építészet : környezet : innováció

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat- M Építész Iroda Kft., megvételben részesült

Részletesen bemutatjuk az M Építész Iroda Kft. által készített, megvételt nyert pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

Az épület fő megközelítési iránya és a főbejárata megmarad, de az északi és a déli kapu megnyitásával az oldalirányú megközelítés lehetőségét is megadja. Üzemeltetési javaslatot tesz a múzeum 9-24 óráig történő részleges, illetve teljes nyitvatartására. A belső udvarokat övező közlekedőket felszabadítja. A gazdasági bejáratot egy, a pincébe vezető rámpával a Pollack Mihály tér felől oldja meg, ezzel azonban kettévágja az épület mögötti kertrészt. A kert kialakítására adott javaslata kissé sematikus. A pályázó a parkolási kérdésre a műleírásban válaszol: mélygarázst nem épít, (a gépkocsik tárolását oldja meg másképp a megrendelő, írja,) a helyszínrajzon ennek módját azonban nem jelöli.

Mindkét udvart lefedi és részlegesen, az alapterület mintegy negyed részét elfoglalva építi be, így hagyja az eredeti homlokzatokat is érvényesülni. Az udvarba épített bővítés szoborszerűen, az udvar falaitól elválasztva készül, hogy építészeti formálása egyéni lehessen, viszont a keletkező sikátorok látványa a régi épület közlekedői felől nézve nem mindig kellemes. A választott építészeti formálás egyedi képzőművészeti alkotássá emeli a bővítményt, mely kávézót, alkalmi kiállítótereket és irodákat tartalmaz.


Az udvarok beépítésére készült javaslatok között az ebben a tervben kidolgozott megoldás – léptékében és arányaiban – figyelemre méltó, a fedett udvar, vagy udvarok hasznosítása elképzelhető a tervezett módon, ezért a Bíráló Bizottság a tervet rangsorolás nélküli megvételre ajánlotta.



Részletek a műleírásból

Koncepció
A Nemzeti Múzeum épülete és kertje Magyarország és Budapest múzeumépületei között is az egyik legjelentősebb, és helyzetének, valamint építészeti minőségének köszönhetően a magyar múzeumépítészet ikonja. Véleményünk szerint egy ilyen volumenű műemléken végzett építészeti beavatkozásnak a mai kor viselkedését és szemléletét kell tükröznie. Ugyanakkor ma már jogos elvárás, hogy egy új építészeti elem egy régi épületben lehetőséget teremtsen arra is, hogy a múzeum addig megszokott arculatát megváltoztassa és ez által egy vizuálisan is megjeleníthető szimbólumává váljon a nemzet múzeumának.

Tervezésnél az alábbi szempontokat tartottuk fontosnak:

  • a kissé kidolgozatlan és homályosan megfogalmazott tervezési programnak megfeleljünk,
  • az épület jelenlegi üzemeltetési és használati struktúráját az eredeti épület szellemének, valamint a korszerű múzeumi igényeknek megfelelő módon alakítsuk át,
  • az épület közlekedési rendszerét minden szinten és mind üzemeltető, mind látogatói oldalról azonos értéken kitisztázzuk, az épület és a látogatók szempontjából nézve racionalizáljuk és logikussá tegyük,
  • a programban megfogalmazott többletszolgáltatásokat az épületen belül oly módon helyezzük el, hogy azok az épület fő kiállító tereitől függetlenül, önálló és nívós bejáratokkal megközelíthetőek legyenek,
  • az új terek lehetőséget adjanak a flexibilis használatra,
  • az udvarok beépítésénél az eredeti légtérarányok megtartása,
  • az épület teljes akadálymentesítése,
  • az épület külső megjelenésének megtartása változtatás nélkül,
  • a kert jelenlegi értékes növényállományának teljes megtartása, illetve a kertben a meglévőkön túl további épületek elhelyezésének elkerülése,
  • a kert funkcionális tartalmának bővítése oly módon, hogy a jelenleg kialakult használat mellett olyan funkciók találjanak helyet, melyek elhelyezése a növényzetet nem érinti, ugyanakkor vizuálisan kijelölő hatásúak legyenek,
  • szemben a tervezési programban megadottakkal – a kert védelme érdekében a gépjármű, gyalogos utak és parkolók térszínen történő kialakítása,
  • a kertben jelenleg föld alatt lévő Batthyány-villa maradványainak bemutatása, lehetőleg a múzeum épületéből történő megközelítéssel,
  • ütemezhető kivitelezés.


