építészet : környezet : innováció

Lutheránus sziget / Pápa / tanulmányterv — Dr. Schneller István és Schneller Vilmos

2008 szeptemberében meghívásos pályázatot rendeztek a Pápa belvárosában található ún. „Lutheránus sziget” (Insula Luterania) rendezésére, bővítésére. Két tervből külön-külön adunk keresztmetszetet. A pályamű szerzői: Dr. Schneller István vezető tervező; Schneller Vilmos társtervező; Schneller Gábor és Kardos Zsuzsa építészmérnök munkatárs

Részletek a műleírásból

Kiinduló helyzet
Pápa belvárosában a hosszanti jellegű Gyurácz Ferenc utca Széchenyi István utca Árok utca és a keresztirányú Kossuth Lajos utca és Korona utca által határolt, hosszan elnyúló tömb mintegy súlypontjában helyezkedik el több telken, de funkcionálisan összefüggő ingatlanokból álló Lutheránus sziget, amolyan tömb a tömbben helyzetű „városszerkezeti” egységként. Pápa belvárosának egy sajátossága, hogy a sétáló utcára a Kossuth Lajos utcára merőlegesen hosszú keskeny tömbök alakultak ki, amelyek közé a Lutheránus szigetet tartalmazó is tartozik, s e tömböket hozzávetőlegesen súlyvonalukban – egy helyi sajátosságként „közle-k”-nek nevezett – közök szelik át, amelyek a sétáló utcával párhuzamos átjárhatóságot biztosítanak a Kis kard utcától a Széchenyi útig. Tömbünkön belül a Lutheránus sziget mintegy érkezési pontja e közök rendszerének. Maga a Lutheránus sziget így egy speciális helyet foglal el a városszerkezeten belül, hiszen „tömbjében” nem csak lakó, hanem középületek – elsősorban maga a templom – is elhelyezkednek, s így megközelítésük - legalábbis meghatározott csoportok számára – kiemelt fontossággal bír.

Már itt meg kell jegyezni, hogy a bővítés egy távlati ütemében a korábban az egyház tulajdonában álló 3479-es helyrajzi számú ingatlan visszavásárlását tartjuk kívánatosnak, éppen a tömb a tömbön beül lévő szigetszerű helyzetből adódó előnyök jobb kihasználhatósága érdekében. Maga a Lutheránus sziget több telekből áll, amelyek részint funkciójukból adódóan, részint különböző átjárási és ablaknyitási szolgalmi joggal terhelt mivoltukból adódóan speciális viszonyban vannak egymással. A különböző telkeken álló épületek a paplak, a templom, az iskola stb. belső oldalukkal egymás felé fordulnak, s így megközelítésük is részben egymás felől lehetséges, s egymáson keresztül való elérhetőségüket biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy – a történeti adottságokból kifolyólag – maga a templom sem valódi közterületen áll előterét – amely a nyitott templomhasználatot biztosítja – a közterület felé legalábbis időszakosan nyitva kell tartani. Ezáltal a Lutheránus sziget belsejében egy kvázi közterület alakul ki, amelynek használatát mind térben mind időben szabályozni célszerű.

A fentiekben vázolt városszerkezeti adottságok, a Lutheránus sziget belső tagoltsága és az elhelyezni kívánt funkciók sokrétűsége igen differenciált kialakítást tesz szükségessé a meglehetősen szűkös adottságú területen. Szerencsés időbeli egybeesés, hogy jelenleg készül a városközpont szabályozási terve, amelynek készítése során éppen a történeti adottságként kialakult telek és beépítési szerkezet miatt speciális kezelést igényel.

Egészen sajátosan kezelendő a tömb átjárhatóságának kérdése. Jóllehet városszerkezeti értelemben előnyös lehet egy átjárási lehetőség biztosítása, a bővíteni kívánt iskola funkció ezt korlátlanul semmiképpen sem teszi lehetővé, ugyanis az iskolafunkció csakis az Árok utcai beépítés folytatásával lehetséges, s az iskolaudvar csakis a templomtól keleti irányban alakítható ki. Az iskolaudvar közforgalom számára való korlátozás nélküli átjárhatóságának nem kívánatos. Célszerű ugyanakkor azon időszakokban, amikor nincs oktatás az ellenőrzött átjárás, vagy legalábbis a többcélú intézmények megközelíthetőségének szabályozott biztosítása. Ezért javasoljuk a tömb időben korlátozott és/vagy alkalomhoz kötött átjárhatóságának biztosítását, amelynek ellenőrzése egy portaszolgálat által lehetséges.

