építészet : környezet : innováció

Lyon – avagy hogyan szépítsünk rakpartokat?

Lyonban már megtörtént, amiről Budapesten csak álmodozni lehet: visszafoglalták az autóktól a korábban parkolóként használt folyópartot. A nagyszabású rakpart-rehabilitáció során Lyon új közösségi terekkel, parkokkal, városi közterekkel, kerékpárút-hálózattal gazdagodott.
Rab Judit írása, Kádár Bálint és a szerző fotóival.

Előzmények
Franciaországban közel 36 ezer község van, a legtöbb az európai országok között. 1966-ban törvényi szabályozással segítették elő a „communautés urbaines”-ek létrejöttét – ez a fogalom egy nagyobb település és a hozzá szervesen kapcsolódó kisebb települések együttesét takarja. A törvény azért született, hogy a településfejlesztést megkönnyítse – így nem a közigazgatási határok szerint, hanem sokkal inkább földrajzi, gazdasági szempontok szerint alakul ki egy-egy fejleszthető egység.

A cél az volt, hogy  egyrészt a közszolgáltatások működtetését racionálisabbá és szolidárisabbá tegyék, másrészt erősítsék azt a szemléletet, hogy egy nagyobb város fejlődését az agglomerációjának fejlődésével együtt tervezzék, ne pedig településenként külön-külön, végül pedig a nagyobb közösséget kiszolgáló fejlesztések tervezése, megvalósítása, ami az egyes községek számára egyenként gazdaságilag nem lenne kivitelezhető, egyetlen közös szervezet hatáskörébe kerüljön.

A törvényt követően négy ilyen városi közösség jött létre: Lyon, Lille, Bordeaux és Strassbourg. Azóta tíz újabb közösség alakult: Alençon, Arras, Brest, Cherbourg, Dunkerque, Le Creusot-Montceau-les-Mines, Le Mans, Nancy, Marseilles, Nantes.

 

Iles jardins
Prairie
Terrasses de la Guillotière
 

 

Grand Lyon
„Nagy Lyon” városi közösség 57 közigazgatási egységet foglal magában, több, mint 1,3 millió lakossal, 51500 hektárnyi területen. Ebből Lyon egy egységnek számít a maga 9 kerületével, félmillió lakosával és 4795 hektárnyi területével.
A városgazdálkodási szervezet feladatai:

  • közművek, hulladékgyűjtés- és feldolgozás
  • úthálózat, közlekedés, parkolás
  • városépítés, területfejlesztés, ezen belül különböző fokú rendezési tervek, szociális lakásépítés, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények, közterek kialakítása
  • gazdasági fejlesztések programozása, előkészítése, az egyes projektek gazdasági hátterének kialakítása
  • környezetvédelem

Grand Lyon az utóbbi években és a közeljövőben négy nagyobb, emblematikus projektet menedzsel 2010-ig bezárólag:

1. Cité Internationale
2. Berges du Rhône (2007 nyár)
3. Carré de Soie (2009)
4. Lyon-Confluence (2010)

Ezek közös jellemzői, hogy új kapcsolatok kialakítására törekednek a város és a természet között, javítva a mindennapi városi élet fizikai kereteit, helyet biztosítva a szórakozás és a kikapcsolódás számára, mindezt színvonalas építészeti és tájépítészeti megoldásokkal.

Berges du Rhône
Történeti áttekintés
A város első, Rhône-t átszelő hídja a Pont Guillotière, a 16. században épült.  Egészen a 18. századig a folyópart megmaradt természetes állapotában. A gyakori áradások miatt a város távol maradt a folyóparttól. A 18. század végén kőből és fából épült gátakkal, rakpartokkal szabályozták a folyót. Megépült a Pont Morand. Ezen intézkedések hatására megindultak az építkezések a folyó bal partján is. A folyón jelentős áruforgalom haladt át, a rakpartokon zajlott az áruk ki- és berakodása. Emellett a város polgárai is elkezdték látogatni a biztonságossá tett folyópartot.

