradványokat egységként, tisztelettel kezelve alakították a tervezők bejárati térré, amely (egyéb funkciók mellett) az információs pulthoz, előadóteremhez, folyóirat-olvasóhoz, állandó régészeti kiállításhoz és a scala regia-hoz vezet, ami a könyvtár 3 méterrel feljebb található földszintjére visz. Valójában ez egy ötszintes olvasóterem, melynek alaprajza követi az alatta található Decumanus körvonalát.
A csarnok mindkét oldalán két emeleten találhatók az irodák, amelyek fölött helyezkednek el a raktár- és gépészeti terek, mintegy betetőzve a szerkezetet. Ezeken a legfelsőbb szinteken laternák biztosítják a fényt, eljuttatva azt egészen a fő olvasóteremig, sőt, azon túl, az alsó földszinti előtérbe, a római maradványok szintjére is. A könyvtár különböző funkciói tagoltan válnak el egymástól, miközben ugyanaz a kiszolgáló útvonal köti össze őket. Ez nem csupán megkönnyíti az átjutást egyik szektorból a másikba, hanem nagyfokú flexibilitást is eredményez, tekintetbe véve a jövőbeni használatot és a projekt fejlődését is.
A helyszíni telepítést tekintve másik előnyös tényező a fő tömegből ellentétes irányba kinyúló két szárny. Az Askerceva és az Emonska utcákkal párhuzamosan futó két szárny mindegyikéhez nagyvonalú lépcsősor csatlakozik, mely az alsó földszintre vezet, elsősorban személyzeti, másodsorban nyilvános bejáratot biztosítva. A fő épülethez toldott egyik tömeg a szállítási és postázási osztálynak ad helyet, míg a másik a központi könyvtárrészt köti össze az éjszakai olvasóteremmel és kávézóval.
Végül meg kell jegyezni a terv gazdag, plasztikus egységként való kialakítását, ami nagymértékben a peremszerkezetek „vibrálásából", a két különböző átmérővel készített, előregyártott vasbeton oszlopok ritmusából ered. Az oszlopok szabályosan váltakoznak, néhol kitöltő fal, néhol emelet magas üvegezés van közöttük, így teremtenek szinkópaszerű térbeliséget az egész homlokzaton. Ezt a mindent beborító burkot néhol függönyfalak szakítják meg, a panorámaablakok teljes kilátást biztosítanak a fő tengelyekre, melyek szélessége az alattuk húzódó Cardo és Decumanus dimenzióira utal. A hengeres oszlopok szinkópája a Plečnik építészetére oly jellemző, városszerte megtalálható tektonikus karaktert idézi fel.
Könyvtárprogram, régészeti szint, kulturális örökség, kivitelezés és hatékony energia-használat
Az új könyvtár építészeti kialakítása a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár programjának kiváló értelmezésén, illetve a kortárs könyvtárépületek széleskörű ismeretén alapul. Ebből kiindulva nem csupán a régészeti örökségekhez és azok bemutatásához kapcsolódik, hanem előtérbe helyezi az új könyvtárnak az egyetemi hálózaton és az egész városi életen belül betöltött jelentős szerepét. A fő felhasználókra, azaz a hallgatókra tekintettel az épület egy bejárattal határozottan nyílik meg a Művészeti Kar irányába, míg az Emonska utcai bejárat kapcsolatot keres Plečnik könyvtárával.
A központi olvasóterem kortárs, osztott tér, ahol a kisebb olvasózugok sora található, ugyanakkor mégis a „könyvek hatalmas terme". A projekt, mely teljes mértékben szem előtt tartja a műemlékvédelmi szempontokat, a bejárati szinten, ahol a nyilvános könyvtár egy része is található, mutatja be a régészeti maradványokat.
A projekt fenntarthatóságát jól demonstrálja a kompakt kialakítása, az energiahatékony homlokzati kialakítás és a négyrétegű hőszigetelő üvegezés. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a terekbe bőven jusson napfény, ugyanakkor az állítható árnyékolásnak köszönhetően megoldja a túlmelegedés problémáját. Az adott terv kialakításának optimalizálása valóban energiahatékony épületet eredményezhet. A hűtés-fűtésre talajvízhőt használnak megújuló energiaforrásként, központi felügyeleti rendszerrel ellátott napkollektor rendszer is kiépítésre kerül. Az épület kialakítása olyan környezettudatos megoldásokat is tartalmaz, mint a „zöld" beton, a fa alkalmazása, helyi anyagok használata és zöldtető építése.
Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi könyvtár tervpályázat – I. díj
tervező: Matija Bevk, Vasa J. Perović, Blaž Goričan, Tina Marn, Ida Sedušak, Irene Salord, Andrej Ukmar, Davor Počivašek, Jure Kozin, Jožef Kalčik, Urban Petranovič, Radim Louda - Bevk Perović arhitekti
21:07
Nagyon örülök a pályázat közlésének - külön kedves nekem a nyertes tervezőpáros, örömmel böngészgettem a terveket. A kérdésem viszont tágasabb: nem lehet-e megoldani hogy ezek a publikációk kapjanak egy "Szlovénia" kategóriát? (Az osztrákok egy Ausztriát, a svájciak Svájcot, stb.) Nagyon rossz a kereső, nagyon nehéz a honlapon bármit megtalálni, a kategória pedig erre volna való, nem? (sajnos általánosságban nem tűnnek túl jónak a meglévő kategóriák, eleddig alig-alig tudtam bármikor használni). Bizonyára jó a városonkénti osztályozás is, de az embert néha egy-egy ország érdekli - más is jelezte hogy hasonló problémája van, én is többször, és semmi választ nem kaptunk. Ha zárt kapukat döngetünk, ha nem lehet (amin csodálkoznék), ha valami más akadálya van, legalább az hangozzék el, szomorúan, de elfogadom (és keresek továbbra is a guglival). Így csak a keresés nehézsége, az értetlenség és - többedmagammal - a keserv marad.