 

Lutheránus sziget - Dr. Schneller István
Lutheránus sziget - Dr. Schneller István
Lutheránus sziget - Dr. Schneller István

 

A Lutheránus sziget beépítési – telepítési koncepciójának tervezett rendje, az elhelyezendő funkciók és a helyigények szempontjából
A szigeten belül megújítani, és bővíteni kívánt funkciók elhelyezése tekintetében a fentiekben vázolt városszerkezeti, beépítési és telekszerkezeti adottságok figyelembevételén túlmenően a telepítés tervezésénél három alapvető szempont volt meghatározó. Az egyik a meglehetősen szűk területen a legnagyobb térigényű tornaterem elhelyezési lehetőségei és másik a tervezett felújítás bővítése szakaszolhatósága, ütemezhetősége, a harmadik a lehetőleg egyszerű – a mozgássérültek számára is biztosítható – elérhetőség volt. A tornaterem elhelyezésénél döntő szempont az iskolaudvar megmaradó részének lehető legnagyobb összefüggő területű kialakítása, valamint az iskola egyéb funkciójú tereivel való kapcsolat biztosítása volt.

A korábbiakban ismertetett városszerkezeti, telekszerkezeti, valamint funkcionális adottságok az átjárhatóság kérdéskörét is meghatározzák. A tömb átjárhatósága tekintetében három lehetőséget vizsgáltunk. Az egyik a meglévő iskolaépület /az Árok u. 12./ mellett közvetlenül, a földszinten biztosított átjáró. Ez a lehetőség mintegy tükörképe lehetett volna a Gyurácz Ferenc utca felőli oldalon lévő felszakadó beépítésnek, s az átjárhatóságot kényelmesen lehetővé tette volna, azonban a meglévő iskolaépületben elhelyezett tantermek, és az új tanteremszárny közötti kapcsolatokat feleslegesen túlbonyolította volna, s egyértelműen elvágta volna a meglévő iskolaudvari bejáratát az iskolaudvartól. A másik lehetőség az Ányos Pál utca folytatásában a tornaterem udvari homlokzatára rásimuló átvezetett köz lehetett volna, amely azonban egyértelműen elvágta volna a tornaterem belső terét az udvar tértől és feleslegesen bonyolította volna a biztonsági kérdéseket. A harmadik s egyben pályaművünk által javasolt lehetőség a tantermi és a tornatermi szárny találkozásánál kialakuló nagy aula téren ellenőrzött módon átengedett átjárási lehetőség biztosítása, amely mintegy nekisimulva a templom keleti oldalának halad át a tömbön és érkezik ki a templom előterébe. Ez a megoldás fizikailag biztosítja az átjárás lehetőségét, azonban egy ellenőrzési pont – az aulában elhelyezett portásfülke – segítségével időben és térben korlátozhatóvá, valamint eseményekhez köthetővé válik, és kontrollálhatóvá teszi azt.

Igen fontos kérdés a Lutheránus sziget időben korlátozott és/vagy alkalmakhoz kötődő átjárhatóságának biztosítása azért is, mert a templom a történelmi előzmények miatt nem közterületen állva kissé elzárt a városlakók elől. A „nyitott templom” (offene Kirche) németországi evangélikus mozgalma Magyarországon is követésre talált, pl. a Deák tér esetében. Nyilvánvaló nem hasonló mértékű látogatottság növelés, de a fő idegenforgalmi idényben és a hétvégeken a templom és a Lutheránus sziget más megnyitható létesítményei városi célokat is szolgálhatnának. Természetesen ebben az esetben is igen fontos az ellenőrzés. Ez válik lehetségessé a javasolt telepítés esetén az iskolai terek felé lezárható aula és az ott elhelyezni javasolt portásfülke segítségével. A templom így megközelíthetővé válik két irányból is. Mindehhez hozzátartozik a templomtér felügyeletének biztosítása is, azonban így az evangélikus templom is az esetenkénti elcsendesedés helyévé válhat és a gyülekezet vonzereje megnőhet. Mindez együtt a Lutheránus sziget városi szerepének növekedésével is járhat, s egyúttal indokká arra, hogy a város is jobban támogassa fejlesztését.

