építészet : környezet : innováció

Maribor EKF 2012 - Maribor Art Gallery, 1. díj

1. díj: Lévai Tamás, Jószai Ágnes és társaik  Árva József és Haász Ferenc (Budapest, Magyarország) pályaműve

3. helyszín

1. díj: Lévai Tamás, Jószai Ágnes és társaik  Árva József és Haász Ferenc (Budapest, Magyarország) pályaműve

Építészeti koncepció

Hely
Ha a várost, mint egy kulturális szövetet tekintjük, akkor ebben a hálózatban az új Maribori Művészeti Galéria egy idegsejt, melyben összecsomósodik a város kulturális idegrendszere. A városi szövetben e helyet három karakteres elem határozza meg: a Dráva partja, mint természeti környezet, illetve a történelmi városmag és az új fejlesztések, a két épített környezet határán. Ezek a tényezők alakítják azokat a vizuális és kulturális csatornákat, amibe e közösségi hely beleágyazódik. A város közösségi tereit vizsgálva az üres terek kirajzolják azt a léptéket, jellegzetes nagyságrendjét az üres tereknek, mely jellemző e szövetre. Ezt a szövetet a pályázati koncepcióval tovább szőve az erős áramlatok egy lényszerű alakzattá csomósították az épületet, mint a mesterséges természet részét.

 

Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
 

 

Városi terek
Legalább két különböző karakterű városi térre van szükség az UGM működésével kapcsolatban. A fogadó tér kitárulkozó, figyelemfelhívásra, rendezvények szervezésére alkalmas, teraszként néz a Drávára. A gyerekmúzeumhoz kapcsolódó terület befelé él, parkszerűbb, játszótér és gyerekeknek szervezett események miatt védő, óvó karakterű. Mindkettő egységesen burkolt felület, melyben a fák kitüntetett térkijelölő és szimbolikus szerepben vannak. A kettő között a galéria nyitott utcaként viselkedik, a nyaktagon keresztül szoros kapcsolatban áll, így az étkezési mindkét oldalon megoldott.

Közlekedés
A galéria egész földszintje a teljes megnyitással az utca része, a zajos városi élet színtere. A felső szintek ettől elzárva az elmélyülést segítik, s csupán irányított helyeken van vizuális kapcsolat, a pihenőterekkel összefüggésben. A belső közlekedés szintén az idegpályák sejtes szerveződésének analógiájára készült. A függőleges közlekedés központi terét az erős vizuális kapcsolat a Drávával teszi egyértelművé. A vízszintesen körbefutó közlekedők képezik a visszatérő idegpályákat. A kiszolgáló terek az teraszszint alatt találhatók, védetten, zárt rendszerben.

 

Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc

 

Screen
Az idegsejt hálózatra rímelve az épület-sejt nyílásai kommunikációs csatornák. A megnyitások befelé képernyőként viselkednek, szitázott árnyékoló hirdeti már messziről az aktualitásokat. Kifelé ablakként keretezik a város jellegzetes élő képeit.

Fények
A természetes fények a galéria pihenő tereit járják át, melyek többfunkciós térként alkalmasak fényre kevésbé érzékeny szobrok, plasztikák, installációk bemutatására. Az állandókiállítás  terei hangsúlyozottan zárt kubusok. A természetes fény hangulati szerepű, irányítottan, szórtan érkezik körben a falakra, ügyelve, hogy a forrásra ne lehessen rálátni . Az így kialakult pozíciók alkalmasak  a mesterséges fényforrások elhelyezésére is. Az ideiglenes kiállítások nagyobb egybefüggő tereket kaptak, osztásuk flexibilis falakkal oldható meg. Minden tér a keskeny fénynyílások elzárásával könnyen elsötétíthetők rejtett módon. A kubusok hangsúlyozott lebegő megjelenését derítő fények erősítik.

 

 
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc

 

Anyagok
Az anyagok kiválasztásának fontos szempontja, hogy olyan részlet-mentes egységes felületek jöjjenek létre, melyek segítenek a léptékváltásban, mely a történelmi városmag cizellált világa és a nagyságrenddel nagyobb funkcionális igény feszültségéből adódik. Ennek megfelelően, az épület-lény bőre egységes, fehérre glettelt és csiszolt műgyanta vékonyvakolat, melynek erős tükröződő fénye van, mintha vizes bőr lenne. A felső tömeg a terület keretes beépítéséhez idomul, az itt elkerülhetetlen részletek a tömb belsejére néznek, így vizuálisan nem hangolják át a teret alkotó falakat. A padló mindenütt öntött ipari padló, fehércementtel kialakított világos felülettel.

