építészet : környezet : innováció

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 3. díj, Földes és Társai Építésziroda

Bemutatjuk a Földes és Társai Építésziroda Kft. által készített 3. helyezett pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye:

A pályázók műleírásukban kiemelik, hogy az élet sikeres útjához az együttműködés, a szimbiózis vezet – ez tapasztalható a biológiában és a társadalomban is. Ezért építészeti alapállásuk az, hogy a műemlékhez kiegészítést tenni csak a mai formavilág értékes felhasználásával szabad, így az új és a régi egymást erősíti, összefonódik.
Ez az alapvetés a zsűri figyelmét felkeltette és a tervben grafikai szinten kifejeződő eredménnyel egyet is ért. A pályamű ezen alapvető gondolata az udvarok beépítésében jelenik meg, amelyhez azonban számos hiba is csatlakozik. A túlzott intenzitással készült beépítés nem hagyja érvényesülni sem az udvar, sem az új építmény architektúráját – mert nagyon szűkös szabad területek maradtak mellette – különösen az északi udvarban. Nem szerencsés a csápszerű, a kelleténél gyakoribb közlekedési kapcsolat. A klasszicista épületudvarok olyan beépítési volumene sem támogatható, amely meghaladja a meglévő gerinc magasságát.

A kiállítási szintekhez síkban és belmagasságban csatlakozó terek ötlete, - a földszint bővítéseként – támogatható. A nagy volumenű udvarbeépítések természetes következménye, hogy a kerteket kevésbé terheli építményekkel. A régi épület adottságait felhasználva az észak-déli kereszttengelyt kiépíti, amelyre szépen fűzi rá az udvarokban kialakított új konferencia- és időszakos kiállítási funkciókat. Ezek variációit is bemutatja.

A kereszttengelyt a kertben új, áttört pavilonokkal jelzi, amelyek a kiegészített kertészházzal egységes környezeti rendet alkotnak. A kertészház környezetében a Pollack Mihály tér határán elhelyezett kétszintes földalatti építményben az üzemeltetéshez még szükséges raktárakat és az előírt dolgozói parkolókat helyezi el. A gépkocsi lehajtó rövidítése céljából a parkolók a földalatti első szinten (-1) foglalnak helyet.  

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

A pályamű a főépület működését lényegében megtartja, a végrehajtott tisztítások, a főbejárat alatti lépcsőnél végzett beavatkozások a gördülékenyebb működést szolgálják. A kertészeti terv jól szemlélteti a tervezett fakivágásokat (egészségi állapot, építkezés és későbbi fapusztulás miatti bontásban) és megadja a fapótlást is. Az utcaszintre süllyesztett, bejárati terek kialakítása ott nem támogatható, ahol fa gyökereket érint (pl. É-i bejáratnál). A fák gyökérzetét kibontani, vagy feltölteni csak kivételes esetben, egyedi megoldások alkalmazásával, külön terv szerint lehet.

A Bíráló Bizottság a pályaművet a belső udvar egyenletesen szórt fényt adó lefedésére és az udvarokba a régi épülettel kortárs módon együtt élő pavilonokra vonatkozó javaslatáért, valamint a terv építészeti, grafikai minőségéért a kiírónak megosztott harmadik díjra ajánlotta.



Részletek a műleírásból:

Gondolatok a Magyar Nemzeti Múzeum bővítéséhez

SZIMBIÓZIS
Két vagy több különböző faj (általában egymásrautalt) szoros együttélése. A szimbiózisban mindkét fél kölcsönös előnyökhöz jut. A növényvilágban elterjedt együttélési forma a szimbiózis, például ilyen a zuzmó, ami gombafonalból és zöldmoszatból épül fel. Alig néhány olyan növénycsaládot ismerünk, amelyben nem, vagy csak elvétve találunk szimbiózist. A természet valójában nem tűri el a magányosan tenyésző kultúrákat, a környezettől elszigetelten élő egyedeket - a szimbiózis a fajok fejlődésének egyik mozgatórugója. Ez azt jelenti, hogy az élet bonyolultabb formái is igen apró, de vegyileg összetett mikroorganizmusok szimbiózisán át alakultak ki. Márpedig ha így van, a fejlődés mozgatórugói között legalább olyan fontos szerepet játszik az együttműködés, mint a harc, a kiválasztódás versenye.

Mikorrhiza
A gombák és magasabb rendű növények szimbiózisának neve. A mikorrhiza szó szerint gombás gyökeret jelent: a gomba fonalai, a hifák behálózzák a gazdanövény gyökereit. A gomba segíti a növény víz- és tápanyagfelvételét, míg a növény „kész” szerves anyagokhoz és vitaminokhoz juttatja a gombát. A gombának előnyös, mert nem fotoszintetizál, nem tudja előállítani saját szerves anyagait. Azzal hogy a növények sejtjeit körbeveszi vagy azokba behatol, közvetlenül jut hozzá a növény által előállított szerves anyagokhoz. A növénynek előnyös, mert a gombafonalak körbeveszik a gyökereit, és a sok hajszálvékony gombafonal nagyobb felszívási felszínt biztosít a növénynek, így hatékonyabban tudja felvenni a talajból a tápanyagokat.