 

 
Rhône-part 1804
Rhône-part 1856
Rhône-part 1900

 

A 20. század folyamán megtört ez a tendencia, a rakpart fokozatosan elnéptelenedett. A vízi teherszállítást legyőzte a vasút. Eltűnt a megszokott folyóparti nyüzsgés. Egyre növekedett az autók száma a városban, fokozatosan kiszorítva a gyalogosokat a rakpartról. A folyópart hatalmas belvárosi parkolóvá vált. 1985-ben került először napirendre a negatív folyamat megfordításának igénye. A város koncessziót szerzett a francia államtól a folyópart meghatározott szakaszainak hasznosítására. Négy tervezőcsapatot bíztak meg tervek kidolgozásával. A nagyobb részt várostervező, tájépítész szakértőkből álló zsűri az In Situ/Jourda/Coup d'éclats tervezőirodákból álló csoport tervét választotta ki 2003 február 13-án.

10 hektáros városi park – 5 km hosszú sétány
A cél nem nemcsak egy egyszerű folyópart-rehabilitáció volt, hanem a városi életmódban bekövetkező változásokat és a városi közlekedési módok változását lekövető átalakítás, bevonva a tervezési folyamatba a lakosságot is.

Részben a projekt bemutatásakor lehetett véleményeket tenni írásban, részben a kinevezett egyeztetés-biztosoknál lehetett személyesen nyilatkozni. Az így összeálló anyag a különböző munkacsoportokhoz került. Ezek a csoportok egy bizottság köré szerveződtek, melynek tagjai a városvezetés megfelelő alelnökei – a várostervezési és a lakossági-egyeztetési - , a tervezők, a lakossági civil szervezetek képviselői, a kerületek tanácsadói, a kereskedők képviselői, és mindazok a civil személyek, akik egy korábbi felhívásra reagálva jelezték, hogy részt vennének ezekben az előkészítő folyamatokban. Azaz bármely lyoni polgár.

 

 

 

A tervek véglegesítésekor így a városlakók javaslatai, ha illettek az eredeti koncepcióba, a megvalósításhoz szükséges módosításokkal belekerültek a végleges tervbe. Így lett több zöld felület az eredetileg tervezettnél, a kerékpáros és gyalogos forgalom finomabb elválasztása, a sebesség korlátozása, a több rámpa és lépcső a kétszintes rakpart összekötéséhez. A burkolatok kiválasztásánál figyelembe vették a közlekedési eszközök – roller, gördeszka, bicikli – igényeit. A hosszú, zöld sávokat áttörték burkolt felületekkel. Pontonok, mólók a vízfelülettel való direkt kontaktushoz...és még sorolhatnánk. A politikai akaratnak megfelelően a projektbe bekapcsolódhatott a lakosság, és végigkövethette annak menetét. Rendszeresen készültek színvonalas, értelmes tájékoztató füzetek, bemutatva egy-egy munkafázist. Városi esemény lett egy-egy munkaszakasz lezárása. A tényleges munkálatok indulása előtt egy háromnapos fesztivál keretében megmutatták a lyoniak, mennyire szükségesnek érzik a város-folyó kapcsolat újradefiniálását. A fesztivál sikere bizonyította, hogy a fizikai kialakításon túl a terek programmal való megtöltését is igénylik a lakosok, és mindez véghezvihető oly módon, hogy az ott lakókat sem zavarja.

A projekt legkényesebb pontja a parkolás kérdése volt. A rakpartok átalakítását megelőzően ugyanis a terület a belváros parkolási zónájaként funkcionált. A munkálatok előrehaladtával fokozatosan számolták fel a parkolóhelyeket, újakat nyitva a város parkolórendszerének átalakításával. Ez önmagában nem lett volna elégséges, ha nem gondolják végig a város vezetői a városi közlekedés meglévő és kívánt állapotát és dolgoznak ki egy átfogó koncepciót, illetve ezzel párhuzamosan, ha a város lakói nem látják be közlekedési szokásaik megváltoztatásának szükségességét. Egy új metróvonal és a régebbiek meghosszabbítása már folyamatban volt. Emellett digitális jelzőtáblákat helyeztek a megállókba, melyek pontosan tájékoztatják az utasokat a buszok, trolibuszok, villamosok „hollétéről”. A radikális változást azonban a kerékpár, mint tömegközlekedési eszköz bevezetése hozta.