MNM 1-2 félszinti alaprajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész iroda)
MNM első szinti alaprajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)
MNM második szinti alaprajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)



Funkcionális ismertetés
Az épület tiszta szerkesztésű alaprajzi rendszere az elmúlt századok során jelentősen csorbult, sok helyen szinte átláthatatlanná vált. Köszönhető ez annak, hogy a múzeum egyes szintjeire olyan funkciók kerültek be utólagosan, melyekre az eredeti épület nem készült fel. Ezt tetézte az is, hogy jól érzékelhető az egyes üzemeltetési funkciók ad hoc jellegű terjeszkedése a kiállítási területek rovására; a kiállítási területek közlekedő területekre történő betüremkedése; az udvar pinceszinti beépítése (különösen az északi udvarban). A fentiekből következően alakult ki a sok esetben átláthatatlan közlekedési rendszer, amely vonatkozik mind az épület általános közlekedőinek használatára, mind pedig a kiállítóterek belső látogatói útvonalaira.

A funkcionális kialakításnál ezért arra törekedtünk, hogy az épület minden szintjére vonatkoztatva tisztán és egyértelműen kirajzolódjon az üzemeltetés és a látogatói terek határvonala az azokhoz tartozó közlekedési rendszerekkel együtt. Mindezt megpróbáltuk úgy elérni, hogy az eddig kialakított területeket a lehető legkevésbé sértsük, illetve ahol erre feltétlen szükség volt, ott a kieső funkciókat más helyen pótoljuk. Az akadálymentesítésről szóló fejezetben részletesen ismertetjük a mozgáskorlátozottak részére betervezett közlekedőrendszereket, de itt is külön megemlítjük, hogy – véleményünk szerint – az épület minden szintjét azonos értékben kiszolgáló, adott esetben menekítésre is figyelembe vehető lépcsőházakra és liftekre elengedhetetlenül szükség van. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a lépcsőházak veszik át a főlépcsők szerepét.

 

MNM 3. szint alaprajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)
MNM helyszínrajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)
MNM pinceszint alaprajz, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)
 

 

Az épület szinte magától értetődően kínálta fel azt a lehetőséget, hogy a tervezési programban meghatározott többletfunkciók elhelyezését az eredeti épület minimális átalakítása mellett az udvarokban oldjuk meg. Az udvarok lefedése ma már hétköznapinak mondható építészeti gesztus, ezért mi nem a lefedés módjának és formálásának különlegességével próbáltunk arculati váltást létrehozni, hanem az immár belső térként funkcionáló udvarba állított új tömeggel, annak homlokzatával, faktúrájával és fényjátékával.

A Nemzeti Múzeum a hozzá kapcsolódó kert nélkül elképzelhetetlen. A homlokzatokon finoman és rendkívül rajzosan mutatkozó árnyjáték, melyet a körülölelő fák okoznak, olyan hatás, mely csodálatos módon oldja fel az épített és természetes formák közötti különbséget. A szigorú rendszerű és zárt szerkesztésű épület és homlokzata, valamint a kert organikus és kissé esetleges világa észrevétlenül, ugyanakkor rendkívül izgalmasan oldja fel az ellentétet és a határokat a művi és a természetes között. A két világ találkozása a homlokzati árnyjátékon, a fák közötti átlátásokon és fényeken keresztül izgalmas és folyamatosan változó képet mutat. Ez a hatás az, amire a belső udvar megfogalmazásánál is törekedtünk. Az lefedett udvar idézze vissza azt, amikor még nyitott volt és hozza vissza azokat a hatásokat, amelyekkel az épület és a kert viszonyában találkozhattunk. tervünkben az udvarba épített tömeg „udvari” homlokzata a fentiekben leírt jelenséget és gondolkodást idézi fel az építészet eszközével. Ez a részletgazdag felület absztrakt módon ábrázolja a múzeumkertet, a fényeket és textúrákat és így tesz finom utalást a Pál utcai fiúkból is ismert múzeumkertre, azaz Muzira. Arculati szempontból ez a homlokzat alapja lehet a múzeumot népszerűsítő anyagok, kiadványok vizuális újrafogalmazásának is.