Épületek szimbiózisa

A több mint 160 éves épület területhiánnyal küzd, de az intézmény fő problémája, hogy a kor múzeumlátogatói igényeinek kielégítéséhez szüksége van egy, a főépülettel szimbiózisban együtt élő társra. Ez a társ a környezetével, a várossal való kapcsolat létrehozásában lehet segítségére, cserébe a nagy tudást, a felhalmozott értékek kölcsönzését kaphatja és egy miliőt, ami utánozhatatlan „piaci” előnyhöz juttatja a turisztikai, vendéglátási, interaktív, kulturális feladatai ellátása során.

Kettejük termékeny viszonyának következtében a Múzeum befogadóként tud működni a jövőben. Alkalmas hellyé tud válni ahhoz, hogy bármilyen profiljába illő tárlatot, kezdeményezést, eseményt, installációt befogadjon. Aktív kulturális, művészeti kommunikációs térré válhat, bekapcsolódhat a város fő szellemi keringésébe. […]

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

RÉGI ÉS ÚJ
A múzeum új feladat elé néz a jövőben. Fontos történeti gyűjtő szerepe mellett nagy hangsúlyt kell fektetnie a változatos, izgalmas, folyamatosan kitekintő, régi és új viszonyát értelmező tárlatok szervezésére. Izgalmas kontextusba ágyazások, látványos értelmező kiállítások megvalósításához nyújt ihletet, izgalmas keretet a régi és új épületek szoros kapcsolata, egymásba fonódó, egymást erősítő terei. Ez a közvetlen kapcsolat fejezi ki a jövőkép lényegét.

A régi és új között a határok elmosódnak, szinte egymásba fonódnak, állandó reagálásra, értelmezésre késztetve a látogatót és az intézményt. Az épületet bejárva a múlt és jelen izgalmas vegyüléke áll össze a látogató gondolataiban, a történeti és kortárs terek felváltva követik egymást, erősítik egymás értékeit. A csápok, melyek átjárást biztosítanak a két épületrész között, fénnyel átjárt zárt hídként viselkednek, kapuként működnek a két világ között. Az udvar a múzeum belső terévé válik, fedése csak a fényt ereszti be, kilátást nem enged, köztes tér, amely folyamatosan megjeleníti a belső világ kettősségét.

MÚZEUMKONCEPCIÓ
[…]
Nyitás és nyitottság
Képzelje el, hogy a Nemzeti Múzeum épülete akkor is nyitva áll, amikor a kiállítások zárva tartanak! A 21. században a múzeumok is paradigma-váltás előtt állnak, s egyre gyakrabban beszélünk a posztmodern múzeum fogalmáról, melynek lényege a látogatóközpontúság. A cél, hogy a múzeumok aktívabb szerepet töltsenek be az emberek, a múzeumi közönség, a társadalom művelődésében, közösségfejlesztésében, s egyfajta alternatíváját adják az úgynevezett „lifelong learning” koncepciónak. Ennek értelmében a múzeumokat, mint az élethosszig tartó tanulás ideális környezeteként kell értelmezni, valamint egyfajta találkozási pontként, amely nemcsak hívogat, marasztalja is a látogatókat.

A múzeum, mint intézmény, mint tanulási közeg, s mint találkozási pont által támasztott megváltozott igényekre kell felelnie a Magyar Nemzeti Múzeum épületének is. A tervezési koncepció kiinduló pontja a ’nyitás és nyitottság’ megteremtése, amely alapvető feltétele a fent megfogalmazott céloknak. A megnyíló horizontális tengely mentén a Múzeum szerves összeköttetésbe kerül a Bródy Sándor utcával és a Múzeum utcával, valamint az itt található kulturális intézményekkel, s egyfajta kontinuitást biztosít.

Az oldalsó bejáratok megnyitásával az ezidáig egyperspektívájú épület többnézőpontúvá válik, s a főlépcső főbejárata mellé rendel két, azzal egyenrangú bejáratot. Ennek eredményeképpen az épület vizuálisan és fizikailag is kiterjeszkedik, ezáltal folyamatos betekintésre, átjárásra ösztönözve az utca emberét és a látogatókat egyaránt. Mindemellett a főlépcső nem veszíti el a ’magas művészet mindenki számára nyitott temploma’ kontextusát sem, csupán ennek egy mindennapi, bármikor megközelíthető, elérhető alternatíváját adja.  

Az újfajta megközelítés újfajta épületet is igényel, amely a meglévő múzeumi épület szerves részeként, ugyanakkor önálló identitással bíró tömbként helyezkedik el a belső udvarok gyűrűjében, ezáltal létrehozva egy, a Múzeum műemléki épületét tiszteletben tartó, azonban a kortárs, látogatóbarát múzeumok minden igényét kielégítő, univerzális esztétikai tapasztalattal bíró egységet. Az új épületegység lehetőséget ad a modern kiállításrendezési stratégiáknak megfelelő, akadálymentes, könnyen átrendezhető, egyénileg kiállításra szabható ideiglenes tárlatok megrendezésére, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai konferenciákra, s egyéb társművészeti rendezvényekre, melyeknek a második emeleti komplex rendezvényközpont nyújt teret.