 

Vélo'v rendszer
Vélo'v rendszer
Vélo'v rendszer
Vélo'v rendszer
 

 

Vélo'v
A rendszer kiépítését a JCDecaux közterületi hirdetőfelületekkel kereskedő cég vállalta (Bővebben erről: Magyar Narancs XIX/42 Bicikliforradalom Párizsban: Bérkerékmeghajtás) Nagyjából gyalog 10 percnyi távolságra helyezkednek el a bicikli-terminálok. Ezek egy számítógépes konzolból és 20-30 mágneses biciklitartóból állnak. Bankkártya segítségével vehetünk 1 hétre érvényes kártyát (1 euró és körülbelül 30 000 Ft-nyi összeg kaució), de használhatjuk a bérletként funkcionáló mágneskártyánkat is. A konzolnál érvényesítjük a kártyát, kiválasztjuk a szimpatikus biciklit és indulhatunk. A tarifarendszer lényege, hogy fél óráig ingyen kerekezhetünk, majd óránként egyre növekvő összegért cserébe. De ha fél óra után letesszük a biciklit, és újat veszünk fel, akkor újra indul az óra. A kerékpárok nyomon követhetők, tudni lehet, mikor ki használta. Ha kár keletkezik, követhető, hogy melyik bankszámlát kell terhelni. Az egyes állomások között furgonok segítik a biciklik egyenletes elosztását – Lyon domborzati viszonyai hasonlók Budapestéhez: a dombtetőkön jellemzően kevés a bicikli, fölfelé ugyanis lényegesen kevesebben tekernek...Ennek a rendszernek a segítségével jelentősen csökkent a belvárosi munkahelyekre igyekvők autós forgalma.

A megvalósult budapesti álom
A Rhône folyó mentén, észak-déli irányban egy gyalogos és biciklis tengely alakult ki a két legnagyobb városi parkot (Parc de la Tête d'Or és Parc de Gerland) összekötve.

 

 

 

A partszakasz mind funkcionális, mind tájépítészeti szempontból szakaszosan lett kialakítva, más és más módon kapcsolódva mind a folyóhoz, mind a városhoz. Az első szakasz a természet és város fokozatos összeszövése: eleinte a növényzet és a természetes, érintetlen folyópart dominál, mindez fokozatosan válik egyre kiépítettebbé:

  • a térburkolatok egyre nagyobb felületen jelennek meg,
  • a növényzet egyre inkább kertjellegűvé, telepítetté válik: a természetes, vízparti ligetek helyett facsoportok, majd csak fák, a vízparti aljnövényzet fokozatosan gyeppé egyszerűsödik, majd eltűnik
  • a funkciók egyre közösségibbé válnak

A középső szakasz a valódi városi, közösségi tér, szervesen kapcsolódik a város többi kiemelt tere alkotta struktúrához. Az utolsó szakasz  fokozatosan, finoman visszavezet a városi parkba. A felhasznált anyagokat és a növényzet telepítését meghatározták részben az időszakos árvizek, részben a Rhône völgye, mint speciális vegetációjú bortermelő vidék.

1. Bertillod-Lone
A vízzel érintkező szakasz az eredeti szigetes-ligetes természetes környezet helyreállítása (tisztítás, növények újratelepítése útján) – bemutatva a Rhône  növény-és állatvilágát.

 

Ripisylve Amont
Ripisylve Amont
Ripisylve Amont
 

 

2. Ripisylve Amont
A lakóbárkák zónája. A meglévő növényzet helyreállításával két részre osztották a sétányt:a felső rakpartok felé esik a biciklis zóna, a vízparton pedig a sétáló zóna. Ide horgászstégek is kerültek. A tóparti buja növényzet itt is folytatódik, de a szigetecskék már elmaradnak.

 

Iles jardins
Iles jardins
Iles jardins

 

3. Iles jardins
A széles sétányon szigetszerűen kerteket alakítottak ki, főleg gabonafélékből és fák kis csoportjából. Ezek közé pétanque-pályák és játszóterek kerültek. Ez a szakasz már a belváros vonalában van, így a felső rakpart tereivel  szervesebb a kapcsolata az eddigi szakaszokénál.