Funkció ismertetés és közlekedési sémák szintenként
Pince

Közönségforgalmi terek
A pinceszinten található a jelentősen felbővült területű lapidárium. Területéhez a későbbiekben feltárás után hozzácsatolható a volt Batthyány-villa pincéje.

Gazdasági, üzemeltetési terek
Az udvari beépítések fennmaradó része raktározásra, illetve gépészeti helyiségek elhelyezésére szolgál. Az eredeti épület pincéjében kialakított helyiségeket, az üzemelésre vonatkozó információ híján, megtartottuk a meglévő formájukban. Az épületbe a keleti oldalon csatlakoztattuk a raktárak feltöltését segítő gépkocsi rámpát. Az északi udvar két pinceszinti beépítését megőriztük raktárnak.

 

MNM látványterv: Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv: Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv: Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
 

 

Földszint
Közönségforgalmi terek

A múzeum északi és déli kapuját is megnyitjuk a közönségforgalom számára. Ezeken keresztül, a múzeum nyitva tartásától függetlenül, szintben megközelíthető a két fedett belső udvar, és az udvarokba kerülő új beépítés földszintje – a kávézó, illetve a többfunkciós előadóterem. Ezeknél a bejáratoknál alternatív jegyvásárlási lehetőséget biztosítunk a múzeum és a rendezvények látogatóinak. A fedett udvarok így a kiállításoktól függetlenül működtethetők. A kétszintes kávézó galériájára az északi udvarból reprezentatív lépcső vezet fel, innen megközelíthető az épület főbejárati szintje is. A rotonda és a főbejárathoz vezető főlépcső alatti térben helyeztük el a gyermekfoglalkoztatókat és a zsibongóteret, melyek rugalmasan oszthatók az igények szerint.

Gazdasági, üzemeltetési terek
Az épület keleti szárnya a két oldalbejáratig átfordulva és a középső szárnyban lévő gazdasági lépcsőházzal az eredeti elrendezésben megmarad.

1.emelet
Közönségforgalmi terek

A látogatók a főlépcsőn és a bejárati előcsarnokon keresztül közelíthetik meg a fő kiállítószinteket. Az előcsarnokban nyílik lehetőség jegyvásárlásra és információkérésre. Az akadálymentes megérkezést a főlépcső oldalában nyíló földszinti bejárat és a szélfogóba érkező felvonó biztosítja. Az épület tengelyétől jobbra és balra két új közlekedőmag jelenik meg, melyek a teljes épületen keresztül biztosítják az akadálymentes közlekedést (felvonó).

 

MNM látványterv: Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
 

 

A főbejárati csarnokból a kupolatérbe érkezünk. Innen indulva vezet végig a látogatói útvonal, az összes terem érintésével a tematikus (időszaki) kiállításokon. Innen közelíthető meg a ruhatár és a második szintre vezető főlépcső. A közlekedőfolyosóról nyílik a déli udvari új beépítés csatlakozó szintjén a múzeumi bolt. A bolt és a kávézó galériája mind az állandó, mind az időszaki kiállítások látogatása végeztével elérhető a kerek csarnokból, illetve a központi közlekedőről.
 
Gazdasági, üzemeltetési terek
Az épület keleti szárnya a középső szárnyban lévő gazdasági lépcsőházzal az eredeti elrendezésben megmarad. Az innét kieső funkciókat a 3. emeleten pótoltuk.

2.emelet
Közönségforgalmi terek

A második szinten található a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítás, mely a teljes szinten körbejárható. Az itt megszüntetett ideiglenes kiállító teret az első emeleten, illetve a központi közlekedőről nyíló, az északi és a déli udvari új tömbben található, az épületen belüli kiállításoktól külön is működtethető, szabadon berendezhető időszakos kiállító termekkel pótoltuk.

