| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Megtizedelve...

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Megtizedelve...
Nézőpontok/Kritika

Megtizedelve...

2014.12.02. 14:35

Széljegyzetek a Városliget pályázat részeként a Ludwig Múzeum és Nemzeti Galéria tervezésének új kiírásához. Sári István építész-urbanista írása.

Huszonöt év után ma már kellő „történelmi távlatból" visszatekintve bizton állíthatjuk, hogy eleddig minden kormány – politikai színezetére való tekintet nélkül – igen sokat tett a magyar építészet – építésügy társadalmi elismertségének, rangjának, presztizsének megtépázásáért. Az utóbbi hónapok eseményei azonban arra engednek következtetni, hogy – ebben a tekintetben is – a jelenlegi vezetés viszi el a pálmát és léphet majd a képzeletbeli dobogó kétes dicsőséget jelentő legfelsőbb fokára. A kínálkozó lehetőségek közül azonban a múlt héten napvilágot látott Városliget pályázat újabb fordulójának kiírása „ütötte ki nálam a biztosítékot", amely véleményem szerint a Magyar Építészet (közpénzen történő!) lehető legteljesebb megalázása, ráadásul az érintett szakmai testületek csendes asszisztálása már-már „szellemi bűnsegédi" közreműködése mellett.

Azon már régen túltettem magam, hogy a tervpályázati szabályokat szabadon és öntörvényűen értelmezi a nagytekintélyű „Bíráló Bizottság". A most megjelent közlemény (kiírás?), azonban vastagon kimeríti a „nemzeti cinizmus" fogalomkörét. Természetesen nem kívánom elvitatni a kiírók azon jogát, hogy egy pályázatot eredménytelennek ítélnek, ebben az esetben ezt a zárójelentésben rögzíteni kell és nem jár díjazás (megvétel) sem a résztvevőknek, sem a bíráló bizottsági tagoknak és szakértőinek.
Ennek ellenére kifizettek egy csomó (köz)pénzt amúgy semmire sem használható pályamunkákra és a költségekre. Mindezt megtetézték azzal, hogy rendkívül vitatható feltételekkel írták ki az új pályázatot. Fogalmi zavaroktól „hemzseg" ugyanis a közlemény, nem tudták eldönteni, hogy ez most egy zártkörű meghívásos nemzetközi pályázat, vagy egy nyílt kétfordulós „előminősítéses" pályázat. Az első esetben a zsűri saját hatáskörében eldönti, hogy kiket hív meg a pályázatra és ezt közreadja a megfelelő előírt formában.
A második esetben a zsűri a pályázati hirdetményben rögzíti az előminősítés feltételeit és az értékelési pontrendszert. Ez esetben nincs prejudikáció, mindenki beadhatja anyagát, aki megfelel a meghirdetett követelményeknek és a bíráló bizottság dönt a pontszámok alapján.

A két eljárást szándékosan összekeverni – véleményem szerint – a hét méltán világhírű külföldi építésszel és irodával szemben tiszteletlenség és mindössze három üres helyet hagyni a „plebsnek", így a teljes magyar építészetnek több mint sértő, inkább cinikus.

Kíváncsi lennék a T. Zsűri egyik illusztris tagjának Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnökének véleményére, azaz hogy nem találtak a meghívásra egyetlen alkalmas személyt sem az általa kinevezett „Nemzet Építészei" között? Mit szólna mindezekhez szegény Makovecz Imre az Akadémia alapítója?

Ugyancsak érdekelne, hogy a Miniszterelnöki Hivatal hatályos Szervezet és Működési Szabályzatának 123. § (2) értelmében miért nem a frissen kinevezett „építészetért" felelős helyettes államtitkár Füleky Zsolt a Bíráló Bizottság elnöke? Ez lenne hát az új „nemzeti építészetpolitika" és „nemzeti építészet-stratégia" amelyért az irányítása alatt álló Államtitkárság és az Építészet-stratégiai Főosztály felel?

Persze jó lenne megismerni a Magyar Építész Kamara véleményét is, de a Zsűrinek ilyen tagja nincs ezért e tárgyban kérdéssel fordulok a kamara elnökéhez. Az a tény, hogy a Bíráló Bizottságnak nem tagja a kerület polgármestere Karácsony Gergely és főépítésze sem, jól jellemzi a kiírók demokráciáról vallott álláspontját. Véleményem szerint vissza kellene vonni a „több sebből vérző" szakma-etikailag szinte védhetetlen kiírást és egy gyorsított ütemben lebonyolított közvélemény–kutatás, vagy helyi (kerületi) népszavazás után kellene dönteni a további intézkedésekről.

Bízom benne, hogy egyetértenek véleményemmel a városlakók érdekeit képviselő civil szervezetek és a „megtizedelt" magyar építészek.

Sári István
Építész - Urbanista

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.