Helyek

Luoyang, az új város — Yimin Zhu előadása

1/19

Luoyang terve a Zhou dinasztia alatt - az ősi Kína várostervezési paradigmája

Luoyang 1954-ben

A város - a volt Szovjetúnió várostervezői által készített - beépítési terve 1956-ban

és 1980-ban

és 10 évvel később

Sun Shanwu, a város pártbizottságának főtitkára, a városfejlesztés fő motorja

2006 vége

"arc projektek"

"arc projektek"

"arc projektek"

"arc projektek"

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

?>
?>
Luoyang terve a Zhou dinasztia alatt - az ősi Kína várostervezési paradigmája
?>
Luoyang 1954-ben
?>
A város - a volt Szovjetúnió várostervezői által készített - beépítési terve 1956-ban
?>
és 1980-ban
?>
?>
és 10 évvel később
?>
Sun Shanwu, a város pártbizottságának főtitkára, a városfejlesztés fő motorja
?>
2006 vége
?>
"arc projektek"
?>
"arc projektek"
?>
"arc projektek"
?>
"arc projektek"
?>
Luoyang, az új város
?>
Luoyang, az új város
?>
Luoyang, az új város
?>
Luoyang, az új város
?>
Luoyang, az új város
?>
1/19

Luoyang terve a Zhou dinasztia alatt - az ősi Kína várostervezési paradigmája

Luoyang 1954-ben

A város - a volt Szovjetúnió várostervezői által készített - beépítési terve 1956-ban

és 1980-ban

és 10 évvel később

Sun Shanwu, a város pártbizottságának főtitkára, a városfejlesztés fő motorja

2006 vége

"arc projektek"

"arc projektek"

"arc projektek"

"arc projektek"

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város

Luoyang, az új város — Yimin Zhu előadása
Helyek

Luoyang, az új város — Yimin Zhu előadása

2008.08.04. 13:02

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Yimin Zhu

Földrajzi hely:
Luoyang, Kína

Letölthető dokumentumok:

Yimin Zhu elutasítja, hogy Luoyang városfejlődésének a gazdasági sikeresség sztenderdjei szabjanak formát. E régi történelmi város egy olyan alternatív projekt színhelye, amely visszautasítja a jelenkori Kina látványépítészetét. Cikkünk az építész 2007-es rotterdami biennálén elhangzott előadásának szövege.

Yimin Zhu elutasítja, hogy Luoyang városfejlődésének a gazdasági sikeresség sztenderdjei szabjanak formát. E régi történelmi város egy olyan alternatív projekt színhelye, amely visszautasítja a jelenkori Kina látványépítészetét.

Cikkünk az építész 2007-es rotterdami biennálén elhangzott előadásának szövege. 

 

Projektünk témájaként azért választottuk Luoyang új városát, mert remek példája a kínai urbanizációban fontos szerepet játszó másodvonalbeli városoknak. A központi metropoliszok (Peking, Shanghai, Shenzhen) fejlődésétől eltérően a városok jelenkori növekedése inkább politikai, mint piaci színezetű és a merev ellenőrzés és a szabad piac hibrid kontextusában megy végbe. Luoyang jól példázza az ilyen „vállalati“ felépítésű városok szerkezetét.

1. Luoyang városa: út a kommunizmustól a fogyasztói társadalomig
A Pekingtől mintegy 700 km-re délnyugatra fekvő Luoyang Közép-Kína legrégibb fővárosa volt. 3000 évvel ezelőtt alapították, és több mint kilenc dinasztiát szolgált ki. Eredeti alaprajza az ősi kínai városok archetípusa volt.

Az 1949-es kommunista hatalomátvételt követően más másodvonalbeli városokhoz hasonlóan Luoyang is gyors iparosítást és nagy növekedést élt meg az '50-es és '60-as évek alatt. Erre az időszakra új városrészeinek 46%-a már ipari terület volt.

A város legnagyobb mértékű növekedése a '70-es évek végétől következett be, amikor lakossága 540.000-ről hirtelen egymillióra duzzadt 2000-ig, miközben ipari jellege jelentőségét vesztette. Luoyang a '90-es évekre iparvárosból fogyasztói várossá alakult át.