3.emelet
Gazdasági, üzemeltetési terek

A harmadik emeleten irodák, műhelyek és raktárak vannak, ezeket az új lépcsőházakon, illetve a hátsó lépcsőn keresztül lehet megközelíteni. A főlépcső mögötti hátsó lépcsőház teljes magasságában a múzeumi dolgozók belső közlekedését szolgálja. Az első emeletről kieső irodákat az északi és a déli udvari új tömbben található irodaterekkel pótoltuk.

Hasznosítási javaslatok
(kívül, belül, korcsoportonként, érdeklődési körök szerint)
A múzeum épületének és kertjének tervezésekor a legfontosabb szempontok egyike az volt, hogy a belső terek bővítése és átrendezése egy olyan helyzetet teremtsen, hogy a múzeumi funkciók mellett olyan terek, illetve térsorok készüljenek, amelyek mind időben, mind térben leválaszthatóan, a lehető legsokoldalúbban (flexibilitás) használhatóak legyenek.


A., Hasznosítási lehetőségek

Épületen belül
A két udvar lefedésével, az oldalsó bejáratok bevonásával (időszakosan és állandóan egyaránt), valamint az udvarokba épített bővítmények földszinti tereinek használatával az alábbi funkciók megadására van lehetőség:
Az épület új, másodlagos bejáratainak (az eredeti oldalbejáratok) megnyitásával lehetséges lesz a múzeum nyitvatartási időn kívüli részleges használata, a belső udvarokban programok rendezése, az ott lévő funkciók önálló működtetése.

Az északi udvar és a benne elhelyezett új épületrész földszinti területe
– működhet múzeumi bejárati előcsarnokként, vendégfogadó térként
– alkalmas ideiglenes kiállítások
– és fogadások megrendezésére

A déli udvar és az új épületrész földszinti terei alkalmasak konferenciák rendezésére. A konferenciaterem 150 fő befogadására alkalmas, de mobil válaszfalakkal 3 kisebb szekció terem (kb. 50 fő/terem) is kialakítható benne. Ez esetben a foyer az udvar lehet. Nagyobb tömegek (kb. 300 fő) esetén az udvar válhat nézőtérré és a konferenciaterem válik előadó hellyé. Ez esetben a foyer az északi udvar, ill. a középső szárny földszinti tere, koncertek rendezésére, úgy hogy a konferenciaterem válik színpaddá és a nézőtér az udvarban alakítható ki. Ez esetben is a foyer az északi udvar, ill. a középső szárny földszinti tere, előadóestek, kisebb léptékű színházi előadások megrendezésére, az előbb leírt módon, ideiglenes kiállítások fogadására az udvarban, a konferenciateremben vagy mindkettőben együttesen.

 

MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
 

 

Átkötő szárny (főlépcső alatti tér) az alábbi funkciók fogadására alkalmas:
– ez a terület  –  összhangban a bejáratokkal – zsilipként és elosztótérként is működik. Különböző nyitási és zárási helyzetekben biztosítja az egyes udvarok önálló működését, illetve a múzeum egyéb földszinti és emeleti tereinek megközelítését, valamint biztosítja az adott rendezvények kiszolgálását az itt lehelyezett ruhatárral és vizesblokkal.

A rotonda és a főbejárathoz vezető főlépcső alatti térben helyeztük el a gyermekfoglalkoztatókat és a zsibongóteret, melyek rugalmasan oszthatók az igények szerint.

Épületen kívül
Kert
A kert fő hasznosítási funkciója továbbra is a városi közpark, azzal a kiegészítéssel, hogy olyan funkciókkal bővítenénk, amelyek az esti-éjszakai használatot erősítenék és kijelölnék a másodlagos bejáratokat mind a kertben, mind az épületben. A pihenés, tanulás, várakozás, barangolás részére pihenőfelületek, teraszok, padok fixen rögzítve és áthelyezhetően.