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

Az új épülettömbök finom gesztusként, átjárók és hidak izgalmas rendszerével légiesen kapcsolódnak a már meglévő múzeumi épülethez, s egyfajta rájátszását adják a kép a képben építészeti megfelelőjének, dialógusba hozva ezáltal múltat és jelent, illetve a hagyományok megőrzésének újraértelmezését. Az épület az épületben elhelyezésnek köszönhetően nyílik mód egy új szemléletű, látogatóbarát múzeum és egy újfajta találkozási pont kialakítására. A két új tömb ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a látogatók akkor is betérjenek a Múzeumba, amikor a kiállítások s a ’régi’ épület zárva tartanak, mivel a földszinten elhelyezett kávézó, étterem és múzeum shop működése független a múzeum nyitvatartásától.

Az új funkciókkal színesített udvarból közelíthető meg a múzeumpedagógiai foglalkozások számára elkülönített tér, amely korosztálytól függetlenül alkalmas csoportok fogadására. A múzeumpedagógia a modern múzeumi stratégiák szerves részeként élményszerű befogadásra ösztönzi a látogatókat, s kiemelt szerepe van a már említett élethosszig tartó tanulásban.

ÉPÍTÉSZETI PÁRHUZAM
Nemzeti önállóság keresés a reformkorban


A nyugati polgárság által kialakított építészeti eszmények nálunk a haladó szellemű földbirtokosok, értelmiségiek környezetét formálták. Míg a fejlettebb országokban a klasszicizmus feladata a társadalmi átalakulás tükrözése volt, addig Magyarországon mindezek mellett a nemzeti sajátosságok kifejezése is jellemző. A haladás és nemzeti függetlenség iránti vágy együtt jelentkezett, így a fejlődés példáját a kritizált császári Bécs barokkján túl, a fejlettebb építészetű Franciaországban, Angliában látták. A nemzeti és a haladó fogalmak összekapcsolódásán túl az elmaradottság, anyagi tehetősség hiánya is jellemző az akkori Magyarországra. A fejletlenség kifejeződött a kényszerűen egyszerű környezetben, a szükségszerűen racionális formai megoldásokban. A megszokott dísztelenség előkészítette a közgondolkodást az új stílus befogadására és így a periférikus helyzet előnnyé vált.

A század első évtizedeire Nyugat-Európában az építészek fő törekvése a stílustiszta klasszikus részletek mind jobb érvényesítése volt, míg Pollack az egységes épülettömeg kifejezőerejére helyezte a hangsúlyt, és nála a részletek is ezt szolgálták. Pollack a középületről alkotott elképzelése alapján a zárt épülettömeg elé látványos portikuszt helyezett. Az épület zárt MONOLITIKUS tömege, mely a magas talapzat által különös hangsúlyt nyer, meglehetősen egyedi a kortárs összehasonlításban. Ha a belső térszervezést vetjük össze a külsővel, az épület egyedisége még szembetűnőbb. A monolitikus, tömbszerű külső összetett, izgalmas barokk térszervezésű belsőt rejt. Az ünnepélyesen végigvezetett megközelítés jelenti a leghatározottabb eltérést az általában jellemző felfogáshoz képest. Pollack megemelte az érkező szintet, ahová látványos lépcsővel vezeti fel a látogatót. A megérkezést követően egymás után tárul fel a keresztirányú és centrális terek sora, illetve a nagyvonalú lépcsőház, melynek végpontja az egész épület szimbolikus középpontja, a kupolaterem.
Kalmár Miklós – Historizmus Századforduló, a polgári építészet kialakulása című könyve alapján

KONCEPCIÓ MA
Izgalmas helyzet, hogy most, mikor a Múzeum épületének újraértelmezése, bővítése a feladat hasonló korszakot élünk. Magyarország a reformkorhoz hasonló történelmi helyzetben van, építészeti és gazdasági szempontból egyaránt.

A Pollack féle elgondolás kiegészítése legtökéletesebb akkor lehet, ha az valóban folytatás, továbbépítés, gyakorlatilag befejezés. A kialakuló új terek az eredeti „barokkos” térfolyamhoz közvetlenül csatlakoznak, megtartva, sőt erősítve a monolit zárt épülettömeget, és a belső térfolyamba beleszőve a két „holt” udvart. Az így kialakuló új terek a régiekkel együtt dinamikus térfolyamot alkotnak. Az új tereket határozott tömbként alakított testekbe foglaljuk, melyek a szigorú udvaroknak mintegy inverzei és az eredeti épülettömb átértelmezései. A fehér tömböket mindössze a kapcsolatot biztosító üvegszemek, üvegcsápok egészítik ki.

Publikus múzeum
A földszinti publikus tereket a régi és új között kialakuló köztes tér részeként tervezzük kialakítani az eredeti gazdasági kereszttengely felújításával, újraértelmezésével, újra megnyitásával. Ez az új épületegyüttes szervező tengelye, éltető főere – turisztikai, információs, vendéglátó funkciójú térsor, rendezvénytér, múzeumi bolt, internet kávézó, olvasó, pihenő térrészekkel tagolva.  E passzázsszerű térfolyam a Bródy Sándor utcától a Múzeum utcáig húzódik, az udvarokat, a kertet, a sétálóutcákat a Múzeum életébe, a Múzeumot pedig a város szövetébe kapcsolva.