 

Lutheránus sziget - Dr. Schneller István
Lutheránus sziget - Dr. Schneller István

 

A fejlesztés szakaszolásának és ütemezésének kérdésköre
Igen fontos a jelen esetben, hogy különbséget tegyünk a térben lehatárolható szakaszok, vagyis a szakaszolás és az időben lehatárolható fejlesztési ütemek között. Ugyanis egy-egy fejlesztési ütem több szakaszt is érinthet. A javasolt telepítés nemcsak funkcionális szempontból kedvező, de szakaszolás és ütemezés szempontjából is optimális. A javasolt elrendezés négy térbeli egységet, szakaszt különböztet meg.

Az első szakasz, az A szakasz illetve ütem, a meglévő iskola valamint annak tantermi szárnnyal való bővítése. Ez egyben az első fejlesztési ütem is. Ebben az ütemben létrehozható a nyolc osztályos iskola tantermi, szaktantermi és csoporttermi igénye, valamint az új főbejárati és aulatér a mozgássérült közlekedést is biztosító lifttel, valamint a szükséges kiegészítő helyiségekkel /tanári, szociális blokk stb./.

A második térbeni szakasz, a B szakasz, illetve időbeni ütem a tornaterem, amely így egy önálló pályázati egységgé válhat. A tornaterem megépítése után alakítható ki végleges formájában az iskolaudvar. Itt kell megjegyezni, hogy koncepciónk egyik nagy előnye a szakaszolhatóság és ütemezhetőség, amelynek szempontjából a tornaterem kiemelt helyzetben van, hiszen megépítésének időpontja nem előfeltétele a kulturális és gyülekezeti termet tartalmazó épületegyüttes megvalósításának.

A térbeli elrendezés szempontjából a harmadik szakasz a C szakasz, de időben a II. ütem a korábbi gyülekezeti termet /jelenleg tanterem/ és lelkészlakást tartalmazó épületegyüttes /Gyurácz Ferenc utca 1./, mely a tantermi szárny megépítésével újra gyülekezeti terem lehet. A gyülekezeti termet is tartalmazó épületegyüttes, a lelkészlakás és lelkészi hivatal a Széchenyi u. 15-ben, kialakításával a kulturális-közösségi tér befogadója is lesz.

A térbeli elrendezés szempontjából negyedik szakasz a D szakasz, de időben harmadik / távlati/ ütem a második lelkészlakás és a tornaterem többcélú hasznosítását lehetővé tévő a Széchenyi utca 13. sz. alatti ingatlan visszavásárlásával létrejövő szolgálati lakás és egyéb egyházi funkciókat tartalmazó épületegyüttes, amely egyben befogadja majd a kialakítandó és kutatási célokra is alkalmas könyvtárat.

Az 5. szakasz az E maga a templom és az előtte kialakítandó díszburkolatú tér. Ennek végleges formában történő kialakítását a Lutheránus szigeten belüli összes építési tevékenység lezárulása után célszerű kivitelezni. /Ez alól természetesen kivétel a Széchenyi u. 13. alatti ingatlan visszavásárlásával kapcsolatos tevékenység./ Mindez nem jelenti azt, hogy a templom falainak víztelenítését és statikai megerősítését ne kellene előbb elvégezni.


Lutheránus sziget / Pápa / tanulmányterv 

Meghívásos pályázat, 2008. szeptember
A pályamű szerzői: Dr. Schneller István vezető tervező; Schneller Vilmos társtervező; Schneller Gábor és Kardos Zsuzsa építészmérnök munkatárs

vélemény írásához jelentkezzen be »