A terv lehetőséget ad a lapidárium egyes köveinek üvegdobozokban történő bemutatására, melyek éjszaka is kivilágítottak. Így a kertben kialakul egy másodlagos bejárási lehetőség is, mely a meglévő, szobrokkal szegélyezett elsődleges mellett egy felfedezésre váró, új útvonal lehet. Az üvegdobozok egyben vizuális rávezetéseket is biztosítanak az épület oldalsó bejárataira, illetve vizuálisan zárják a díszudvar ünnepségekre alkalmas területét is. Kijelölő hatásuk rendkívül fontos, mivel megtartottunk minden értékes növényzetet, melyek átlagos horizontból nézve takarják az épületet.

Étterem
Az eredetileg kertészháznak épült épület földszinti és pincei bővítésével egy 250 adagos konyha-étterem kialakításának lehetőségét biztosítottuk. A meglévő épület jó geopozicionális helyzeténél fogva alkalmassá teszi az éttermet nappali és esti üzemeltetésre, így akár a múzeumi dolgozók, akár az ide látogatók étkezési igényeit is maximálisan tudja szolgálni. Az étteremhez egy nagy terasz is kapcsolódik a két épület közötti területen a fák között. Így teremtünk alkalmat a kertet használók számára pihenésre és szórakozásra egyaránt.

B., Hasznosítási lehetőségek korcsoportonként

Épületen belül
Felnőtteknek
Az épület minden látogatható tere hasznosítható, ugyanakkor különös jelentőséggel bír az összes földszinti rendezvényi tér, amelyek a szokásos múzeumi funkciókon felül biztosítják azokat a többlet funkciókat, melyeket minden felnőtt korosztály használhat.

Gyermekeknek
Az épület minden látogatható tere hasznosítható. A földszinti rendezvényi terek annak függvényében, hogy kerül-e megrendezésre gyerekprogram, bevonhatók e korcsoport számára. ugyanakkor állandó használatra az A/1.5. pontban leírt helyiségek állnak rendelkezésre.

Épületen kívül
Felnőtteknek és gyermekeknek a teljes kert használata, hasznosítása biztosított azáltal, hogy a kertben kis közösségek számára helyet adó teraszok, játszóhelyek, pihenőrészek, tematikus kerti utak lettek kialakítva.

C., Hasznosítási javaslatok érdeklődési körök szerint

Tekintettel arra, hogy az épület földszinti zónája a lehető legszélesebb körű rendezvények megtartására alkalmas, nyilvánvaló, hogy az érdeklődési körök is (tudományos, ismeretterjesztő, művészeti, művelődési, szórakozás) rendkívül nagy választékban kiszolgálhatók.

Összességében az épület funkcionális újrafelosztása és átalakítása szinte minden hasznosítási lehetőséget – ami egy korszerű múzeumhoz tartozhat – biztosít, egyben azt is figyelembe véve, hogy az egyes rendezvények önálló lebonyolítása térben és időben is megvalósulhasson. A rendezvénytípusokhoz tartozó alaprajzi elrendezések sémáit a tervlapokon ábrázoltuk.

Közlekedési sémák
A közönség számára a múzeum négy szintje áll nyitva. A látogatók a főlépcsőn és a bejárati előcsarnokon keresztül közelíthetik meg a fő kiállítószinteket. Az előcsarnokban nyílik lehetőség jegyvásárlásra és információkérésre. Az akadálymentes megérkezést a főlépcső oldalában nyíló földszinti bejárat és a szélfogóba érkező felvonó biztosítja. Az épület tengelyétől jobbra és balra két új közlekedőmag jelenik meg, melyek a teljes épületen keresztül biztosítják az akadálymentes közlekedést (felvonó).

A múzeum északi és déli kapuját is megnyitjuk a közönségforgalom számára. Ezeken keresztül, a múzeum nyitva tartásától függetlenül, szintben megközelíthető a két fedett belső udvar, és az udvarokba kerülő új beépítés földszintje – a kávézó, illetve a többfunkciós előadóterem. Ezeknél a  bejáratoknál alternatív jegyvásárlási lehetőséget biztosítunk a múzeum és a rendezvények látogatóinak. A fedett udvarok így a kiállításoktól függetlenül működtethetők.