Mindemellett a Múzeum közvetlen bejárataként érintetlenül megtartjuk a Pollack-épület eredeti főbejáratát, finom elválasztást adva a földszinten kialakuló „múzeum pláza” városi zajától, folyamatos zsizsegésétől, biztosítva ezáltal a kiállítások szintjeinek elmélyültebb hangulatát. A két irány közti kapcsolat ellenőrzötten az épület centrumában jön létre, így független bejárataikon egymástól szétválasztott forgalmat is képesek bonyolítani.

Elképzelésünk szerint az új épületegyüttes nappal NYITOTT HÁZ-ként működik, eredeti és új közönségforgalmi terei mindenki által, jegyváltás nélkül látogathatóak, bejárhatóak. Így közkinccsé válhat Pollack Mihály világviszonylatban is kiemelkedő remekműve, hazánk legszebb múzeumépülete. Mindez pedig fontos és jelképes eszköze a látogatók vonzásának, a kulturális események elindításának. A kiállítási terek természetesen továbbra is jegyváltással tekinthetők meg. Éjszaka a nyitottság a földszinti passzázsra korlátozódik, az itt működő vendéglátó funkciók köré szerveződve.


Anyaghasználat, szerkezetek
Szándékunk szerint az új épület szerény, akár a Pollack-féle ház. A klasszicista épület erejét sem a gazdag díszítés és drága anyagok használata adja, hanem a tiszta, szerény, de mégis nagyon fifikás, nagyvonalú térrendszere, és a külső megjelenés, amely a finoman tagolt, cizellált vakolt téglafal erejével ad méltóságot az épületnek.

Az új épületünk ezen elvek mentén, de a finom klasszicista homlokzatra reagálva teljesen letisztult, egységes felületekkel készül. Az épület-test fehér, csiszolt műgyanta bevonattal készülő vasbeton plasztika, mely finoman és selymesen tükrözi a környező fényeket, formákat, és egyben szórt lágy fénnyel deríti a tereket. A kapcsolódó hidak, homlokzati „szemek” keretezése matt üveg. Ezek a felületek egyben világító testekként működnek. A szabályozott átlátást biztosító „szemek” végfelülete teljesen átlátszó üvegezést kap, mely a kommunikációt biztosítja. Ezen nyílásokat a belső térben igény szerint derítő vagy vastag sötét függönyözéssel lehet szabályozni. A padlók anyaga homogén kőszerű, törtfehér-szürkés felület. Öntött műgyantakötésű padló, nemes adalékkal és fehércementtel.

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

Fények
Az új és régi közé feszülő köztes terekben szabadon áramló természetes fények adnak erős megvilágítást. Ez a fény a mattüveg tetőn keresztül beáramolva, és a sík falakon lefolyva derített, fehér teret képez. Este ugyanezt a hatást kicsit varázslatosabban a világító testként működő üvegtető és a hidak tömbjei biztosítják. Ezek a terek ezáltal alkalmasak időszaki kiállítások bemutatására. A nagy belmagasságok extrém kiállítástechnikák alkalmazását és óriási méretű tárgyak bemutatását is lehetővé teszik, a fehér falak pedig vetített installációkat is képesek fogadni.

A kiállítóterekben és a konferenciateremben felülről és oldalról érkező rejtett, szűrt fények adnak hangulati és helyi derítő megvilágításokat. Ezek a nyílások elsötétíthetők, illetve függönyökkel, textil felületekkel tovább deríthetők, tompíthatók. Ezekben a terekben teljes elsötétítés esetén mesterséges múzeumi világítási rendszerekkel szabadon szabályozott, irányított, pozícionált fényhatásokat lehet kialakítani.

Kommunikáció a várossal
Ahhoz hogy a múzeum kapcsolatba tudjon lépni a látogatóival szükséges a falain kívül is megjelenítenie magát. Tervünk fontos része, hogy a Múzeum körút felől az épület szélességében városi teret alakítunk ki a park területén, ezáltal tisztább, zavartalan rálátást biztosítunk az épületre. Így mód nyílik ezen a területen és a kert jobb illetve bal szélén elhelyezett, a Múzeum körút felé hangolt, nagyméretű installációk, molinók, esetleg vetített képes „reklámok” alkalmazására. További lehetőséget biztosítanak a kertben létrehozott szabadtéri tárlatok is.

FUNKCIONÁLIS REND

A tervezés során arra jutottunk, hogy az új jövevény a régi épület kialakult funkcionális rendjét is átszervezi, racionalizálja. E folyamat eredménye pedig az eredeti pollacki térszervezés lehető legtisztább visszaállítása, a különböző funkciók tematikus átcsoportosítása, logikai átszervezése lett.

Közönségforgalom
A földszinti passzázs tartalmazza az új vendéglátási, információs és pihenést, rekreációt biztosító funkciókat. Ez a tér alkalmas hosszasabb hasznos időtöltésre és célzott áthaladásra is. Jegyvásárlás, kiadványok, turisztikai információk beszerzése, nagyobb csoportok fogadása, a múzeum aktuális programjainak megismerése, ajándéktárgyak vásárlása, elegáns étkezés, könnyed kávézás, folyóirat-olvasás, stb.

