
Fúzió – Az áramlás végnapja vagy egy új hullám kezdete!?
Nagy Zsuzsa kezdeményezésére megmenekülhet Kovács Ferenc és Józsa Bálint, Munkácsy-díjas szobrászművészek 1974-es reliefje. A márványplasztika a RÁBA Nyrt. egykori középületéből költözhet át a Széchenyi István Egyetem Inno-Share árkádja alá.
Hazánkban a 1960-es évek intenzív iparosodásának köszönhetően, megannyi magyar tulajdonú vállalat robbanásszerű fejlődének indult. Az 1896-os alapítású, a kezdetektől sikeres győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár óriási ütemben terjeszkedett, egyre nagyobb méretű gyártócsarnokok építésébe kezdett. Az üzem új gyártósorainak telepített csarnokok mellett, az ugrásszerűen megnövekedett dolgozói létszámra reagálva számos nívós kiszolgálóegység is épült, létrejöttek szolgálati lakások, postaépületek, éttermek és rendelők, melyek építészeti minőségükben is reprezentálták a vállalat korszerű szemléletét.
A győri belvároshoz közel eső Rába Magyar Vagon- és Gépgyár központi gyáregységének egykori telephelyén napjainkban már csak egy épület tanúskodik arról, hogy ez a terület korábban virágzó termelésnek adott teret.
A szibarita vázként várakozó, egykoron pompás Rába MVG konferenciaközpont és önkiszolgálóétterem épülete méltatlan körülmények között várja sorsát, a lebontást; de a szerkezet a degradációs folyamatok ellenére sem adja meg magát, méltósággal viseli a mellőzöttséget, kifosztott belső terei az emlékeken kívül már csak egy kincset óvnak…...az 1977-ben Lőrincz József és Winkler Gábor /GYŐRITERV/ építészek tervezte épületkomplexum egy grandiózus méretű szürke márvány reliefet rejt.

A Rába nevet viselő szürke márvány alkotás, 1974. Forrás: Moderngyor.com // Lőrincz József hagyatékából, magántulajdon. Engedéllyel felhasználva.
Az étterem oldalfalát díszítő kompozíció megalkotására Kovács Ferenc és Józsa Bálint, Munkácsy-díjas szobrászművészek lettek felkérve 1974-ben, hogy egy monumentális, sodró alkotást készítsenek, mely az étterem vizuális megjelenését gazdagítja, valamint kifejezi a vállalat dinamikáját. A szobrászművészek a Rába folyó mozgásából inspirálódtak, és annak kimerevített mozdulatát rögzítették az óriás márványplasztikában, mely az Áramlás nevet viseli. A Józsa-Kovács alkotópáros mindössze három ilyen nagyméretű reliefet készített, ezért az Áramlás dombormű művészeti nívója mellett, páratlan kvantitása miatt is védendő meritum.

A megmentésre váró alkotás napjainkban. A grafitin túl, több eleme megrongálódott, tönkrement. Saját fotó: Nagy Zsuzsa
A cél a nagy méretű alkotás méltó- és frekventált helyre való átmentése, ahol gazdagítani tudja környezete vizuális megjelenését, valamint adekvát szellemi légkör veszi körül. Hosszú és kitartó út vezet a megvalósításhoz, de most úgy tűnik, hogy az évek óta tartó, és türelemmel viselt állapotból Főnix madárként emelkedhet fel a mű, ami a Széchenyi István Egyetem patronáló hozzáállásának köszönhetően, valóban megmenekül a pusztulástól.
A RÁBA Nyrt. mint jelenlegi tulajdonos, támogatja a Széchenyi István Egyetem azon szándékát, hogy mint befogadó intézmény, új helyszínt biztosítson a relief számára, így a fúzió elindulhat.

A relief a tervezett új helyén, a Széchenyi István Egyetemen. Saját fotó és látványterv, 2018. Készítette: Nagy Zsuzsa
A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, MINT A FÚZIÓ SZÍNTERE
Erkölcsileg és művészetileg is óriási lépés a méltatlanság homályába veszett alkotást közkinccsé emelni, és átmenekíteni az utókor számára. A relief új környezete a Széchenyi István Egyetem Inno-Share árkádjai lesznek, ahol a mű a helyreállítás után tovább élheti dinamikus létét.
Nagy Zsuzsa
Az épület tervezői:
Generáltervező: Gelesz és Lenzsér Kft.
Felelős tervezők: Gelesz András (Gelesz és Lenzsér Kft.)
Krikovszky Balázs, Anschau Péter (ABK Építésziroda Kft.)
Tervezési időszak: 2003-2008
A projekt szellemi kezdeményezője:
Nagy Zsuzsa építész, a Széchenyi István Egyetem, Építőművész Tanszék tanársegédje, a BME Építőművészeti Doktori Iskola doktorandusza
A projekt tervezett megvalósulásának ideje: 2025. november
Szerk.: Borenich Levente