A kétszintes kávézó galériájára az északi udvarból reprezentatív lépcsősor vezet fel, innen megközelíthető az épület főbejárati szintje is. A főbejárati csarnokból a kupolatérbe érkezünk. Innen indulva vezet végig a látogatói útvonal, az összes terem érintésével a tematikus (időszaki) kiállításokon. Innen közelíthető meg a ruhatár és a második szintre vezető főlépcső. A közlekedőfolyosóról nyílik a déli udvari új beépítés csatlakozó szintjén a múzeumi bolt. A bolt és a kávézó galériája mind az állandó, mind az időszaki kiállítások látogatása végeztével elérhető a kerek csarnokból, illetve a központi közlekedőről.

 

MNM látványterv:Szabó Márton Zoltán, vezető tervező Szentkuti Viktor
MNM metszet, építész Szentkuti Viktor (M Építész Iroda)
MNM metszetek, építész Szentkuti Viktor ( M Építész Iroda)
 

 

A második szinten található a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítás, mely a teljes szinten körbejárható. A központi közlekedőről nyílik az északi és a déli udvari új tömbben található, az épületen belüli kiállításoktól külön is működtethető, szabadon berendezhető időszakos kiállító terem. A harmadik emeleten irodák, műhelyek vannak, ezeket az új lépcsőházakon, illetve a hátsó lépcsőn keresztül lehet megközelíteni. A főlépcső mögötti hátsó lépcsőház teljes magasságában a múzeumi dolgozók belső közlekedését szolgálja. A pinceszinten található a jelentősen felbővült területű lapidárium. Területéhez a későbbiekben feltárás után hozzácsatolható a volt Batthyány-villa pincéje.

Akadálymentesítés
Az épület főbejárata és a főlépcső nem alkalmas mozgássérültek fogadására, ők jelenleg a hátsó lépcsőházban lévő liftet használhatják – az oldalsó bejáratokon bejutva az épületbe – a felsőbb szintek akadálymentes megközelítésére. Koncepciónkban megtartottuk a főlépcsőt, mint az épület elsődleges bejárati helyét, és a főlépcső oldalfalain lévő első ablaknyílásokon keresztül nyitottuk meg a földszintet a kerekesszékesek számára. Ők a megnyitott folyosón elhelyezett rámpákon juthatnak el a földszintet és az 1. emeleti központi fogadóteret összekötő liftekhez, melyek a szélfogó mellett érkeznek az 1. emeletre. Ezek a liftek nem futnak tovább az épület felsőbb szintjeire.

Az épület akadálymentesítése
A múzeum jelenleg több lépcsővel is rendelkezik, de egyik sem szolgálja ki teljes mértékben az épület összes szintjét sem a közönségforgalom, sem a dolgozók szempontjából. Koncepciónkban a múzeum fő közönségforgalmi szintje az 1. emelet. Itt helyeztük el a pénztárakat, az információs pultot, a belső udvarokba tervezett bővítményekben ehhez a szinthez kapcsolódik a kávézó és a múzeumi bolt is. Két új lépcsőházat helyeztünk el a főbejárat két oldalán szimmetrikusan, melyek összekötik az épület összes szintjét, vizesblokkokat és kerekesszékesek szállítására is alkalmas lifteket tartalmaznak alkalmasak mind a közönségforgalom, mind a dolgozói közlekedés kiszolgálására. A hátsó lépcsőt és a meglévő liftet kizárólag a múzeum dolgozói használhatják, az új lépcsőházak elhelyezésével a kiállítóterek látogathatósága nem igényli ezen közlekedőmag megnyitását a közönségforgalom előtt. Az épületben lévő kisebb szintkülönbségek áthidalására megtartottuk a meglévő rámpákat és lépcsőnjárókat, illetve a szükséges helyen beterveztük –  az előírások szerint – a szükségeseket, akadálymentessé téve az épületet mind a közönség, mind a dolgozók számára.