A passzázshoz ellenőrzött kapcsolattal csatlakozik az új földszinti állandó kiállító térsor, a KÖZÉPKORI KŐTÁR. Ezt az előcsarnok alatti háromhajós tér és a körcsarnok összenyitásával alakítjuk ki. A körcsarnok tere egyben közlekedő is, így ez mindenképp ingyenesen látogatható tér. Opcionálisan a két kapcsolódó folyosószakaszon időszaki kiállítások rendezhetők a passzázs nyugati térrészeivel összenyitva. A középkori kőtár tere alkalmas rendezvények és klub funkció helyszíneként is, az étteremből biztosított vendéglátási ellátással kiegészítve.

A földszintről új akadálymentesítést is biztosító közlekedőmagokon keresztül érhető el az északi udvar alatti galériásan kapcsolódó múzeumpedagógiai tércsoport, a passzázst kiszolgáló ruhatári és mosdó-WC csoport. Továbbá új elemként innen közelíthető meg ellenőrzötten a pinceszinti állandó kiállító térsor, a RÓMAI KŐTÁR. Ehhez megnyitottuk az előcsarnok alatti pinceszinti háromhajós teret, amely így a körcsarnokkal, az áthajtó alatti térrel és a lapidárium kiállítóterével alkot egységet. A kőtárakhoz mindkét szinten a bejárati főlépcső alatti terek kőraktárként kapcsolódnak, a be nem mutatandó tárgyak raktározásához.

A földszintről az új közlekedőmagokon és az eredeti körlépcsőkön keresztül jutunk fel az első emeleti történeti előcsarnokba, mely a földszinti múzeumi passzázzsal szorosan együttműködik. Itt a jegyvásárlás és információ a háromhajós térben úszó szabadpultba kerül. Ruhatárat és mosdókat a főlépcső alatti térben a volt múzeumi bolt helyén biztosítunk. Ebből az előcsarnoki térből tárul fel a Pollack épület hagyományos, elegáns enfilade-ja, az időszaki kiállítási térsor, melyeket egységesen az első emeletre költöztettünk. A történeti térsorhoz kapcsolódóan két új, korszerű időszaki kiállítások fogadására alkalmas, szabadon szervezhető termet terveztünk, 400 ill. 240 m2 alapterülettel. A nagyobbik terem közvetlenül is kapcsolható a bal oldali egyedi dísztermek (Széchenyi, Apponyi) sorához. Ugyanitt tervezzük megtartani a korlátozottan látogatható történeti gyűjteményeket (könyvtár, fegyvertár, hangszertár, fotótár), melyek így csábító közelségbe kerülnek az időszaki terekhez, lehetőséget kapva arra hogy rendszeresen megjelenjenek a nagyközönség előtt. Ezen a szinten nyílna alkalom arra, hogy a múzeum a saját gyűjteményéhez is kötődő, akár közösen szervezett vendégkiállításokat fogadjon.
(pl.: a KOGART-tal közös Múzeum-Körút című 2007-es kiállítás)

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

Az időszaki kiállítási térsor azért is került az első emeletre, hogy könnyen megközelíthető, a passzázshoz, a főbejárathoz és előcsarnokhoz közvetlenül kapcsolódó területként közel hozza az új múzeumi arculat egyik alappillérét képező változó kiállításokat a közönséghez. Illetve az előcsarnokkal egybenyitott térsorként speciális múzeumi események, fogadások, bemutatók lebonyolítására is alkalmas. Itt található még az előcsarnok két oldalán a koronázási emlékek terme, illetve a tudós magyarok kiállítás. […]

A második emeletre a történeti főlépcsőházon és az új közlekedő terek használatával jutunk. Alapvetően kettős funkciójú emelet, az állandó kiállításoknak és az új konferenciaközpontnak ad helyet. Erre a szintre helyeztük egységesen az összes állandó kiállítást, amelyeket az áthelyezés során javaslunk belsőépítészeti szempontból is frissíteni. A jelenlegi tematikában gondolkozva a kupolacsarnoktól jobbra tervezzük a „Kárpát-medence Magyarország előtt” című kiállítást. A kupolától balra indulva a magyar történelem kerülne bemutatásra. A kiállítások mindkét irányban a kandalló termeken keresztül érhetőek el, illetve középen a főlépcsőház mögötti előtérből. Ezeken a pontokon történik a jegyellenőrzés is. Ha a tematika megkívánja a teljes második emeleti enfilade összenyitható egy térsorrá.