 

1/19

Luoyang terve a Zhou dinasztia alatt - az ősi Kína várostervezési paradigmája
2/19
Luoyang terve a Zhou dinasztia alatt - az ősi Kína várostervezési paradigmája


Luoyang 1954-ben
3/19
Luoyang 1954-ben

A város - a volt Szovjetúnió várostervezői által készített - beépítési terve 1956-ban
4/19
A város - a volt Szovjetúnió várostervezői által készített - beépítési terve 1956-ban

és 1980-ban
5/19
és 1980-ban

 

2. A déli folyóparton létrejött új város: miniatűr, de óriási haladás
2003-tól a helyi önkormányzat kidolgozta a régi várostól délre fekvő új városrész tervét, amely 71.3 km2-t, azaz a régi város felét teszi ki 500.000 lakossal. Az új városrész elsősorban lakóövezet, valamint kereskedelmi, adminisztrációs, oktatási és technológiai központ. Hat zónára osztható fel: a központi kerületre, az egyetemvárosra, a technológiai zónára, a Tang dinasztia emlékeit őrző védett területre, a kereskedelmi kerületre és a folyópart mentén húzódó parkra.

2006-ig a teljes alapterületből 3.7 millió m2 épült meg, és a 174 tervezett magasházból 65 építése be is fejeződött. A terv eddig 2.52 milliárd eurót emésztett fel. A végrehajtás Sun Shanwu, a városi kommunista párt főtitkárának vezetésével folyik.

 

6/19

és 10 évvel később
7/19
és 10 évvel később

Sun Shanwu, a város pártbizottságának főtitkára, a városfejlesztés fő motorja
8/19
Sun Shanwu, a város pártbizottságának főtitkára, a városfejlesztés fő motorja


2006 vége
9/19
2006 vége

 

3. Az első kontextus: kétszintű rendszer – „szocializmus kínai ismertetőjegyekkel“
A '70-es évek végén a kínai kommunista párt a teljes anyagi csőd elkerülésére gazdasági reformokba kezdett az ideológia és a politikai hatalom fenntartása mellett. Az ún. kétszintű rendszerben a kommunista uralom a kapitalista szabadpiac elvével keveredik, amelyet a pártvezetés „kínai jellegű szocializmusnak“ nevezett el. A kommunista rezsimnek azonban szembe kell néznie az ebből fakadó problémákkal: a kettősség zavarodottságot okoz a különböző szintű pártvezetők eszméiben, és a politikai legitimitás és a gyakorlati kivitelezhetőség közötti rés egyre nagyobb.

4. A második kontextus: a vállalati hatalmi struktúra
1992-ben Teng Hsziao-ping további reformokat hirdetett és leszögezte, hogy a gazdaság fejlesztése lesz a párt legfőbb politikai célja. Új szemlélete nyomán az ipar szinte minden ágazatában megjelent a szabadpiaci gazdaság és megnyílt az út a világpiac felé. A gazdaság és a városok lakossága azonnal növekedésnek indult, így a '90-es évek végén a városok maguk is erőteljesen terjeszkedni kezdtek.

A piaci verseny eredményeként a városok, köztük Luoyang is, versengésbe kezdtek egymással.

A piacgazdaság azonban megkérdőjelezi a totalitariánus hatalmat és a párt privilégiumait, így veszélyeztetheti a társadalmi stabilitást és ez káoszt indukálhat. A társadalom összefogására és a gazdasági reformok sikerességére hivatkozva a kommunista párt továbbra is fenntartja kizárólagos hatalmát a helyi önkormányzatokban is. A politikai hatalom és a gazdasági tevékenységek között elmosódtak a határok. A kommunista párt és a kereskedelem viszonya igencsak hasonlít egy vállalat vezetése és az annak üzleti tevékenysége közötti összefüggéshez. A kommunista párt hatalmi rendszere mára teljesen azonossá vált egy nagyvállalatéval.

 

"arc projektek"
10/19
"arc projektek"

"arc projektek"
11/19
"arc projektek"

"arc projektek"
12/19
"arc projektek"


"arc projektek"
13/19
"arc projektek"

 

5. A harmadik kontextus: a mozgásra serkentő város és az „arc projektek“
Kialakult azonban egy alternatív politikai jellegzetesség: az elmúlt kommunista időszak ideológiai korrektsége helyett a politikai sikeresség egyedüli mércéje a helyi gazdaság növekedési üteme lett. A GDP számadatai mindenhatók: azok a hivatalnokok, akik nem járulnak hozzá megfelelő mértékben a helyi gazdaság növekedéséhez, nem juthatnak magasabbra a ranglétrán.