Népszerűsítést segítő építészeti megoldások
A Nemzeti Múzeum épülete és kertje Magyarország és Budapest múzeumépületei között is az egyik legjelentősebb, és helyzetének, valamint építészeti minőségének köszönhetően a magyar múzeumépítészet ikonja. Ebből következően egy új építészeti beavatkozásnak nem feltétlen a népszerűsítést kell szolgálnia, hanem inkább tükröznie kell a mai kor viselkedését . Ugyanakkor ma már jogos elvárás, hogy egy új építészeti elem egy régi épületben lehetőséget teremtsen arra is, hogy a múzeum addig megszokott arculatát megváltoztassa és ez által egy vizuálisan is megjeleníthető szimbólumává váljon a nemzet múzeumának. Az udvarok lefedése ma már hétköznapinak mondható építészeti gesztus, ezért mi nem a lefedés módjának és formálásának különlegességével próbáltunk arculati váltást létrehozni, hanem az immár belső térként funkcionáló udvarba állított új tömeggel, annak homlokzatával, faktúrájával és fényjátékával.
[...]

Környezetvédelmi szempontok
1.A tervezett beavatkozások a kert és a környezet eredeti struktúrájának megtartásával történik. A meglévő környezet adottságaink alapvető megtartása – felületrendezés – a cél, mellőzve a költséges, bonyolult szerkezeti megoldásokat.
2.Az épület udvarainak lefedése az épület hőháztartása szempontjából előnyös.
3.Az új gépészeti berendezések alternatív energiaforrások fogadására és hasznosítására alkalmasak (solar felületek, hőszivattyúk elhelyezése).
4.A kivitelezés során beépítésre kerülő anyagok környezetbarát anyagok, előállításuk a természetet kis mértékben terhelik.

Műszaki megoldások rövid ismertetése

Tartószerkezet
A belső udvarokba tervezett új épületrészek monolit vasbeton váz és fal szerkezeti rendszerű monolit vasbeton födémekkel. A meglévő épülethez szintenként egy-egy hídelemmel csatlakozik, merevítését a meglévő épülettől függetlenül oldjuk meg. A függőleges teherátadásoknál a pincében alapmegerősítés, illetve jet-grouting technológia alkalmazása válhat szükségessé. Az udvaro­k lefedését a meglévő épület szélső falaira támaszkodó acél tartóval oldottuk meg. A jelentkező többletteher miatt a meglévő falazatok alapmegerősítése válhat szükségessé.

Gépészet
Az épület jelenlegi gépészeti rendszeréről semmilyen információt nem kaptunk, ebből következőleg nagyon nehéz leírni mi várható. A tervünk alapján az alábbi gépészeti beavatkozások mindenképp szükségessé válnak:
A pincében a nyugati oldal folyosóján meglévő alapvezeték rendszer áthelyezése a lapidárium mögé. Az udvarok szellőzését a tetőn létesített szellőzőgépházban biztosítjuk. A fűtést át kell helyezni, és alternatív energia felhasználhatóságának lehetőségét vizsgálni kell. A csapadékvíz elvezetést a jelenlegi helyeken oldjuk meg. Az új vizesblokkok vízellátása és csatornázása az egymás felett történt elhelyezésből következően megoldható. Az új lépcsők természetes szellőzése biztosított.

Elektromos
Az épület jelenlegi elektromos rendszeréről semmilyen információt nem kaptunk, ebből következőleg nagyon nehéz leírni mi várható. A tervünk alapján az alábbi elektromos beavatkozások mindenképp szükségessé válnak.


 

Molnár Csaba, Halmai Dénes, Szentkuti Viktor
 

 

vezető tervező: Szentkuti Viktor (M Építész Iroda Kft.)

építész munkatársak: Bencsik Gábor, Halmai Dénes, Istók Viktória ( IB Karch ), Kersner Katalin, Koch Lilla Boróka, König Gergely, Szabó Márton Zoltán, Vaserman-Cone A. Karin

szakági tervezők: Kerekes György( CDC), Kontra Dániel

látványterv: Szabó Márton Zoltán

vélemény írásához jelentkezzen be »