Az ide álmodott konferencia és rendezvényközpont különlegességét az adja, hogy egyszerre van jelen a történelem és a jelen a terekben. A Pollack-épület meglévő díszterme és a Kupola-csarnok kiegészül egy 350 m2-es multifunkcionális térrel és 210 m2-nyi szekciótermekké alakítható térrel. Az új termek minden technológiai eszközzel felszereltek, tolmácsfülke, technikai terek kapcsolódnak hozzájuk, továbbá a létszámnak megfelelő mosdó-WC csoportot is elhelyeztünk. A multifunkcionális tér helyzete alkalmassá teszi, hogy rendezvények, bálok, estélyek, stb. esetén ültetett étkezésre adjon lehetőséget, ugyanis ide is feljut a konyhából induló két étellift. A tércsoport elhelyezkedése és az új lépcsőházak helyzete biztosítja, hogy az állandó kiállítás nyitva tartása mellett is zavartalanul, a vendégek keveredése nélkül lehessen itt konferenciát rendezni.

A bal oldali lépcsőházon tovább haladva a harmadik emeleten érhető el a korlátozottan látogatható festménytár. Az ide vezető, Lechner-féle átépítéskor kialakított két falépcsőt elbontjuk, helyette létesülnek, az új épületekben az új lépcsőházak, amelyek akadálymentes feljutást is biztosítanak.

A lépcsőházakban tovább haladva mindkét új épület tetejére feljutást biztosítunk, amely alkalmassá teszi ezen páratlan panorámájú teraszok használatát akár rendezvények akár szabadtéri kiállítások számára.

Technológiai és üzemeltetési forgalom
Az új komplexum gazdasági és üzemeltetési bejáratait egységesen a pinceszintre telepítettük. A megközelítés gépjárművel a Múzeum utca felé nyíló lehajtón, míg gyalogosan a kertészház bővítményeként kialakított lejárón keresztül történik. A kert hátsó részében a hosszhomlokzattal párhuzamosan elhelyezett kétszintes terepalatti építménybe kerül az első szintre a 40 állásos parkoló. Ez részben a dolgozók számára létesül, részben rendezvények kiemelt vendégei számára. Innen portaszolgálat ellenőrzésén keresztül lehet bejutni a főépület pinceszintjére, éppen a tisztán üzemeltetési használatú hátsó lépcső előterébe. Konferencia vendégek érkezése esetén természetesen kísérettel lehet eljutni a közönségforgalmi terekhez.

A mélygarázs szintjén (a porta ellenőrzése mellett) továbbhajtva jut be a teher- ill. műtárgyszállító jármű a két szintet átfogó autóemelő-fordító berendezéshez. Ezen keresztül lehet feltárni mindkét szinten a raktárakat. A műtárgyraktárak előtt szabályos biztonsági zsilipet alakítottunk ki. A két szint közötti teher és személyforgalmat felvonó és lépcső biztosítja.

 

Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
Nemzeti Múzeum tervpályázat, építész:Földes és Társai Építésziroda Kft.
 

 

A meglévő épület pinceszintjén raktárak, technológiai helyiségek találhatók, illetve a dolgozók öltözői. Az északi udvarba épített pince egy részén alakítottuk ki a 250 adagos konyhát, amely így közel kerül a beszállító útvonalhoz, és egyben közvetlen kapcsolatba kerül a felette elhelyezkedő étteremmel ételliftek segítségével. A pinceszintről teljesen eltávolítottuk a műtárgy-restaurátor műhelyeket és az északi sarokban lévő irodablokkot, amelyek felsőbb szintekre kerültek. A raktáraik részben itt, részben az új terepalatti építményben kerültek elhelyezésre.

A függőleges technológiai közlekedést a történeti épület hátsó lépcsője és az itt létesített felvonók biztosítják, úgy hogy azt nem keresztezi vendégforgalom. Az első emeletre feljutva találjuk a különböző osztályok irodáit és a vezetőséget. Ezek az irodák elérhetőek a földszinti passzázsról is, ez biztosítja az elegáns külső megközelítést például egy tárgyalás esetén.

A dolgozók a hátsó lépcsőn keresztül érik el az első emeleten lévő zárt gyűjtemények helyiségeit, illetve a tetőtérben és a két új épület felső emeletein elhelyezett irodákat, műhelyeket, raktárakat. A meglévő épület harmadik emelete gyakorlatilag változatlan marad, kiegészül az új épületekben tervezett cca. 1300 m2 új iroda - műhely területtel. Ide az új lépcsőházakon keresztül alternatív megközelítés is biztosítható, illetve ugyanez menekülő útvonalként használható.

BETERVEZETT ÚJ FUNKCIÓK LISTÁJA

  • könyvesbolt (művészeti, tudományos, történeti)
  • folyóirat-olvasó
  • internet-kávézó
  • étterem
  • turista információ
  • klub
  • filmvetítés
  • múzeumi shop
  • időszaki kiállítások
  • múzeumpedagógiai foglalkoztató
  • konferenciák, társadalmi események (bálok, estélyek, sajtótájékoztatók, ünnepélyek, koncertek) tere
  • színház (történeti, kortárs)

SZERKEZETEK
[…]
A felmenő szerkezetek vasbeton falas és pilléres dobozszerkezetként készülnek, a szintek közötti födémek sűrűbordás nagyfesztávú szerkezetek. A nagyméretű terekben közbenső alátámasztás nélkül alakítjuk ki a szerkezetet. A födémek lelógó bordái közt vezetjük a gépészeti és technológiai vezetékeket, csatornákat. […]