Tartószerkezet
A nagy összenyitások létrejöttéhez vasbeton faltartókat alkalmaztunk, melyek egymásra rétegződnek, s a külső dobozszerkezet tartja össze. A nyílás nélküli zárt falakba kedvező inerciájú magas tartóelemek a tér nagyvonalúságát eredményezik, s az ideiglenes kiállító tér flexibilis kialakításában is segítenek.

 

Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
Maribor 2012 - Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc
 

 

Gépészet
Az UGM klimatizálásához a megújuló energiaforrások közül a Dráva víztömegében rejlő energia hasznosítása kínálkozik egy hőcserélő rendszerrel, a hálózati meleg víz előállítását a tetőn, mint ötödik homlokzaton elhelyezett ablakfelületek között kialakuló napkollektorok adódnak.  A kiállító terek rejtett gépészeti megoldásaihoz a réteges falszerkezet és a metszet kialakítása segít, ahol fénycsapda mellett gépészeti szerelőtér húzódik. 

Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József, Haász Ferenc

 

Lévai Tamás
Jószai Ágnes
Árva József

 


A zsűri értékelése

A pályázat első helyezettje egyhangú szavazással nyert.

A zsűri véleménye szerint ez a projekt garantálja, hogy Maribor városa elegáns, létrehozható és jól funkcionáló kulturális középponttal és egyben emblematikus elemmel gazdagodjék.

A javasolt épület tömege alaposan átgondolt, jól elhelyezett és kiegyensúlyozott, különösen az általa határolt városi terek tekintetében - a védett park-szerű játszótérrel a Gyermekek Múzeuma mellett, a keresztutcát működésbe hozó Könyvtár / Kreatív Iparág és Stúdiókkal, a Drávára nyíló nagyméretű terasszal ("a város nappalija"). A finom, érzékeny és kifejezetten logikus városi pozíciót a sarkokon elhelyezett, az utcát felélénkítő két rendezvényhelyszín (a nagyméretű észak-nyugati előadóterem, valamint az áttetsző dél-keleti Építészeti Központ) is felerősíti. A mozgási útvonalak ("a város élete") természetesen haladnak a külső térből a jól átgondolt, rendkívül jól érzékelhető és hívogató előcsarnokba.

A két felső szinten kiállítóterek kaptak helyet, hat lebegő dobozzal, amelyekben az állandó gyűjtemény kerül majd elhelyezésre. Az áramló "köztes" terek különböző atmoszférát kínálnak bármilyen installáció vagy esemény számára. A teljes felső kiállító épülettömeg a szerzők által 'keskeny faltartóként' meghatározott elemekkel van körbevéve. A hátsó részen ezek a falak ortogonálisak, visszafogottak, és alkalmazkodnak a város szövetéhez, míg a folyó felőli oldalon érzékeny ívekké alakulnak, dinamikus és hívogató építészeti elemként. A felső szinteken a sarokablakok átgondolt elhelyezése különleges kapcsolatot hoz létre a galéria terei és a külső városkép között, melyeket indokoltan hívnak a pályamű alkotói "introvertált és extrovertált tereknek". A tereiben gazdag múzeumi elrendezés alaposan és professzionális módon végiggondolt mind a megvilágítás, mind az időszakos és állandó kiállítások tekintetében.

A sokat emlegetett "kép és embléma" kérdése e pályamű egységes és szoborszerű tömegével, annak elegánsan ívelő "egynemű, fehér csiszolt műgyanta alapú vakolatával", és erős fényvisszaverő hatású homlokzataival (mely "nedves bőrhöz hasonló") kerül megválaszolásra. Az egyszerű, kvázi-emblematikus egységesség az aktív és áttetsző alap felett egyedi és különleges impulzust ad a városnak. A környezet új és történeti elemeihez való kapcsolódás igen fontos műemléki kérdéseket vet fel, és a pályamű 19.40 méteres homlokzatmagasságával az egyik legalacsonyabb és legszimpatikusabb munka volt a pályaművek között. A zsűri ennek ellenére a helyszín délkeleti sarkán javasolja a tetősziluett magasságának további csökkentését - akár lejtéssel is. Az Építészeti Központ feletti galériaterület ezáltali csökkenése ellenére az épület jobban tükrözné a város topográfiáját és tovább finomítaná a nyugodt és rendkívül elegáns homlokzatot.

Összefoglalva, a zsűri igen jelentős építészeti értéke miatt javasolja az épület megvalósítását, nemcsak Maribor kulturális fővárosának központjaként, de mint olyan épületet is, amely hosszú távon is garantálja a város nemzetközi jelentőségét.

vélemény írásához jelentkezzen be »