
Töölönlahti újragondolása – Átmenet a természetbe
Farkas Zsófia a MASU Planning stúdióban Malin Blomqvist tájépítésszel, a skandináv iroda társalapítójával beszélgetett Helsinki egyik legújabb zöldterületi projektjéről: a Töölönlahdenpuisto park megújításáról.
A MASU Planning egy skandináv tájépítészeti iroda, amely embereket, helyeket és természetet összekötő szabadtéri terek megalkotására specializálódott. Az irodát Malin Blomqvist és Sune Nielsen – házaspár és egyben alapítótársak – 2009-ben alapították Dániában, majd rövidesen Helsinkiben is megnyitották stúdiójukat. A fenntarthatóság és társadalmi értékek iránti elkötelezettséggel a MASU Planning munkái ötvözik az ökológiai szemléletet és a narratív tervezést. Projektjeik – városi parkok, vízparti területek, közterek és nagyléptékű rendezési tervek – mind egyedi tájtörténetet mesélnek, amelyek mélyen gyökereznek a helyi kontextusban és közösségi igényekben.
A csapat jelenleg több finnországi, dániai, svédországi és norvégiai projekten dolgozik – köztük a Töölönlahdenpuisto park megújításán is. A központi fekvésű park revitalizációjának célja a természetes adottságok kiemelése, a szabadidős lehetőségek bővítése és a közösségi kapcsolódás erősítése volt.
A kezdeményezés egy általános koncepcióterv megalkotásával indult, melyet a MASU Planning dolgozott ki Helsinki városával és helyi szereplőkkel együttműködésben. A város lakóit már a tervezési szakaszban bevonták: kérdőívek és fórumok révén osztották meg ötleteiket, hogy az új park valóban az ő igényeiket tükrözze.
"A célunk az volt, hogy örömmel töltsük meg a teret. Amikor egy tér élőnek és befogadónak érződik, az emberek nemcsak meglátogatják – maradnak, visszatérnek, ott időznek és emlékeket alkotnak. Ugyanakkor figyelni kell a használókra és megérteni őket, és úgy formálni a teret, hogy az nekik szóljon." – fogalmazott Malin Blomqvist.
A park története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a Töölönlahti-öböl még beépítetlen terület volt, a vasúti infrastruktúra dominálta a látképet. Helsinki növekedésével az öböl közelsége a belvároshoz egyre vonzóbbá tette a területet nagyszabású kulturális és városi fejlesztések számára. Eliel Saarinen 1917-ben városközponti terveket készített ide, majd Alvar Aalto álmodott ide kulturális központot több épülettel. Végül ezekből csak a Finlandia Hall valósult meg az 1970-es években.
A 20. század folyamán a terület folyamatosan a természet és az urbanizáció határán mozgott. Az 1990-es és 2000-es évek fordulóján új szemlélet kezdett érvényesülni: Töölönlahti jövőjét kulturális és rekreációs zónaként kezdték újragondolni. Design pályázatok és stratégiai fejlesztések indultak, amelyek olyan intézményeket hoztak a területre, mint a Helsinki Zeneháza, a Kiasma Kortárs Művészeti Múzeum vagy az Oodi Központi Könyvtár – ezzel megerősítve az öböl kulturális identitását.
A fejlesztés legújabb szakasza immár a fenntarthatóságra, az inkluzivitásra és az emberközpontú tervezésre fókuszál. 2024 nyarán megvalósult a revitalizáció első, ideiglenes fázisa: a Töölönlahdenpuisto Summer Park keretében különféle növényeket, funkciókat és térhasználati kísérleteket telepítettek és teszteltek.
A tervezés 2023-ban indult, a folyamat meglepően gyors volt. Az alapterveket a MASU Planning a várossal és helyi szervezetekkel közösen készítette, a lakók pedig ismét részt vehettek az ötletelésben. A kivitelezés tempója azonban nem adott időt a késlekedésre: a növények előnevelését már a végleges terv elfogadása előtt el kellett indítani.
"Miközben még mindig a koncepción dolgoztunk, a növények nevelését már el kellett kezdeni, hogy időben ültethetők legyenek" – emlékezett vissza Blomqvist. "Gyors ütemben zajlott minden, de végül nagyon jól működött."
A lakossági visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak – a park mindenki számára kínált valamit. "Ez egy ritka lehetőség volt arra, hogy új koncepciókat próbáljunk ki, és ideiglenes megoldásokat teszteljünk a valóságban. A terv célja az volt, hogy a hatalmas nyílt térből egy sokkal gazdagabb, változatosabb környezetet alakítsunk ki."
A park új elemei közé tartoznak napernyők és függőágyak, óriás hinták, homokos játszófelület vízjátékkal, mozgatható sárga kerti székek, dekoratív fényfüzérek és grillezőhelyek. A központi pódium tánc- és jógaóráknak adott helyet. A megnövekedett növényi diverzitás eredményeképpen új élőlények jelentek meg a parkban: biológusok tizenegy különböző poszméh fajt azonosítottak a parkban.
A park megújult arculata az átmenetekre is figyel: gyalogos- és kerékpáros útvonalak lettek fejlesztve, a déli városi és az északi természetes területek közötti kapcsolat gördülékenyebbé vált.
A park végleges kialakítása 2025 nyarára várható, az ideiglenes fázis sikere alapján továbbfejlesztett tervekkel. A kiterjesztett terület közel ötszáz új fát kap majd, és a közösségi részvétel továbbra is központi elem marad – a lakosok a jövőben is megoszthatják javaslataikat. A kivitelezési ütemezés véglegesítése még folyamatban van, de a projekt komplex szemlélete biztosítja, hogy a végeredmény a közösségi igényeket és Helsinki városának fenntarthatósági vízióját egyaránt tükrözze.
Farkas Zsófia
építész
Szerk.: Hulesch Máté