Az országszerte jellemző „városalapító mozgalom“ háttere egyszerre politikai és gazdasági. A régi városokat átépítik, felújítják, sűrűbbé teszik. Egyik napról a másikra új városok épülnek. A városok a növekvő befektetések és vállalkozások fő befogadói. A pártvezetők számára ezért a városok kulcsszerepet töltenek be politikai előléptetésük esélyeiben.

Számos városi projektet nem a valós piaci igények, hanem az észrevétetés vágya indít el. Az ilyen fejlesztéseket „arc projektként“, a „Potyemkinváros“ kínai verziójaként emlegetik. Bizonyos értelemben Luoyang is „arc projekt“.

Stratégia és beavatkozás: a projekt mint a változtatás eszköze
Az önkényuralom legyőzhető.

A vállalati világ bürokráciájának és autokráciájának átalakításához alternatív fejlesztési tervre van szükség.

Az új város rendezési terve szerint a városfejlesztés következő lépcsője a folyópart beépítése lesz: a déli partvonalon legalább száz toronyház épülne fel, shanghai-i mintára.

Ezzel párhuzamosan a folyóparti kerületek három részén is történnének változások. A város igényeinek kielégítése mellett a fejlesztések célja egy olyan térbeli mechanizmus kialakítása, amely kulturális és történeti dimenzióval is bír.

Azóta, hogy az '50-es években megépült Luoyang, a kommunista iparváros, a folyót mindig is periférikus területként kezelték, de az új rendezés révén a déli part válik a város központjává. Ennek ellenére a lakóterületek kertjeként is kezelt parkon kívül alig helyeznének el itt közösségi funkciókat.

A folyómenti lakóterületek a felhőkarcolók és a raszteres beépítés mintájára épülnek, és nem vesznek tudomást a topográfiai, kulturális, történelmi és politikai kontextusról. Ez a rendszer a városi tereket darabokra szaggatja és a vízfelület melletti terület struktúráját teszi tönkre.

 

Luoyang, az új város
14/19
Luoyang, az új város

Luoyang, az új város
15/19
Luoyang, az új város

Luoyang, az új város
16/19
Luoyang, az új város

 

Projektünk célja, hogy új városi térrendszereken keresztül kapcsolatot hozzon létre a meglevő városi terek és a láthatatlan múlt között, miközben a vízparti területek funkcionális problémáit is megoldja.

1. projekt: városi fal
Az új városi fal vizuális „tükörként“ fejezi ki a régi és az új egymás mellett létezését és konfliktusát, így magát a történelmet. A fogyasztói életmód melléktermékeit és az azzal való konfrontálódást tartja vissza, és a régi város maradványait megvédi az elkerülhetetlen bekebeleződéstől.

 

Luoyang, az új város
17/19
Luoyang, az új város


Luoyang, az új város
18/19
Luoyang, az új város

 

2. projekt: középület-hidak
A vízparti területre egy hibrid épülettípus javaslatát készítettük el. Hídszerűen elhelyezve különböző jellegű középületek kerülnének a folyóra, melyekkel a meglévő városi térszövet egy újabb rétege jön létre. A beavatkozás által újfajta városi események kerülhetnek megrendezésre, és az infrastruktúra és a táj közötti viszony optimális lesz. A középületeket magába foglaló hidak újfajta térélménye hozzájárul a város új identitásának kialakításához is.

3. projekt: új városi lakótömb
A jelenleg a városban domináló zárt lakóközösségek helyére nyitottabb szerkezetű lakónegyed kerülne. A minta a Szovjetúnió urbanistái által a régi városban az '50-es években megépített munkáslakónegyed, amelyet a kommunizmus kollektív életformájának megfelelően terveztek meg. Az új lakónegyed megtartaná a nyitott térstruktúrát, és izgalmát a különböző méretű, arányú és más-más módon elhelyezett épülettömegek adnák. A lakónegyed nyitott lenne a város felé, és a folyómenti tájra reflektálna.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.