 

Lyon, folyópart
Prairie
Prairie
Prairie
Prairie
Prairie
 

 

4. Prairie
A Pont Lafayette és a Pont Wilson közötti szakasz, ahol a folyómeder jelentősen kiszélesedik.
Lehetőség nyílik a gyalogos és a kerékpáros forgalom szeparálására: a kettő között, mintegy 6000 m2-en egy rét helyezkedik el. A növényzet itt hosszú törzsű fák csoportjából, bokorszerűen növő virágokból, és egyszerű pázsitból áll. Helyenként a rét két oldalát rejtett-burkolt átvezetések kötik össze. A folyó kiszélesedése miatt a gyalogos sétányt a folyó irányában megnövelték egy faburkolatú sávval, ami az itt fixen lehorgonyzott szórakoztató hajók teraszaként szolgál. A bárokon kívül kiállítótér-hajók is találhatók itt, illetve az egyik bárka a Lyon fejlesztésével kapcsolatos projekteket mutatja be.

 

 
Terrasses de la Guillotière
Terrasses de la Guillotière
Terrasses de la Guillotière
Terrasses de la Guillotière
Terrasses de la Guillotière
 

 

5. Terrasses de la Guillotière
A Rhône-part igazi belvárosi szakasza, amely, mint tapasztaltuk, valódi köztérként funkcionál. A belváros szívével vagyunk egy vonalban (Place Bellecour, Lyon főtere a félszigeten), ez  a szakasz kapcsolódik legszervesebben a felső rakparthoz és a félszigetre átvezető Pont de la Guillotière-hez. Ezt a kapcsolatot egy lépcsőkből és rámpákból szervezett térsor biztosítja. A lépcsők részben városi nézőtérként is funkcionálnak a belváros felé fordulva. Az átalakítás ezen a szakaszon a felső rakpartot is érintette: széles gyalogos és kerékpáros sétánnyá alakult. A téralakítás nem állt meg a forgalmi sávoknál: kelet felé folytatódik a Place Jutard és Place Raspail együttesével. A felső szakasz egy része a kifejezetten városi sportokat űző fiataloké – itt találhatóak a poolok, kosárpályák és focipályák. Az alsó rakparton egy hosszú, nyáron szökőkútként, télen a tervek szerint korcsolyapályaként működő sekély medence fut párhuzamosan a folyóval.

 

Estacade – Centre Nautique
Estacade – Centre Nautique
Estacade – Centre Nautique
 

 

6. Estacade – Centre Nautique
A folyóparttal párhuzamosan a felső rakparton egy uszoda működik ezen a szakaszon. Itt a meglévő beton partszakasszal párhuzamosan egy fa mólót alakítottak ki. Az uszoda falára futónövényeket telepítettek

 

Port de l'Université
Port de l'Université
Port de l'Université
Port de l'Université
Port de l'Université
 

7. Port de l'Université
Ez a szakasz adott otthont a folyami kikötőnek. Több mint száz szilfát és gesztenyefát telepítettek, ami kellemes, egyetem-kert hangulatot teremtett. Ez nem véletlen, hiszen a partszakasz dinamikus kapcsolatban van a közvetlen szomszédságában található egyetemekkel. Röplabdapálya, az elmaradhatatlan pétanque-pálya, tornapálya, játszóterek segítik az aktív kikapcsolódást, nem csak az előadások közti szünetekben.

 

Galerie Botanique
Galerie Botanique
Galerie Botanique
Galerie Botanique
Galerie Botanique
 

 

8. Galerie Botanique
A „Rhône kertjei” mentén egyszerű kerékpáros és gyalogos sétány vezet a Parc de Gerland-hoz.

A zöld felületé a főszerep: a Rhône folyó mentén, a forrásától a torkolatáig megtalálható vegetáció kerül bemutatásra. Kisebb mólók épültek a horgászoknak. Az alsóbb szakaszon nagyobb mólókat alakítottak ki a vízisí- és a motoros vízi sportokat kedvelőknek. A helyenként lépcsős kialakítás ismét nézőtérként funkcionál: szemben a félsziget csücske, ahol a két folyó, a Rhône és a Saône találkozik. Erre a kiemelt jelentőségű területre épül majd a Musée des Confluences, a Coop Himmelb(l)au tervei alapján.

Rab Judit
képek: Rab Judit, Kádár Bálint

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »