Egyéb cikkek
London Ikarosz komplexusa
2006.11.10. 14:08
Nem csak a budapesti közéletet tematizálja a magasház-divat, Londonban is feszegetik az 1960-as évekig teljes tilalomként kezelt magassági határokat. Bardóczi Sándor tájépítész írása
Nem csak a budapesti közéletet tematizálja a magasház-divat, Londonban is feszegetik az 1960-as évekig teljes tilalomként kezelt magassági határokat.
Habár a Dockland negyedben ezt később feloldották, így itt épülhettek a City-től viszonylag távolabb magasház-csodák, a történelmi belváros eddig érintetlen maradt. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy Docklandon a Reichmanok végül iszonyatosat buktak (túlméretezték) és a városnak is tetemes összegekkel kellett beszállnia a terület közmű és közlekedésfejlesztésébe. Most mégis újjáéledni látszik a magasház-láz, amit néhány azóta történt körülmény indukál. A 90-es évek elején high-tech szuperházak nőttek ki a földből a Canary Wharf térségében, továbbá a korábban furfangos fejlesztőként ismeretes Ken Livingstone került a századforduló előtt a polgármesteri székbe.
Az első igazán nagy durranás a történelmi magban eddig úgy tűnik igen jól sült el: a valóban izgalmas tartószerkezeti csodát – a Norman Foster -féle 2003-ban elkészült Swiss Re épületet, amelyet „uborka"-ként emlegetnek a londoniak – egy közvéleménykutatás, Britannia legnépszerűbb jelképének választotta. A jó arányú (nem is túlzottan magas) magasház valóban nem bántó a londoni összképben, viszont nagyon alkalmas volt a precendens teremtésre. Olyannyira, hogy máris a megvalósítás kapujában van a 2010-re tervezett 310 méteres London Bridge Tower – vagy ahogy a helyiek hívják: „az üvegszilánk" – amely Európa legmagasabb épülete lesz. Továbbá zöld utat kapott a belvárosban további három „szemkápráztató" óriás, a „walkie-talkie", a „sajtreszelő" és a „spiráltorony" is. Legérdekesebb ezek közül a Leadenhall-building, azaz „sajtreszelő" története, amely ferdeségét annak köszönheti, hogy meg tudjon felelni a Szent Pál Katedrális körüli látványkép-védelmi övezet előírásainak. Természetesen a katedrális látványkép-védelme ettől még nem biztos, hogy megvalósul, de ez az eset az, amikor a szabályozás kígyója a saját farkába harap. A helyzet annyira komolynak tűnik, hogy az UNESCO Világörökségi bizottságát is összehívják még ebben a hónapban, hogy az megkísérelje felbecsülni: milyen hatása lehet az új szupertornyoknak a londoni városképre.
Jellemzi a magasház iránti befektetői érdeklődést, hogy London esetében immár 2009 db magasház tervet tartanak nyilván1 (ebben persze jócskán akadnak törölt, vagy még csak a vízió szintjén lévő tervek). De milyen érvek mentén zajlik ez a magasház fejlesztési dömping? Egy Newsweek írás szerint2 Paul Burgess, aki a néhány legnagyobb ilyen projekt fejlesztési felelőse, ezt így összegzi: „Ez egy látható manifesztuma a London jövőjébe vetett bizalomnak, amely egy globális pénzügyi központtá kíván válni." Ugyanakkor ugyanebben a cikkben helyet kap egy ellensúlyozó vélemény is:
„Ugyanaz a kereskedelmi logika, amely igényli a toronyházak építését, limitálná is a számukat. Bármi is jelenik meg a város rövid-távú elképzeléseiben, a fejlesztők tudják, hogy az ingatlanpiac gyorsan elmozdulhat a kereslet-kínálat mentén. >>A fejlesztők csak abban az esetben indulnak be, ha bizonyosak benne, hogy ezek az épületek kereskedelmileg életképesek<<- mondja Martin Wallace, a Cre Collier ingatlan ügynöke. És amint számos új épületet jóváhagynak, a fejlesztés megítélése változhat: a múlt hónapban egy 50 emeletes torony ötletét vetették el a City szélén egy modern lakópark kedvéért. A nagy csak akkor szép, ha rentábilis."
Nem látszik világosan, hogy London tud-e dönteni olyan koncepcionális ügyekben, mint a felhőkarcoló kontra gépjármű forgalom, a monocentralitás kontra policentralitás, élhetőség kontra embertelen közeg. Peter Hall urbanista szerint Londont a policentralitása tette eddig működőképes metropolisszá a Greater London szatellit városaival együtt kialakult 19 milliós lakosságával. Miközben Livingstone sikeresen keresztülvitte, sőt ki is bővítette a londoni Dugó-zónát (gépkocsik számára fizetőssé tett belváros) és ezzel még jobban elősegítette a policentralitás felé törekvést, addig a City-ben engedélyezett felhőkarcolóival meglehet, összedönti az eddigi eredményeit.
A nagyon divatos mai utópia a DataCity is azt húzza alá, hogy a térnek vannak olyan csomósodásai, amelyek igénylik a magasház fejlesztést3. Ugyanakkor az információs forradalom (mobil telefónia, Internet, wifi) legfőbb tulajdonságává a mobilitás képességét tette, így vitathatóvá vált az az álláspont, hogy ezek a térbeli csomópontok valóban mindig ugyanabban a pontban sűrűsödnek-e. Amikor London vízellátását képesek Új-Delhiből vezérelni, vagy amikor akár a Man-szigetek legeldugottabb falucskájából is tőzsdei tranzakciókat lehet lebonyolítani, vagy amikor az Internet, a mobiltelefon vagy egy bárhol elhelyezett bankautomata termináljának segítségével bonyolult pénzügyi tranzakciókat lehet elvégezni, nagyon kérdésessé válik, hogy a XIX. század pénzügyi központjai tényleg a valós térben fognak-e elhelyezkedni. Egyes vélemények szerint egy tucatnál is több felhőkarcoló törhet az ég felé Londonban 2020-ig. Kérdés, hogy mit okoz ez majd a város rehabilitációban (nem onnan szívja-e ki a fejlesztői energiát), mit okoz ez a közlekedésben, és mit okoz ez a városképvédelem, turizmus területén. London valóban unikális felhőkarcolókkal gazdagodik majd, vagy belesimul az Észak-Amerikai metropoliszok jelentéktelen halmazába. „Ki akarna a Westminster Abbey vagy a 900 éves londoni Tower hátterében túlméretezett irodaházakat?"- teszi fel a kérdést az UNESCO-tól Neville Shulman, de a kérdés a fentiek tükrében eléggé költői marad. Vajon London emberléptékű kisvárosi bája végleg oda?
Bardóczi Sándor tájépítész
1Forrás: www.skyscrapernews.com
2Forrás: Growing it all sky high, written by William Underhill, Newsweek, november 6, 2006
3Különböző kutatások folytak arra nézvést, hogy a mobilhívások térbeli helye és gyakorisága alapján hol lehet megjeleníteni a sűrűbb tér igényét. Az erre húzott „fejlesztési háló" a DataCity koncepció alapja.
Vélemények (0)