A hídként funkcionáló csápok szerkezete acél váz, melyen megfelelő tűzvédő burkolat után külső mattüveg burkolat készül. Az üvegtető a meglévő épület párkányának magasságában készül, arra ráültetve a felmenő főfalakon rögzítve. Minthogy az üvegezés a koncepciónak megfelelően matt, átlátszatlan a szerkezetet egyszerű acél rácsostartók adják, kis fesztáv lévén kis magassággal. A fesztáv az új és a régi épület közti szakaszra korlátozódik, maximálisan 9-10 méter. […]

A tetőt fehér vászon árnyékolókkal lehet árnyékolni a nyári felmelegedés ellen, de az udvar méretéhez képest jelentősen csökkentett felülete ezt nem feltétlenül indokolja. A tető kettős üvegszerkezetű, az alsó mennyezeti és a vízzáró felső üvegréteg között, a rácsostartók magasságában hűvösebb levegőt áramoltatva csökkentjük a hőterhelést. […]

KERT ÉS ÉPÜLET KONTRASZTJA
Az eredeti épület szikár tömbszerűségét a tájképi kert ellenpontozta. Ez a kontraszt a bővítésünk szigorú szerkesztésű épületei és az organikus, de szerkesztett kert között megújul, mai színnel gazdagodik. Inspiráció: az épület körül a zöldfelületek úgy jelennek meg, mint a vízcseppek a falevélen. A lencse formájú zöldfelületek az épületet U alakban körülölelik. Ez a textúra határozza meg a kert alapszerkezetét – zöldfelületeit és közlekedési felületeit.

A dísztér az épület arányait megőrizve egy szigorú, visszafogott jelentős burkolt felülettel rendelkezik – ezáltal rendezvénytérként jól használható. A díszteret nagyméretű elegáns gyepfelületek tagolják, melyek kiemelik az épület keresztirányú tengelyét. A dísztér jelentősebb rendezvények lebonyolítására és a várhatóan megnövekedő gyalogosforgalom átvezetésére alkalmas, ugyanakkor megfelelő méretű pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas burkolt felületekkel is rendelkezik. A dísztér burkolatának anyaga gránit.

A kert az új oldal irányú kapcsolataink – és az épületen áthaladó kereszttengelynek – köszönhetően valóban NYITOTT KERT lesz. Ezáltal a belváros egyik legjelentősebb közkertje új funkciókkal és eseményhelyekkel gazdagodhat, így a mai igényeknek megfelelően teljesebben töltheti be funkcióját.


KERT VÁLTOZÁSAI
A kert megnyit a közönség felé, az utca beszüremkedik a kertbe az utca szintjére lesüllyesztett új oldalsó bejáratoknál – ennek köszönhetően közvetlen kert kapcsolat alakulhat ki a Bródy Sándor utca és a Múzeum utca felé. A bejáratok kert felőli oldalán tágas burkolt fogadótereket terveztünk.

A gyerekek számára változatos, de formailag visszafogott megjelenésű játszótéri eszközökkel felszerelt korosztályos csoportosítású játszóteret terveztünk az épület Pollack Mihály tér felőli oldalára, a játszóház környezetébe. A játékok a kert hátsó részében a játszóház körül kisebb – nagyobb csoportokban elszórva találhatók homok burkolatban. Az idősebbek számára sakkasztalokat, óriás sakkot terveztünk a Múzeum utca felőli oldalra. A petanque pályák „golyózó” mellé. A különböző játékokhoz szükséges eszközök (sakkbábu, golyó stb.) a játszóházban bérelhetők. A kertbe modern hangulatú, de formailag visszafogott kerti berendezéseket, támlás és támla nélküli padokat, székeket, hulladékgyűjtőket és kerékpártárolókat terveztünk.

A KERT VÁLTOZATLANSÁGAI
Fontos, hogy a kert megmaradjon négy utca által határolt tömbként a közepén egyetlen épülettel. Nem visel el második épületet semelyik oldalon, így a kert megmarad a városban zárványként mint egységes zöldfelület. Éppen ezért szerencsés, hogy a mélygarázs az épület hátsó frontja mögé került, mivel így a Múzeum körút felől nézve az épület mindkét oldalán – a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca felől – a faállomány megmarad egységes lombtömeget alkotva az épület két oldalán.

A lencse formájú, különböző méretű felületek között – megtartva a kert jelenlegi hangulatát – stabilizált gyöngykavics burkolatot terveztünk, ezzel is erősítve a kerti hangulatot. A zöldfelületeket acélszegély választja el a stabilizált gyöngykavicsburkolattól. A Múzeumkerthez, történetéhez, hangulatához szorosan kapcsolódó szobrokat az új kert szerkezetéhez igazítva áthelyeztük, így emelve ki a kert egy-egy hangsúlyos tengelyét, átlátását, terét. A kert részben díszkertként, részben közösségi kertként és részben családi kertként funkcionál. Megtalálható benne megfelelő számú pihenőhely, tágas játszóhely és kikapcsolódásra, rekreációra alkalmas felület.
[…]

