Modern geometria díszruhában – a budai Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

A Gellért-hegy délnyugati lejtőjén 1853 óta működik egyetem, eredeti nevén a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet. Az egykor itt álló melegházak a második világháború nyomán tűntek el, majd a következő évtizedekben a terület elnyerte mai arcát.

A modern épületegyüttes elsőként megépült tagja, a Ménesi útra nyíló A épület 1950-re készült el, a korszak meghatározó építészei, Lauber László (Szabadság-tér, Pénzintézeti Központ) és Szendrői Jenő (Fő utcai Anyag és Árhivatal) tervei szerint.

A második világháború, és a szocialista realizmus korszaka közti modernizmus egyik jeles képviselőjeként, az A jelű épület 1993 óta fővárosi helyi védelem alatt áll.

A nagyméretű előadóterem tömege szinte lebeg az arborétum fölött. Az üvegezett összekötő folyosó a Ménesi útra tájolt, hosszúkás főépülethez vezet.

A Ménesi úti főbejárat, és a mögötte kialakított előtér. Az épület eredeti nyílászárói a főhomlokzaton belül csak itt maradtak meg.

A Ménesi úti homlokzat egyedi, mosott kaviccsal burkolt elemekkel. Az itteni szárny valójában két, közvetlenül egymás mellé állított épületet jelent, egy alig látható hézaggal elválasztva, amire az utántömörödésre hajlamos altalaj miatt volt szükség.

Az egyetem bővítésének következő üteme 1968 tavaszán lépett látványos fázisába, a K épület alapkövének elhelyezésével. Jellegzetes homlokzata már távolról jelzi a Villányi úti főbejáratot.

A Balázs Pál, és az Ipari Épülettervező Vállalat által tervezett új központi épület 1970-re készült el. Előadó, és dísztermek, valamint étkező, és irodák egyaránt helyet kaptak benne.

Az épület hátsó szárnya messze felnyúlik a Gellért-hegy lejtőjén a Ménesi úti A jelű épület felé. A környezete az arborétum központi területe, amelynek gazdag növényvilága egyedülálló díszruhába öltözteti a beton falakat.

A vasbeton homlokzat mögött található a díszterem, benne Hincz Gyula hatalmas mozaikjával, amelynek központi témája a művész elgondolása szerint az alkotó ember. A terem 2017-es felújítása után várhatóan még hosszú évekig jó állapotban marad.

A két épületszárnyat összekötő előtér profilüveg falaival és mozaikjaival szintén az egyetem egyik reprezentatív tere.

Az összekötő szárny kívülről, a hátsó bejárat irányából.

Az ipari zárszelvényekből és kőből álló korlát, valamint a tardosi vörös mészkő burkolatok, mind a korszak jellemző belsőépítészeti megoldásai, gondos karbantartással megőrizve.

A K jelű épület északi sarkának látványos eleme a külső vasbeton lépcső. Jellegzetes korlátja az épület többi lépcsőjén is megtalálható.

Hátsó bejárat az arborétum és a Szüret utca felé.

Az épületek körüli Budai Arborétum 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenleg 8 és 16 óra között minden nap szabadon látogatható.

A Ménesi úttól északra található Felső kert, központjában a legrégibb, 1860-ban épült E épülettel, szintén a szabadon bejárható arborétum része, már egészen más, történelmi arculattal.