TARTÓSZERKEZETI LEÍRÁS, KONCEPCIÓ

A múzeum tervezett bővítése során 1-1 új épületrészt helyezünk el a múzeum belső udvaraiba illetve a kertben új mélygarázst alakítunk ki. Az udvarokban korábbi rekonstrukciós munkák során 1 illetve 2 szintes épületeket építettek a pinceszintekhez kapcsolódóan. Ezek az építmények lemezalappal, pillérvázas felmenő szerkezettel épültek. Az ismert adatszolgáltatás szerint ezek megépítése bonyolult technológiát igényelt, ezért igyekeztünk tervünkben megtartani, amit lehetett belőle. Az új épületek a meglévő alaplemezekre öntött új lemezalapozással készülnek, a korábbi lemezalapok teherelosztó, ágyazó rétegként megmaradnak. Így a meglévő és jól működő pinceszigetelések és pincei falak újbóli kialakítása nem szükséges.

Az udvarokba épülő új épületek szerkezeti rendszere monolit vb vegyes falas-pilléres rendszerű. A földszinti közlekedő szinten pilléres falas letámasztás készül, mely az épület „lebegő” hatását hivatott kelteni. A gerendaráccsal merevített földszint feletti födémen nyugszik az emeleti szintek vasbeton doboza. Az emeleten a nagy funkcionális helyigény miatt a homlokzati teherhordó vb falakra támaszkodó nagytámaszközű sűrű-alulbordás monolit födém készül. A felszerkezeti dobozt a meglévő épülethez acélszerkezetű hidak kapcsolják. A megfelelően méretezett hídszerkezetek az új épület merevítésében is közreműködnek.

Az udvar lefedés az új épületek körüli sávban könnyű acél rácsostartós szerkezettel készül, mely az új és a régi épület falaira terhel. A kertben készülő mélygarázs lemezalappal készülő kétszintes monolit pillérvázas, földnyomásra méretezett szerkezet.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, ÜTEMEZÉS
Az új épületek építése során megfelelő szervezéssel biztosítható a meglévő múzeumépület zavartalan működése, esetenként szükséges rövid idejű szakaszos zárásokkal. […] Elkészültük után az alaprajzi átszervezés idejére viszont feltétlenül szükséges a múzeum teljes vagy részleges lezárása hosszabb rövidebb időre.

GÉPÉSZETI LEÍRÁS, KONCEPCIÓ

A múzeum épületben geotermikus és szolár megújuló energiaforrásokat, tervezünk felhasználni, valamint a gépészeti rendszereket úgy alakítjuk ki, hogy azok minden lehetséges helyen hővisszanyerő berendezéseket tartalmazzanak, környezetvédelmi szempontokat és alacsony üzemeltetési költségeket is szem előtt tartva. […] A hőszivattyú gazdaságos működtetése megköveteli az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatát, ennek megfelelően az épületben sugárzó felületi fűtési rendszereket, alakítunk ki, úgymint padló, fal és mennyezetfűtés. Ezek mellett klímatechnikai és légfűtéses légtechnikai, illetve fan-coilos rendszerekkel tudjuk biztosítani a fűtést. Nyári esetben ugyanezekkel a talajszondákkal egy hőcserélőn keresztül a talajból érkező hideg víz segítségével, plusz hűtőgép beépítése nélkül képesek vagyunk megoldani az egész új épületrész hűtését is. […]

A múzeum udvarainak lefedése üvegtetővel valósul meg, amelyek normál esetben nagy hőterhelést jelentenének a belső tereknek, ezt elkerülendő egy átszellőztetett dupla üvegszerkezetet alakítanánk ki, amelyben hideg levegőt vezetnénk keresztül. A levegő a napsugárzásból származó energia nagy részét felveszi és ezáltal felmelegszik. Így, ezzel a kialakítással megakadályozzuk a belső tér túlzott felmelegedését. Ebből a felmelegedett levegőből a hőt egy hőszivattyú segítségével kinyerjük és használati melegvíz termelésre ill. termelés rásegítésre fordítjuk. A zárt kiállító terekben a szellőzést részben gravitációs úton, szellőző aknák és kürtők kialakításával esetlegesen nyitható tető szerkezetek segítségével oldjuk meg, szükség esetén gépi szellőző rendszereket is alkalmazva. […]

Az udvarok lefedésével az épület meglévő belső udvari homlokzati helyiségeinek természetes szellőzése a továbbiakban a belső udvari fedett téren keresztül valósul meg, ugyanis ez a kialakuló nagy belmagasságú tér oldalról és felülről is nyitható nyílászárókkal lesz ellátva, melyek segítségével folyamatosan olyan intenzitású természetes szellőzés biztosítható, amely biztosítja a téren kívül az arra ablakkal nyíló helyiségek természetes szellőzését is.

 


vezető tervező: Földes László

építész munkatársak: Balogh Csaba, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Deigner Ágnes 

kertépítészet: S-TÉR Kft. (Sándor Tamás, Pottyondi Flóra)

szerkezettervezés: J. Reilly Mérnök Bt. (V.Nagy Zoltán)

épületgépészet: HVarC Mérnöki Iroda Kft. (Lucz Attila)

látványtervek: Koncz Zoltán

művészettörténész: Baku Eszter

generáltervező:Földes és Társai Építésziroda Kft.

19 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »